Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-242

342. országos ülés 19il szeptember 12-én, kedden. 109 Lajos, Sekulics Lázár, Spevec Ferencz, Sisics Nándor, Svinderman Balázs, Szabó István (nagyatádi), Szabó István (zámolyi), Szalay László, Szálkai Sándor, Szász Károly, Szász Pál, Szebeny Antal, Szent-Iványi Árpád, Szent-Iványi Gyula, Szepesházy Imre, Szereday Aladár, Székely György, Széll Kálmán, Szilassy Zoltán, Színyei-Merse Félix, Szkiesák Ferencz, Szluha Pál, Szmrecsányi György, Szterényi József, b. Sztojanovits Iván, Szuhányi Ferencz, Szulyovszky Gusztáv, Szupics Dezső, Telegdi József, gr. Teleki József, gr. Teleki Samu, Thaly Ferencz, gr. Tisza István, Tóth János Török Kálmán, Tüdős János, Turkovics Vladimír, Ugron Zoltán, ürmánczy Nándor, Vadász Lipót, Vagyon Árpád, Vajda Sándor, Valentsik Ferencz, Vázsonyi Vilmos, Vertén Etele, b. Vojnits István, gr. Wickenburg Márk, Winkler Bertalan, gr. Woracziczky János, Zalán Gyula, Zathureczky István, Zboray Miklós, Zelenyák János, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy István, gr. Zichy János, Zlinszky István, Zbierzchowski Ferencz. Elnök". A jegyző urak össze fogják számlálni a szavazatokat. (Megtörténik.) Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. 413 magyarországi és 37 horvát-szlavonországi, tékát összesen 450 országgyűlési képviselő közül, elnök nem szavazván, igennel szavazott 104, nemmel szavazott 15, távol volt 330, e szerint a képviselőház 89 szótöbbséggel határozattá emelte az elnökségnek Battonya nagyközség ipartestülete kérvényére vonatkozó javaslatát és mellőzte gr. Esterházy Mihály képviselő urnak azzal szemben benyújtott el leninditványát. Most következnének a további névszerinti szavazások; azonban jelentenem kell a t. háznak, hogy gr. Esterházy Mihály képviselő ur visszavonta a 4., 5., 6. és 7. napirendi szám alatt felemiitett kérvényekre vonatkozó elleninditványait. Ezekre a kérvényekre nézve tehát a névszerinti szavazás szüksége elesik. E szerint kijelenthetem, hogy a ház határozattá emeli először Makó város függetlenségi és 48-as II. olvasókörének kérvényére vonatkozólag az elnöki javaslatot, a mely értelemben ez a kérvény ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a véderő javaslattal való együttes tárgyalás czéljából a ház asztalára letétetik ; egyéb részére nézve pedig a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Ugyancsak határozattá emeli a Balmazújváros nagyközség polgárságának kérvényére vonatkozó elnöki javaslatot, a mely ugyanúgy szól, mint a most emiitett ; továbbá a Dunaszentgyörgy község polgárságának kérvényére vonatkozó ugyanoly értelmű elnöki javaslatot; és végül a Léczfalva község jjolgárságának kérvényére vonatkozó ugyanoly értelmű elnöki javaslatot. Jelentem továbbá a t. háznak, hogy a napirend során tovább következő 8., 9., 10. és 11. szám alatt levő kérvényekre nézve Báth Endre képviselő ur szintén hozzám intézett levélben elleninditványait visszavonta. A szavazás szüksége tehát itt is elesik. Kimondom e szerint, hogy a ház határozattá emeli az Arad vármegye közönségének feliratára vonatkozó elnöki javaslatot, a mely szerint a felirat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a ház kérvényi bizottsága elé utasittatik. Ugyanúgy a Bars vármegye közönségének feliratára, NagyKüküllő vármegye közönségének feliratára és Torontál vármegye közönségének feliratára vonatkozó, ugyanoly értelmű elnöki javaslatot is ezennel határozattá emelem. Ekképen a napirend 11 első pontját elintézvén, következik a véderőről (írom. 276., 356. sz.) szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Ki a legközelebbi szónok ? Lovászy Márton jegyző: Pajzs Gyula ! Pajzs Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A véderőreform kérdésében azt a meggyőződést vallom, a melyet gróf Apponyi Albert ez év Julius 15-én tartott monumentális beszédében kifejtett, hogy tekintve a reformmal járó nagy és elviselhetetlen terheket, ezt a javaslatot még akkor sem tudnám megszavazni, ha általa birtokába jutnánk mindazoknak a nemzeti előnyöknek, a melyek a mi felfogásunk szerint e javaslattal kapcsolatban kell hogy legyenek. (Helyeslés balfelöl.) A midőn ez a meggyőződésem, azt hiszem, ez felment engem attól, hogy a reformnak nemzeti és közjogi vonatkozásaival bővebben foglalkozzam ; de viszont kötelességemmé teszi, hogy a midőn meggyőződésem szerint ezen javaslatok elfogadását már tisztán pénzügyi és közgazdasági szempontokból lehetetlennek mondom, ezt a meggyőződésemet részemről tüzetesen indokoljam is. (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Mi. ezen az oldalon, a reform pénzügyi részét illetőleg nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, a melyet a túloldal t. szónokai elfoglaltak, hogy nekünk a pénzügyniinister ur szaktudása és hazafisága elégséges garancziát szolgáltat arra nézve, hogy a reformmal járó terhek elviselhetők lesznek, mert különben azokat nem vállalta volna. Mi nem akarunk kitérni azon kötelesség elől, a melyet képviselői minőségünk előir, hogy önmagunk meggyőződéséből meritsük érveinket és önmagunk viseljük az elhatározásunkkal járó súlyos felelősséget. (Élénk, helyeslés balfelöl.) Ha a törvényhozásnak ez a kivánsága jogos és indokolt, sőt kötelességünk által parancsolt is : akkor szinte éifchetetl,en előttem, hogy a t. kormánynak arra leginkább hivatott tagja, a pénzügyniinister ur, itt a házban a reformnak közgazdasági és pénzügyi kihatásairól mindez ideig egyáltalában nem nyilatkozott. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbjelől: Majd nyilatkozik!) Én nem tudom, t. képviselőház, vájjon az a nagyszabású expozé, az a pénzügyi exjwzé, a melyet a honvédelmi minister ur a múlt alkalom-