Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-242

242. országos ülés 1911 szeptember 12-én, kedden. 113 ban, mind Ausztriában, mind pedig nálunk Magyarországon az állami üzemek óriási kiadási tételként szerepelnek az évi költségvetésben. Németországban pl., melynek kiadási költségvetése körülbelül 8-5 milüárdot tesz ki, egyedül a porosz államvasutak 2-5 milliárd kiadási tétellel szerepelnek, a mi Németország összes állami kiadásainak körülbelül 30%-át teszi ki. Nálunk Magyarországon csak az államvasutak és az állami üzemek körülbelül 25—30%-át szokták kitenni összes kiadási tételeinknek. Ezzel szemben pedig a franczia budgetből ezek a 2-5 milliárdos és a magyarországi 500 egynehány milliós kiadási tételek teljesen eliminálva vannak ; a franczia budgetben ugyanis csak végeredményükben, tehát csak a plusz vagy a minusz végeredményben szerepelnek mint kiadási vagy bevételi tételek az állami üzemek, a vasutak stb. Már most méltóztassék venni azt, hogy Francziaországnak egész kiadási budgetje épen annak következtében, a mit voltam bátor az imént felhozni, nem tesz ki többet az 1911. évben, mint 4269 millió frankot, azzal szemben, hogy Németország kiadási budgetje 8500 milliónál többet tesz ki, de sőt Ausztria és Magyarország kiadási budgetje is, frankra átszámítva lényegesen többet tesz ki, mint Francziaország kiadási budgetje, mert Ausztria és Magyarország kiadási budgetje frankban 4946 milliót tesz ki. T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy első tekintetre szembetűnő, hogy ez a franczia budget, a melyet én csonka budgetnek neveznék a mi budgetünkhöz képest, (Helyeslés a baloldalon.) semmi körülmények között nem lehet összehasonlítás tárgya, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) pláne olyan összehasonlítás tárgya, melyből a honvédelmi minister ur olyan messzemenő konzekvencziát akar levonni, hogy mi teherviselési képességünket nem haladjuk tul akkor, a mikor azt látjuk, hogy egy másik állam — szerinte — összes kiadásainak 30 és néhány %-át költi hadügyi czélokra. Tény az, hogy Németország is, meg Francziaország is 1911-ben körülbelül 1500 millió frankot költenek katonai czélokra, tehát majdnem egyforma összegeket. De midőn azt látjuk, hogy Németország — a mint előbb emiitettem — összkiadásainak 16%-át vagy éppen — a mint kifejtettem, esetleg csak 14-6%-át költi katonai czélokra, midőn azt látjuk, hogy Francziaország tulaj donképen ugyanannyit költ reálisan mint Németország : akkor azt kérdem : — nagyon szerettem volna a honvédelmi minister úrtól megkérdezni, sajnálom, hogy nincs jelen — meg van-e engedve, hogy ez a közgazdaságában és kultúrájában elmaradott nemzet összkiadásainak ugyanazon százalékát költse katonai czélokra, (ügy van ! ügy van! baljelől) mint Európának ez a két leghatalmasabb állama, a mely kultúráját és nemzeti intézményeit már réges-régen felépítette, (TJgy van! ügy van! baljelől) a mely közKÉrVH. KAPLÓ 1910—1915. XI. KÖTET. gazdaságát — mondhatom — nemzeti vagyonnal szaturálta, a mely nemzeteknek a világ minden részében szétszórva óriási terjedelmű jövedelmező gyarmatai vannak, (ügy van ! ügy van ! balfelöl) és a mely nemzetek épen azért, ezen gyarmataik védelmére, nemcsak a nagy tengeri, hanem nagy szárazföldi haderő fentartására kénytelenek, de mondhatjuk, hogy képesek is. (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hol állana a magyar kultúra ma, ha tényleg ugy volna, mint a hogyan a honvédelmi minister ur állította, hogy 1768 millió koronát kitevő kiadásainkból mi 285'9 milliót költünk évenként kulturális, szocziális czélokra ? Meg akarom ezt röviden világítani. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Itt van előttem a kormány jelentése az ország közállapotairól az 1909. évben, a mely nagyon érdekes és értékes kimutatást közöl, igaz, hogy csak 1908-ra vonatkozólag, illetőleg 1908-ig terjedőleg, de én bátor voltam ugyanazon módszer szerint — a kontrollt majd be fogom mutatni a t. háznak — mint a hogyan 1908-ban ez a hivatalos jelentésben készült, azt 191 l-re vonatkozólag is megcsinálni. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) A zárszámadások 1911-ről természetesen nincsenek még itt, 1910-ről sincsenek még kezeink között, hiszen csak 1909-ről kaptuk meg, tehát az általain felsorolt tételek nem zárszámadási, hanem csak költségelőirányzati tételek. E szerint Magyarország összes kiadásai 1908-ban 1677 millió koronát tettek ki. 1911-ben ezen kiadások 1768 millió koronát fognak kitenni, a mint azt bátor voltam említeni, természetesen mindig a közös vámjövedelem hozzászámitásával. Már most a rendes és rendkívüli állami kiadásokat összevéve, kulturális és szocziális kiadásokra — ez a megkülönböztetés nem tőlem ered, hanem a kormány hivatalos jelentésében van ilyképen — kiadtunk 1908-ban : közoktatásügyi összes kiadásokra az összkiadások 5-1%-át, 1911ben csak 0'9%-ot, (Felkiáltások baljelől: Visszaesés !) visszaesés a perczentekben, de az abszolút összegben nem, mert akkor a hadügyi költségek, már 1908-ban is, óriási módon emelkedtek, és ez okozta a perczentváltozást. Ipari és kereskedelmi kiadásaink az összkiadásoknak 37 százalékát képezték 1908-ban és 3-5 százalékát 1911-ben. Igazságügyi kiadásaink 3-4 százalékát 1908-ban és 2-9 százalékát 1911-ben. Földmivelésügyi kiadásaink 1-7 százalékát 1908-ban és l8 százalékát 1911-ben. Belügyi kiadásaink 4-6 százalékát 1908ban és 43 százalékát 1911-ben. összes kulturális és szocziális kiadásaink tehát 1908-ban az összkiadásoknál 18-5 százalékát képezték, 1911ben pedig csak 17-4 száázalékát. Méltóztassék csak figyelni, t. képviselőház, nagyon érdekes adatok ezek. Akkor, 1908-ban, a katonai kiadások az összkiadásoknak 11-5 százalékát képezték, pedig ehhez az összeghez hozzá van véve az a rengeteg tulkiadás, a mely 1908-ban 15