Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-230
464 230. országos ülés 1911 aügu&zlus 26-án, szombaton. magyar honpolgárnak, a ki hosszú éveket töltött el a magyar állam szolgálatában, az érdemeit ki jutalmazza meg ? Az 1848: III. t.-ozikk 7. §-ában fejedelmi jognak tekinti ezt, ámde alkotmányosan gyakorlandó fejedelmi jognak, a mely a király személye körüli minister ellenjegyzésével gyakoroltatik. Nálunk azonban a magyar király voltaképen nem alapított ilyen érdemiiereszteket és nem osztogat ilyen érdemjeleket, hanem alapított az osztrák császár, alapított egy német érdemkeresztet, a melynek négy fajtája van : van koronás aranyérdemkereszt és van korona nélküli és ugyancsak ez megvan ezüstben is. Ha tekintjük az erre vonatkozó alapszabályokat, látjuk, hogy ezeknek czime így szól : »Statuten íür die mit allerhöchster Entschliessung vom 16. Febr. 1850. gegründeten Verdienstkreuze.« Az 1. §. igy szól : »Zur Belohnung treuer und thätig bewährter Anhänglichkeit an Kaiser und Vaterland«. Gr. Batthyány Pál: Nagyszerű ! (Zaj.) Csermák Ernő: Nem akarok tovább menni, elég ebből ennyi. Itt látjuk azt, hogy a császár alapított 1850 február 16-ikán eg3^ érdemkeresztet, a mely el van látva, — a mint a mellékelt ábra is mutatja — egy a magyar közjogban teljesen ismeretlen koronával, és a melynek a hátlapján még az 1849-es évszám is foglaltatik. Nem tudom, hogy ez a 49-es évszám mit akar jelenteni : azt akarja-e talán jelenteni, hogy Budavár bevételének emlékére alapíttatott, vagy azt, hogy a világosi fegyverletétel emlékére alapíttatott ez az érdemkereszt ? Én ezt az utóbbit gondolom valószínűnek és a mikor azt látom, hogy magyar állampolgárok, a kik a magyar állam szolgálatában érdemeket szereztek, a kik ott hosszú életet töltöttek, ilyen érdemkeresztet kapnak megjutalmazásra 1 , akkor azt hiszem, hogy ez a magyar állampolgár nem kitüntetve, de megszégyenítve van. (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Moinár Viktor : Azért még nem akadt olyan, a ki visszautasította volna. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogynem !) Csermák Ernő : Mikor a régi időkben a zsidóknak a ruhájukon sárga foltot kellett viselniök, hogy ezzel megkülönböztessék magukat a többi, rendeseknek tartott polgároktól, azokra nézve talán nem volt olyan szégyenletes az a sárga folt, mint arra a magyar állampolgárra vonatkozólag, a ki ilyen érdemkereszttel tüntettetik ki . . . (Zaj jobbjelől.) Elnök: Figyelmeztetni kívánom a t. képviselő urat, hogy ö Felsége, a magyar király által adományozható keresztre vonatkozó jellemzése sérti a parlamenti illemet, (ügy van! ügy van! jobbjelől.) Ezért rendre utasítom. (Helyeslés jobbfelől.) Ábrahám Dezső: Az osztrák császári !• Hock János: A tény sérti! Csermák Ernő: Nem óhajtok a kérdésnek ezzel a részével foglalkozni, csak rámutatok magára a tényre ; rámutatok arra, hogy a mikor a magyar ember megkapja ezt az érdemkeresztet, akkor megkérdezheti tőle gyermeke vagy unokája, hogy mit küldött neki a magyar király. Feleljen rá a ki tud. Szomorú helyzet ez, és én hiszem, hogy a magyar kormányoknak talán mindegyike kellett, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mindegyike kellett, hogy megpróbálja azt, hogy ezen változtasson, és látjuk, hogy az alkotmányos éra alatt már annyi hosszú évtized elmúlt és mindig nem lehetett rajta változtatni. A mikor mégis olyan hefyzet előtt állunk, hogy minden nemzeti követelmény megtagadásával egy terhes véderőtörvényt akarnak reánk oktrojálni, akkor jogom van és helyénvalónak tartom, hogy megkérdezzem ezt is, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mi az oka ennek. Hát itt miféle magasabb szempontok és magasabb érdekek követelik azt, hogy az ilyen állapot fennálljon ? (ügy van ! ügy van ! balfelől.) Előterjesztem interpellácziómat, a mely következőkép hangzik (olvassa) : Iuterpelláczió a ministerelnök úrhoz úgyis mint ö felsége a király személye körüli ministerhez, valamint a m. kir. kereskedelemügyi ministerium vezetésével megbízott ni. kir. pénzügyminister úrhoz ! 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy az osztrák császár 1850 február 16-án egy érdemjelet alapított, az érdemkeresztet, melynek alfaja az arany és ezüst érdemkeresztek koronával ellátva, vagy a nélkül ? 2. Van-e tudomása, hogy ezen érdemkeresztek a magyar nemzetre nézve szomorú emlékű 1849. évszámmal vannak ellátva és nem a magyar koronát viselik, hanem egy a magyar közjogban ismeretlen idegen korona van rajtuk ? 3. Van-e tudomása, hogy ezen érdemkeresztek kétfejű sassal ellátott bécsi készitményű dobozokban német felírással adatnak ? (Mozgás a baloldalon.) 4. Van-e tudomása, hogy ezen keresztek német nyelvű kisérő iratokkal vannak ellátva, a mely iratok a magyar alkotmányt nem ismerik, hanem a legsötétebb abszolút korszak termékei a kitüntetett magyar állampolgárt a császár és az összhaza tiszteletére iparkodnak tanítani. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) 5. Van-e tudomása, hogy olyan magyar honpolgárok érdemeinek jutalmazásául, a kik a ma* gyar állam vagy társadalom szolgálatában hosszú éveket töltöttek, s magukat igaz magyar hazafiaknak vallják, ilyen és nem magyar érdemkeresztek adatnak ? 6. összeegyeztethetőnek tärtj ilyen áljárást a magyar állam alkotmányával s az 1848. évi IIT. t.-czikk 7. §-ának, de különösen azzal a ténynyel, hogy a magyar állam hivatalos nyelve a magyar és czimeréhez vagy külső diszéhez,a kétfejű sas semmiféle alakjában nem tartozik ? (Hélyeslts a szélsőbaloldalon.)
