Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-234

234. országos ülés 1911 augusztus 31-én, csütörtökön. 11 miért —• bizonyos körök szeretnek nagyon Ausztriába áttekinteni,... (Élénk helyeslés a jobboldalon.) B. Láng Mihály: Igaz ! Bécs nagy város ! Antal Géza: . . . és azt állítják, hogy várjuk meg a parlamenti viszonyok kialakulását Ausztriában, és akkor fogjunk mi is hozzá a kérdés megoldásához. Azért mondottam, hogy ezzel a kérdéssel igen röviden végezhetek, mert azt hiszem, hogy mégis csak magyar parlament vagyunk, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon) mi minden kérdést kell hogy magyar nemzeti szempontból bíráljunk el, és az, hogy Ausztriában mi történik, nem indíthat minket arra, hogy esetleg egy olyan törvénynek a tárgyalását, a melyet szükségesnek tartunk, elhalaszszuk és elodázzuk. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) T. ház ! Három érv maradt fenn tehát, a melyek közül a két elsőt, t. i. a nyári szünetre való hivatkozást, valamint a prograrnmba való fel nem vételre való hivatkozást most nyomban tárgyalni kívánom. A harmadikra nézve méltóztassék megengedni, hogy äz2a] beszédem vége felé foglalkozzam. Először a mi a nyári tanácokozást, mint az obstrukczió okát illeti, ha méltányosak akármik lenni, meg kell hogy vizsgáljuk, hogy kit terhel tulaj donképen a felelősség azért, hogy a parlament egy kérdést, bármilyen kérdést, nyáron kénytelen tárgyalni. És hogyha ezt megvizsgáljuk, akkor igazat fognak adni nekem abban, hogy nem ezt a pártot és a kormányt terheli a felelősség, hanem igenis, terheli a felelősség elsősorban a Justhpártot. (Derültség a szélsőbaloldalon. Ellenmondások bal/elől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mindjárt gondoltuk! Jó viczcz! Folytonos zaj. Elnök csenget.) T. ház ! A bankvita alkalmával tartott igénytelen felszólalásomban igaz hazafias érzéssel kértem az ellenzéket igénytelen szavammal, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Derültség.) —• de az igazság igazság marad, akármilyen igénytelen ajkakról hangzik is el —• kértem, hogy e kérdésben ne nyújtsanak be annyi határozati javaslatot, ne a vitának a végtelenségbe való nyújtásával folytassák a harczot, hanem tárgyaljunk alaposan, komolyan és azután döntsön a többség. T. ház, akkor Lovászy Márton t. képviselő ur egyik beszédére támaszkodva jeleztem, hogy ennek a hazának annyi szükséglete van, ez az ország annyi sebből vérzik, hogy semmi indok nincs arra, hogy mi, a helyett, hogy ezen sebek orvoslásához fognánk, meddő vitákkal töltsük el az időt a parlamentben és vesztegessük el az ország idejét. (Zaj. és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Én, a ki nem épen csak Bécsbe kukkantottam be rövidebb vagy hosszabb időre, de láttam NyugatEurópa művelt országait, láttam azt a szomorú kontrasztot, a mely az ottani viszonyok között és a mi viszonyaink között fennáll, (ügy van! balfelől.) igyekeztem a magam meggyőződésének egész erejével meggyőzni a t. házat arról, ho ezen szomorú viszonyok orvoslására fordítsuk összetéve minden erőnket. (Zaj a szélsöbaloldalmi.) Posgay Miklós: Miért nem vonják vissza a véderőj avaslatot! (Derültség jobbfelől.) Ezen csak nevetnek! Antal Géza : De, t. ház, az a nagy "vérvesztéü, a mely nemzetünket most már több mint egy évtizede éri, mely legjobb munkaerőinknek idegen országba való vándorlását segíti elő — azoknak a százezreknek kiáltása nem hallatszik a magyar parlamentbe és nem hallatszik azoknak a millióknak a kiáltása, a kik az élet fokozatos drágulása miatt feljajdulnak? (Igaz! Ugy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : De hallatszik !) Elnök (csenget) : A képviselő máknak kötelességük az ellenvéleményt is meghallgatni. (Elénk helyeslés jobbról.) Antal Géza: A mi t. ellenzékünk azonban ugy tesz, mint az indiai falár, a ki csak a maga köldökét nézi, azonkívül nem lát semmit és igy szent extázisba jön. A mi ellenzékünk is csak közjogi sérelmeket tud felhozni, de magának a nemzetnek igazi bajaira nincs gondja. (Igaz! Ugy van! Taps jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Ilyen irányban voltam bátor a figyelmet felhívni. Természetesen foganatja nem lett. De történt e helyett az, hogy a bankvita több mint két hónapig tartott és utána jött egy öt hónapig tartó, végeredményében — azt hiszem, nem tévedek — meglehetősen indifferens, nagy költségvetési vita, a melyet három indemnitási vita is tarkított, ugy hogy mindezzel belejutottunk a nyárba. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kit terhel a felelősség ?) Ha valakit terhel felelősség, akkor abból a felelősségből kiveheti részét a t. ellenzék és ne igyekezzék fegyvert kovácsolni abból, hogy ezt a javaslatot most, a nyár folyamán kellett a kormánynak napirendre kitüzetnie. (ügy van! jobbról.) Hiszen végtelen fatális dolog az, a mi a t. ellenzékkel megesett. Most volt 50 esztendeje annak, hogy a Magyarország történetében emlékezetes, a mi nemzeti jogainkat és függetlenségünket legerősebben kidomborító felirat küldetett fel az akkor még nem koronás magyar királyhoz. Ezt a feliratot Deák Ferencz készítette Julius 22-ikétől augusztus 8-ikáig, és augusztus hó 8-ikán olvasta fel. (ügy van !) És nemcsak Deák Ferencz foglalkozott akkor ilyen elaborátum készítésével; az akkori határozati párt ép ily hatalmas munkálatot készített, ugyancsak azokban a forró nyári najDokban. De mint hogyha a fátum még jobban üldözné a t. ellenzéket, a legelső véderővita 1868 Julius 30-tól augusztus 9-ig tartott. (Derültség jobbfelől.) T. ház! Nem akarok paralellát vonni az 1861-iki, 1868-iki és a mostam parlament között és nem akarok paralellát vonni a közt a szellemi munka közt, a melyet akkor Deák Ferencz és a határozati párt nevében Tisza Kálmán végzett a közt, a melyet az urak mostan végeznek,