Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-233

233. országos ülés 1911 augusztus 30-án, szerdán. 485 ht törvénybe ütköznék. (Elénk helyeslés a szélső­baloldalon.) De a társadalom elnézte a sajtótörvénynek ezt a kiforgatását és ennek következtében kifejlő­dött egy gyakorlat, a melyet ezen a nyomon indulva, későbbi ministeri rendeletek is tovább szabályoztak ebben a helytelen mederben és az 1897. évi rendelet már megszabta azt, hogy az újságok elárusitására nyolcz napi határidőre adas­sék meg az engedély, de ezt továbbra is azoknak tartalmától tette függővé és igy az utczai elárusitás területén tulaj donképen újból életbeléptette a czenzurát, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a melyet pedig az 1848. évi törvény örök időkre eltöröltnek jelentett ki. Ugyanezen nyomon haladt az 1902. évben kibocsátott ministeri rendelet azzal a hozzá­adással, hogy a hatóságoknak meghagyta, hogy különösen pedig az utczai elárusitásra kerülő hirlapokat éberen ellenőrizzék, tehát ismét a tartalomra fektette a súlyt. Szóval, a mint mon­dottam, a törvény intencziója elhomályosittatott; annak szellemét kiforgatták és a gondolatok ter­jesztésének egyik legjelentékenyebb területén, az utczai elárusitás területén a hatósági korlátozást, a hatósági engedélyt s az ezzel összefüggő czen­zurát léptették életbe. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Molnár Béla: A koaliczió alatt nem volt érvényben ? (Mozgás és felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Mindig a koaliczióval van baja ! Mozgás jobbfelől. Zaj. Elnök csenget,) Lovászy Márton : T. ház ! Ezzel az állapot­tal szemben . . . (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : . . . az általam benyújtott törvényjavaslat czélja az, hogy a sajtótermékek terjesztése tárgyában visszaállittassék az a tör­vényes állapot, a melyet az 1818 : XVIII. t.-czikk 1. §-a ir elő (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és hogy a teljesen törvénytelen engedélyezési rend­szer helyett a sajtótermékek terjesztése tekinteté­ben az egyedül helyes jogi alapelv érvényesüljön. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt az elvet akarja az általam benyújtott törvényjavaslat 1. §-a nem mint uj elvet, hanem mint az 1848. évi XVIII. t.-czikk 1. §-ának folyományát törvénybe iktatni, a mikor kimondatni kéri azt, hogy a sajtó­termékek terjesztésének módját azok kiadói mások jogainak sérelme nélkül szabadon választják meg. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt, hogy ez mások jogainak sérelme nélkül történjék, szüksé­gesnek véltem épen azon szabadságjog biztosítása érdekében belefoglalni a törvényjavaslatba, mert hiszen én is meg vagyok győződve arról, hogy min­den szabadságnak van korlátja és pedig ott, a hol az mások jogaiba ütközik vagy mások szabadságát sértené. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem szeretném azt, ha ennek a szakasznak, ha ez a pár szó bele nem vétetett volna, az a magyarázat adatnék, hogy most már a sajtó­termékeknek terjesztési módja teljesen korlátlan. Mert hiszen azt pl. senki sem tartozik tűrni, hogy valaki a sajtótermékek terjesztésének azt a módját válaszsza, hogy az illetőnek beleegyezése és hozzá­járulása nélkül a házának falát ragaszsza tele és mocskolja be plakátjaival, vagy pl. senki sem tartozik tűrni azt, hogy valaki ugy terjeszsze a sajtóterméket, hogy másnak az ajtajára szegezze esetleg az ellene irt pamfletet. Egyszóval ezt a kitételt: »mások jogainak sérelme nélkük, a mint mondottam, a szabadság biztosítása és a korlát­lanság megakadályozása végett véltem szükséges­nek bevenni a törvényjavaslatba. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A törvényjavaslatnak 2. §-a különösen arról a vitás kérdésről intézkedik, a melyről itt szó van, hogy t. i. az utczai elárusitás engedélyhez kötött jog-e, vagy törvényen alapuló szabad jog ? Ebben a tekintetben ez a szakasz konkrét intéz­kedéseket tartalmaz arra nézve, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy a rendőri felügyelet gya­korolható legyen ; ennélfogva kimondja, hogy az, a ki időszaki sajtóterméket utczai elárusitás utján kivan terjeszteni, köteles legyen ebbeli szándékát a hatóság fejénél, városokban a polgármesterek­nél, járásokban a főszolgabírónál nyilvántartás és tudomásulvétel végett bejelenteni, de a hatóság­gal való egész eljárás a kiadó részéről csakis erre szorítkozzék és ez a tudomásulvétel megtagadható ne legyen. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) •'-, ;,: Mert hiszen látjuk, a gyülekezési jognál azt a visszaélést, hogy bár ott is tulaj donképen a törvényes jogalap az, hogy ha valaki néjDgyülést akar tartani, azt tudomásulvétel végett jelenti be a közhatóságnak, tehát nem engedétyt kér, mégis ebből az a helytelen gyakorlat fejlődött ki, hogy mikor a hatóságok a népgyűlést be akarták tiltani, akkor nem azzal a kifejezéssel éltek, hogy »azt nem engedélyezenw, — mert erre törvényes joguk nem volt — hanem egyszerűen azzal, hogy »nem veszem tudomásul*. Ezért véltem szükségesnek a törvényjavaslatba belefoglalni azt, hogy a tudo­másulvétel meg nem tagadható. (Helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) A szakasznak további rendelkezései egyszerű rendőri intézkedések, a melyekre nézve már van is ministeri rendelet kibocsátva, mert hiszen az álta­lam emiitett ministeri rendeletek egyike már ezt a kérdést, hogy t. i. milyen egyének foglalkozhat­nak sajtótermékek iparszerű elárusitásával, már szabályozza is. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő urak ! Lovászy Márton : Minthogy azonban, ha ez a törvényjavaslat elfogadtatik és életbelép, ez által ezek a ministeri rendeletek eo ipso, mivel ellenkező tartalmúak, érvényüket vesztik, szük­ségesnek véltem a belügyminister részére újból törvényes felhatalmazást adni arra nézve, hogy I ezt a kérdést ismét szabályozhassa, abban a re-

Next

/
Thumbnails
Contents