Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-252

220 252. országos ülés 1911 szeptember 23-án, szombaton. szám szerint csak 127-en, vagyis 100 közül 14-en költik el Magyarországon a nyugdijukat. Pedig ez nem csekélység, mert a katonatiszteknek járó 25 milliónyi nyugdíj összegből a tábornoki nyugdijak körülbelül 10 millió koronát tesznek ki. Megjegyzem, hogy 1900-ban ez az összeg 6 és % millió korona volt csak. Ebből két következtetést vonhatunk le. Az első az, hogy az első tisztogatásnál, melyet odafenn végeztek, 300 tábornokot találtak könnyűnek. Ebből vagy azt következtethetjük, hogy a régi időben vagy bűnös könnyelműséggel és tudatlansággal töltötték be ezeket az állásokat, vagy pedig hogy legutóbb a helycsinálás protekcziója ülte orgiáját. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezekben a furcsa ügyekben van szükség reformra, t. honvédelmi minister ur. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt a reformot a hadvezetőség nagyon könnyen megcsinálhatná, mert a mellett, hogy a hadsereg érdekét szolgálja, ez némi megtakarítást is jelentene. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt tessék megcsinálni; ehhez mindenld szívesen nyújt önöknek segédkezet. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És tessék ott reformálni, hogy szűnjék meg végre-valahára a hadseregben a majdnem kizárólagosan divatozó u. n. szemlére való dolgozás. Köztudomású, hogy a járőri kiképzést, az előőrsi felállítást és az efféle szigorú harczszerű ismereteket, mint kellemetlen kiképzési pontokat nagyon könnyen kezelik. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ellenben a parádés szemlére a káplártól az ezredesig hónapokon keresztül szorgalmasan dolgoznak. (Igaz ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem paródia-e az, hogy miga járőri és felderitő szolgálatra kiküldött katonát csak egy-két szóval, perczekig oktatják ki, addig a csapatszemlére hónapokig tanítják a katonaságot, hogy szépen, katonásan rúgja a port? A szemle előtt való napon reggeltől-estig tisztogatnak, varrogatnak, a szemle hajnalán három-négy órakor keltik fel a legénységet, hogy kilenczkor, tizkor vagy talán később megszemlélje őket az inspicziáló tábornok. Ez nem katonáskodás, ez katonásdi játszás a nemzettel és a társadalommal szemben, (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert a nemzetnek, a társadalomnak nem katonai vakparádéra, hanem harczszerüen képzett hadseregre van szüksége. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbahldaloh.) Ott tessék reformálni, hogy szűnjék meg végre-valahára a hadseregben a feljebbvalók legképtelenebb bogarainak legalázatosabb honorálása, az eltussolási rendszer, az osztrák struczpolitika. (Heh/eslés a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Dicsérik a monarchia hadierejének kitűnő szellemét, hogy a tisztek nem zúgolódnak, hanem mindent a legnagyobb alázattal zsebredugnak és kifelé mint kitűnő szellemű hadsereg szerepelnek. Pedig ott csak leplet borítanak a hibákra, hanem a hibákat orvosolni nem akarják. Minden csapatnál kell rendellenességnek előfordulnia, ám van Ausztriában egy közismert mondás : »Nur keine Gschichten machen«, és ezért azután azt a tisztet, a ki rendet akar teremteni, a ki ennek véget akar vetni, mint kellemetlen embert vagy nyugdíjba küldik, vagy ráparancsolnak, hogy : Mául haltén und weiter dienen. (Ugy van ! Derültség balfelől.) Javítani való van nemcsak nemzeti, hanem szakszerű szempontból a hadsereg érdekében a tisztek nyelvtudása tekintetében is. Béke idején még csak megjárja, hogy német anyanyelvű katonatisztek a magyar legénységgel csak tolmács utján tudják magukat megértetni, de háború esetében nem biztos, hogy mindig fog állani egy tolmács rendelkezésre, és ez azután sok baklövésre, esetleg katasztrófára vezethet. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nekem tudomásom van arról, hogy van egy rendelet, a mely az iránt intézkedik, hogy a tiszt két év leforgásán belül köteles elsajátítani ezredének nyelvét. Azonban arról is biztos tudomásom van, hogy e rendeletnek a legritkább esetben szereznek teljes érvényt.. Sümegi Vilmos: A Kriegsminister sem tud magyarul! Gr. Esterházy Mihály : Idevonatkozórag nem papirosrendeletekre, hanem komoly intézkedésekre volna szükség. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha valamely ezred ezrednyelve tót vagy oláh, tanulja meg az a tiszt a tót vagy oláh nyelvet; ha pedig az ezrednyelv magyar, akkor sajátítsa el becsületesen és használhatóan a magyar állam nyelvét. (Helyeslés.) Azt hiszem, az ne sovinizmus, hanem vitális érdeke a kiképzésnek. Ebben a tekintetben azonban a javaslat nem intézkedik. Annál furcsábbnak tartom tehát, hogy ezt a körülményt itt a házban kell szóvá tenni. Ugyanitt még szóvá kell tennem azt is, és ezt sem a sovinizmus adja számba, hogy a katonai térképen a helynevek sok helyen német vagy szláv nyelven vannak feltüntetve oly vidéken is, a hol azokat a helyneveket, folyó- vagy hegyneveket a hadseregi térképen feltüntetett néven nem is ismerik. Ilyenek például Kitze, Rudolfshügel stb. Pozsonyban, épen a kerületemben, Galántán találunk Horni-Selcbi és Dolni-Selebi neveket. Ez a két színmagyar község, a melytől 10 kilométernyire sem lakik egy tót sem és a melyeket Felsőszeli és Alsószeli néven ismernek. A régi kiadásoknál még megbocsáthatók ezek a hibák, a melyeknek megszüntetését azonban az ujabb kiadásoknál igenis követeljük. (Helyeslés a baloldalon.) Ez különben a hadseregnek vitális érdeke is. A mint a nyelvtudás a tisztképzéshez tartozik, ugy idetartozik a létszámkérdés is. A kettős monarchia három hadserege kerethadsereg a véderő mostani alakulatában, ez természetes. Az azonban már kevésbbé természetes és helyes, hogy e keretrendszert, különösen a gyalogságnál, a legszélsőbb túlságba viszik. Nem akarok arról beszélni, hogy esetleges mozgósítás esetén, mikor a gyalogsági csapatokban a közös hadsereg-