Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-233

233. országos ülés 1911 augusztus 30-án, szerdán. 485 ht törvénybe ütköznék. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De a társadalom elnézte a sajtótörvénynek ezt a kiforgatását és ennek következtében kifejlődött egy gyakorlat, a melyet ezen a nyomon indulva, későbbi ministeri rendeletek is tovább szabályoztak ebben a helytelen mederben és az 1897. évi rendelet már megszabta azt, hogy az újságok elárusitására nyolcz napi határidőre adassék meg az engedély, de ezt továbbra is azoknak tartalmától tette függővé és igy az utczai elárusitás területén tulaj donképen újból életbeléptette a czenzurát, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a melyet pedig az 1848. évi törvény örök időkre eltöröltnek jelentett ki. Ugyanezen nyomon haladt az 1902. évben kibocsátott ministeri rendelet azzal a hozzáadással, hogy a hatóságoknak meghagyta, hogy különösen pedig az utczai elárusitásra kerülő hirlapokat éberen ellenőrizzék, tehát ismét a tartalomra fektette a súlyt. Szóval, a mint mondottam, a törvény intencziója elhomályosittatott; annak szellemét kiforgatták és a gondolatok terjesztésének egyik legjelentékenyebb területén, az utczai elárusitás területén a hatósági korlátozást, a hatósági engedélyt s az ezzel összefüggő czenzurát léptették életbe. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Molnár Béla: A koaliczió alatt nem volt érvényben ? (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mindig a koaliczióval van baja ! Mozgás jobbfelől. Zaj. Elnök csenget,) Lovászy Márton : T. ház ! Ezzel az állapottal szemben . . . (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : . . . az általam benyújtott törvényjavaslat czélja az, hogy a sajtótermékek terjesztése tárgyában visszaállittassék az a törvényes állapot, a melyet az 1818 : XVIII. t.-czikk 1. §-a ir elő (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és hogy a teljesen törvénytelen engedélyezési rendszer helyett a sajtótermékek terjesztése tekintetében az egyedül helyes jogi alapelv érvényesüljön. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt az elvet akarja az általam benyújtott törvényjavaslat 1. §-a nem mint uj elvet, hanem mint az 1848. évi XVIII. t.-czikk 1. §-ának folyományát törvénybe iktatni, a mikor kimondatni kéri azt, hogy a sajtótermékek terjesztésének módját azok kiadói mások jogainak sérelme nélkül szabadon választják meg. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt, hogy ez mások jogainak sérelme nélkül történjék, szükségesnek véltem épen azon szabadságjog biztosítása érdekében belefoglalni a törvényjavaslatba, mert hiszen én is meg vagyok győződve arról, hogy minden szabadságnak van korlátja és pedig ott, a hol az mások jogaiba ütközik vagy mások szabadságát sértené. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem szeretném azt, ha ennek a szakasznak, ha ez a pár szó bele nem vétetett volna, az a magyarázat adatnék, hogy most már a sajtótermékeknek terjesztési módja teljesen korlátlan. Mert hiszen azt pl. senki sem tartozik tűrni, hogy valaki a sajtótermékek terjesztésének azt a módját válaszsza, hogy az illetőnek beleegyezése és hozzájárulása nélkül a házának falát ragaszsza tele és mocskolja be plakátjaival, vagy pl. senki sem tartozik tűrni azt, hogy valaki ugy terjeszsze a sajtóterméket, hogy másnak az ajtajára szegezze esetleg az ellene irt pamfletet. Egyszóval ezt a kitételt: »mások jogainak sérelme nélkük, a mint mondottam, a szabadság biztosítása és a korlátlanság megakadályozása végett véltem szükségesnek bevenni a törvényjavaslatba. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A törvényjavaslatnak 2. §-a különösen arról a vitás kérdésről intézkedik, a melyről itt szó van, hogy t. i. az utczai elárusitás engedélyhez kötött jog-e, vagy törvényen alapuló szabad jog ? Ebben a tekintetben ez a szakasz konkrét intézkedéseket tartalmaz arra nézve, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy a rendőri felügyelet gyakorolható legyen ; ennélfogva kimondja, hogy az, a ki időszaki sajtóterméket utczai elárusitás utján kivan terjeszteni, köteles legyen ebbeli szándékát a hatóság fejénél, városokban a polgármestereknél, járásokban a főszolgabírónál nyilvántartás és tudomásulvétel végett bejelenteni, de a hatósággal való egész eljárás a kiadó részéről csakis erre szorítkozzék és ez a tudomásulvétel megtagadható ne legyen. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) •'-, ;,: Mert hiszen látjuk, a gyülekezési jognál azt a visszaélést, hogy bár ott is tulaj donképen a törvényes jogalap az, hogy ha valaki néjDgyülést akar tartani, azt tudomásulvétel végett jelenti be a közhatóságnak, tehát nem engedétyt kér, mégis ebből az a helytelen gyakorlat fejlődött ki, hogy mikor a hatóságok a népgyűlést be akarták tiltani, akkor nem azzal a kifejezéssel éltek, hogy »azt nem engedélyezenw, — mert erre törvényes joguk nem volt — hanem egyszerűen azzal, hogy »nem veszem tudomásul*. Ezért véltem szükségesnek a törvényjavaslatba belefoglalni azt, hogy a tudomásulvétel meg nem tagadható. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) A szakasznak további rendelkezései egyszerű rendőri intézkedések, a melyekre nézve már van is ministeri rendelet kibocsátva, mert hiszen az általam emiitett ministeri rendeletek egyike már ezt a kérdést, hogy t. i. milyen egyének foglalkozhatnak sajtótermékek iparszerű elárusitásával, már szabályozza is. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő urak ! Lovászy Márton : Minthogy azonban, ha ez a törvényjavaslat elfogadtatik és életbelép, ez által ezek a ministeri rendeletek eo ipso, mivel ellenkező tartalmúak, érvényüket vesztik, szükségesnek véltem a belügyminister részére újból törvényes felhatalmazást adni arra nézve, hogy I ezt a kérdést ismét szabályozhassa, abban a re-