Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-249

249. országos ülés 1911 szeptember 20-án, szerdán. 187 olyan keserű életet él a magyarság, hogy azt leírni nem leket, mert a magyart utálja és gyűlöli, a mit minden alkalommal kimond és kimutat. Ilyisevits pap most négy éve, hogy Dezsanováczon van és olyan felfordulást csinált ezen négy év alatt a különböző nemzetiségek között, hogy egymást gyűlölik, sőt üldözik, de különösen a magyarok ellen fellázitotta a szlovén népeket és ő ezeknek gyűlöletes beszédeket tart és nyomtatványokat, gyűlöletes hangon irt horvát lapokat itt saját köréhez tartozó emberei között ingyen oszt ki; vasárnaponként délelőtt a templom előtti téren csoportokban állanak és káröröm és gúnyolódás közt olvassák az ilyen lapokat, ugy hogy egy magyar még közelükbe sem mer jönni, mint hogyha nem is emberek volnának, vagy nem ugyanegy vallásúak. Mert mindezek csak a magyarok üldözéséről beszélnek, ö neki — már t. i. a papnak — mint papnak, ha ezt látja, tiltania kellene ezt, de ő nemhogy békét vagy szeretetet hirdetne a hivei közt, hanem forditva, gyűlöletet prédikál a magyarok ellen. Azt mondja, hogy a magyar nyelv megtanulása hazaárulás és máskülönben is a magyar nyelv csak kocsisoknak és béreseknek való, nem pedig más tisztességes embernek. (Mozgás a szélsőbaloldalon,) Szóval azt leirni nem lehet, a mit a magyarság tőle napról-napra kiállani kénytelen. Most már a legvégső fokon állunk ; valósággal a szökés erőltet, mert még fényes nappal is megabczugolják az embert. Mi azelőtt ugy éltünk, mint a testvérek ; mig ő — t. i. a pap — közöttünk nem volt, nem kereste senki, hogy ki milyen nemzetiségű ember. Mi magyarok ezt már többször jelentettük a zágrábbi érsekségnél, már vagy háromszor küldöttségileg is voltunk nála, és kértük áthelyezését papunknak, vagy hogy fenyítsék meg, hogy ugy ne bánjon velünk, mint az üldözött állatokkal. De semmi eredménye nincs. Már jelentettük többször a kir. bíróságnál is, de ott is eltussolták, mert magyarokról volt szó. Ez a j>ap már többször mondotta, hogy a magyarokat a Dráván át kutyakorbácscsal kergeti és ezt a horvát lapokban meg is irta, hogy a magyar kormánynak küld majd kecskeszarvat és fuj hatja azt, a meddig csak akarja.« (Mozgás a baloldalon.) Ilyen és ehhez hasonló levél igen sok van nálam, a melyek mind ezt mondják. Azt írja azután az egyén, hogy (olvassa) : »Mult hó 5-ikén, Cirill és Metód ünnepnap este körmenetet rendezett a faluban és egyik korcsma előtt az utczán megállottak és ott egy gyűlöletes, magyarellenes beszédet tartott, ugy, hogy még ezért megéljenezték és azon az ünnepélyen nemhogy a Cirill és Metódról mesélt volna, hanem, hogy már hány magyar iskola van Horvát-Szlavonországban és hogy már 82 magyar iskola áll fenn, a minek nem szabadna, hogy egy is fennálljon és itt van és már itt is Dezsanováczon akarnak ezek a sehonnai béres- és kocsisfajta népségek, mert a magyart csak annak tartja. De erősen fenyegette, hogy míg ő Dezsanováczon lesz, addig itt magyar iskola nem lesz és ekkor dühösen a kezeit ökölbe szorította és azt ordította, hogy ne engedjétek szlovén testvérek magatokat, szóval, annyira fel lettek bőszülve a különböző nemzetiségek, hogy éjjel több magyart megabczugoltak, különösen én nálam ugy, hogy kénytelen voltam lakásomba elbujni« . . . Eitner Zsigmond : Ez a Khuen rendszere ! Vermes Zoltán: Ellenkezőleg, akkor olyasmit nem mertek tenni, a mikor ő volt ott! Szabó István (nagyatádi olvassa): »Szóval, ez leírhatatlan dolog!« E czikkiró szerint ez a pap azt is prédikálta volna, — tényleg ő állítja és aláírásokkal is bizonyíthatja — hogy minden magyart megmérgezni szeretne, mint a patkányokat, hogy egy se maradna. S azután azt irja ez a római katkolikus magyar hivő (olvassa) : »No, ez aztán lelkiatyától való merész beszéd a szószékről, és ezek után mi római katholikus hivők merjünk elmenni a szentgyónást végezni, mint vallásunk diktálja? (Felkiáltások: Szomorú állapotok!) És e sok kiállhatatlan dolgaiért most a legutóbb többen összebeszéltünk, hogy a római katholikus vallásról áttérünk más vallásra a papunk miatt. És hogy még ezideig ezt nem tettük meg, hogy áttértünk volna, azt csak az önök ígérete tette, hogy megígérték az érettünk való közbelépést«. Ilyen és hasonló levél elég érkezik a dézsa nováci magyaroktól ugy hozzám, mint azokhoz, a kiket közelebbről ismernek, és felkérnek minket, hogy lépjünk közbe mint magyar képviselők és figyelmeztessük a magyar kormányt arra az állajjotra és elbánásra, a melyet velük szemben ott a horvát hatóság elkövet. Azt hiszem, ez elég dokumentum a helyzet megvilágítására, s külömben is elég keserű tapasztalatok vannak e téren, és elég sajnos, hogy egy katholikus pap, a ki az ő egyházának papja, a saját híveit üldözi azért, mert magyarok, tehát nem nézi a vallást, csak azt, hogy a hivek melyik nemzetiséghez tartoznak és a saját buzgó hiveit is kész üldözni, sőt még a vallásból is kiüldözi azért, mert magyarok. Én nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy a magyar korona országaihoz tartozó országban, mint Horvátország, hogyan lehetséges az, hogy magyar embert az ő magyarságáért Üldözni lehessen. Varga Gábor: Nehéz megérteni ! Szabó István (nagyatádi) : És megáll az embernek az esze és nem tudja megmagyarázni és igazán nem tudja megállapítani, hogy az a kormány, melyben a horvát minister is helyet foglal, nem volna képes e tarthatatlan állapotokat orvosolni és megváltoztatni? Én igazán elvárnám a kormánytól, hogy hasonló eseteknél közbelépjen, mert nem hiszem, hogy ha a magyar kormány egész komolyan és akarattal hatalmát latbavetné, ezeket a dolgokat meg ne tudná akadályozni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha pedig a kormány nem akadályozza meg ezeket a dolgokat, vagy akármelyik kormány 24*