Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-242

118 2tö. országos ülés 1911 akkor talán lehet tovább a hajókat fentartani; ha pedig ez nem merül fel, mint a hogy a honvédelmi rninister ur kihagyta ezt a tételt számításaiból, akkor nem lehet ezeknek a csatahajóknak egész értékét mint nemzeti, állami vagyont számitásba venni, (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Arra nem is gondolok, hogy a hajóépítési technika fejlődése rövid pár esztendő alatt ezeknek a hajóknak egész értékét semmivé teheti. (JJgy van! Vgy van ! balfelől.) Az osztrák kormány annak idején sokkal reálisabban fogta fel ezt a dolgot, a mennyiben — ugy tudom — annak idején ugy volt tervezve, hogy ez a hajóhitel egy ötévi törlesztésre szóló kölcsönnel fedeztessék odaát Ausztriában, pedig ugy tudom, hogy az osztrák államháztartás helyzete ép ugy kivánatossá tette volna azt, hogy a jelenlegi évek minél kevésbbé terheltessenek a véderő-reform költségeivel, csakhogy ott, ugy látszik, az urak sokkal reálisabban vették feladataikat és sokkal reálisabban csinálták előirányzataikat. Szóval, nem tudom, a jelenlegi osztrák kormány fentartja-e még ezt a tervet, de annak idején Ausztriában — a mint a hírlapokból megtudtuk — ugy volt tervezve, hogy ötévi törlesztésre vétessék fel ez a hajó-hitel. Akár így, akár ugy intézkedik Ausztria, reánk nézve az nem lehet döntő, de ezt a 93,690.000 koronás tételt, ha reális budge tarozással akarunk számítani, mindenesetre csak rövid törlesztési időre szabad beosztanunk, (ügy van! Ugy van! balfelől.) és akkor azt a törlesztési részletet, a mely abból folyik, okvetlenül a véderő folyó költségei közé kell sorolnunk. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldahn.) Ha így fogom fel a kérdést, akkor ez niagábanvéve öt esztendős törlesztés mellett évenként ismét 18'7 milliós törlesztési' részlettel terhelné budgetünket. Egy másik nagyon lényeges tétele ennek a beruházási összegnek az a lö'/é millió korona, a mely Magyarországra esik kvóta szerint azokból az összegekből . . , (Zaj jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Elnök: Csendet kérek ! Pajzs Gyula : ... a melyeket a honvédelmi rninister ur a rövidebb tényleges szolgálati idő életbeléptetésére és az azzal összefüggő létszámemelésekre és szervezési intézkedésekre felvesz. Hogy szervezési intézkedéseket miként lehet mint nemzeti vagyont elképzelni, azt nem tudom megérteni. (Derültség balfelől.) Én előttem világos a dolog, hogy ebben a 254 millió koronás tételben legnagyobbrészt olyan összegek vannak, a melyek a reform folyó költségeihez tartoznak, és a melyeket a kormány csak azért nem matatott ki a folyó költségek között, mert nehezére esett volna többet kimutatnia; tény az, hogy egy negyedrésze sem tartozik hozzá. Nem akarok erre bővebben kitérni, (Halljuk ! balfelől.) de azért mégis fel kell említenem, hogy szeptember 12-én, kedden. benne van ebben az 250 millió koronás tételben a honvédtüzérség fejlesztésére szánt 75,910.000 koronás tétel, a melyből maga az indokolás is csak 23'2 milliót mond beruházásnak. Tehát semmi esetre sem lehet a budgetbe az egész 75 millió koronát, mint 4%-kal kamatozó beruházást, felvenni. — Ott van a honvédgyalogság és lovasság újjászervezésére felvett 35'5 millió koronás tétel, a melyet be lehet állítani, mint átmeneti kiadást, de semmi esetre sem mint maradandó, 4%-kal kamatozó vagyonértéket. De figyelmeztetnem kell a t. házat még arra is, — a mit eddigi számításaimból kihagytam, mert nem akartam elhagyni azt az irányt, a melyet a honvédelmi rninister ur követett, — hogy a rninister ur számításait mindig 1912-től kezdi Ám 1911. évi budgetünket a véderőreformnak előlegezett költsége már 39'2 millió koronával megemelte (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Ha tehát keresem azt a költségtöbbletet, a melylyel a véderőreform jár, akkor a honvédelmi rninister ur által kimutatott összeghez ezt a 39"2 millió koronát még hozzá kell számitanom. Mielőtt beszédemnek ezt a részletét befejezném, még két kérdést vagyok bátor a honvédelmi rninister úrhoz intézni. Sajnálom, hogy sem a rninister ur, sem az előadó ur nincs jelen. Á rninister ur a javaslat indokolásában, ott, a hol a fedezetről beszél, megmondja, hogy abból a bizonyos 652 millió korona közös kiadási többletből és abból a 76 millió korona rendkívüli közös kiadási többletből évenkint mennyi fog Magyarországra esni. Utána szószerint a következőket mondja : »Megjegyzem még, hogy 1912-től 1915-ig a közös hadsereg rendkívüli szükségletére még évenként kereken 53 millió korona felvétele szükségese. T. képviselőház! Én a javaslat pénzügyi részét lelkiismeretesen átvizsgáltam és kerestem ezt az 5.3 milliós koronás összeget, a mely négy éven át 21'2 millió koronát tesz ki, ám a honvédelmi rninister ur által közölt költségtáblázatban megtalálni nem tudtam. így tehát nem tudom, lemondott-e talán a honvédelmi rninister ur a bizottsági tárgyalások alkalmával erről a tételről, de akkor hogyan mondja azt, hogy okvetlenül szükséges ? A pénzügyi bizottság jelentésében szintén nem találom a nyomát ennek az összegnek. Nem tudom, én tévedek-e, — nem akarom kizárni ennek a lehetőségét — de akkor sem én vagyok a hibás, mert én a legjobb szándékkal és a számok iránt.meglehetős gyakorlott szemmel iparkodtam behatolni a javaslat pénzügyi részének a rejtekeibe, de megoldást nem találtam, s azt hiszem, nem fog találni a t. képviselő urak közül más sem, pedig ilyen fontos tételnél meg lehet kívánni, hogy az ember világosan lásson. Én tehát azt a kérdést intézem a honvédelmi rninister úrhoz, hogy ez az 53 millió azt jelenti-e, hogy Magyarországra ennyi esik a kvótának megfelelően e szükségletből, i avagy ez az összszükséglet; másodszor : hol van