Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-219

219. országos ülés 1911 augusztus 9-én, szerdán. 341 szertárhoz tartozik 22 község, összesen 23.240 lélek­számmal. Az 1898: XXI. t.-czikk 2. §-a világosan kimondja, hogy az illetékes helyi hatóságok köte­lesek a szegényjogon való rendelésre hivatott orvo­sokat és az illető gyógyszerészeket az 1. §. a) pontja alapján emiitett szegények névjegyzékével ellátni és azt minden év deczember havában velünk közölni. Vagyis minden egyes községben kimutatásokat kel­lene késziteni s azt meg kellene kapniok a gyógy­szerészeknek, hogy abból lássák, hogy kik azok, a kiknek részére az orvos rendelhet és igy azután módjukban volna az ellenőrzés, ha valamely köz­ségből orvosi rendelést behoznak, hogy valóban olyan beteg részére történt-e az a rendelés, a ki a hivatalos kimutatásba fel van véve. Mert hiszen tulaj donképen minden reczept­nek az előírás szerint kell kiállítva lennie, vagyis az orvosnak és azonkivül a községi elöljáróság­nak igazolnia kell az illetőnek szegénységét, a kinek részére a reczept rendeltetett, de mégis ezen hivatalos kimutatás legalább ellenőrzésképen a gyógyszerésznek kezében kell hogy legyen. Es ezeket a hivatalos kimutatásokat 2—3 év óta a gyógyszerészszel egyáltalán nem közölték ; ő ilye­neket nem kapott, tehát nem is ellenőrizhette, hogy kinek részére szolgáltatott ki gyógyszereket. Ez volna a második eset, a melyre hivatkozni akartam. Azután megemlítem azt, a mit Lengyel Zoltán képviselőtársam is felhozott, a midőn házkutatást tartottak a gyógyszerésznél névtelen levél alapján, a melylyel azt akarták kideríteni, hogy azt a névtelen levelet ő irta. Lefoglalták pri­vát leveleit, sőt a gyógyszerésznét megmotozták, átkutatták, levetkőztették. (Mozgás a szélső­baloldalon.) Barta Ödön : Más vármegyékben 11 éves gyermekeket vallatnak az iskolákban ! Kovács János: Ugyancsak házkutatást tar­tottak nála akkor, a mikor ő az uzsoraügylete­ket bejelentette. Akkor kiküldetett egy határ­rendőrségi alkalmazott a vizsgálatok megtartására és miután először barátságosan meglátogatta és fel­szólította, hogy közölje vele azt a listát, a mely nála megvolt, s ő ezt meg is mutatta neki, délután hivatalosan felszólította és követelte, hogy a jegy­zéket adja át. Ö megtagadta ezt és akkor megint házkutatást tartottak. Lengyel Zoltán : Az uzsorásnál ? Kovács János: Nem az uzsorásnál, ha­nem a feljelentőnél. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Nyilvánvaló tehát, hogy a hatóságok részéről ál­landó zaklatásoknak van kitéve. Most térek rá arra, a mi interpeUáczióm tulaj donképeni tárgyát ké­pezi, ez pedig az az eset, a mikor Székely Miksát letartóztatták abból az ügyből kifolyólag, a melyet már Pál Alfréd képviselő ur emiitett Lengyel Zoltán képviselő ur interpeUácziójára adott vála­szában, (Derültség balfelol.) mert hiszen nem a bel­ügyminister ur adta meg a választ, hanem Pál Alfréd képviselő ur, (Derültség a szélsőbaloldalon.) a midőn azt mondotta, hogy miért vannak a beteg­ápolási számlák körül panaszai Székely Miksának ? Azért, mert beigazolást nyert szerinte, hogy Szé­kely Miksa olyan gyógyszereket is számított a betegápolási alap terhére, a melyeket soha nem szállított és a melyekért első és másodfokon meg is büntették. Itt a t. túloldal, a nélkül, hogy ismerte volna a dolgokat, zajos helyeslés közben jelentette ki, hogy tehát Székely Miksa csaló, a ki ellen ezek miatt most is eljárás van folyamatban. Ebben az ügyben van folyamatban vizsgálat, sőt Székelynek nem tudom hány pere folyik, a melyben a kincstárt perli, hogy 1908-ban a beteg­ápolási alap terhére kiszolgáltatott gyógyszerek árát megkaphassa ; három év előtt szolgáltatták ki a gyógyszereket és ezek áráért ő még ma is kénytelen perelni a kincstárt. Ezen perben azt akarják beigazolni, hogy Székely visszaélést köve­tett el : hogy felszámított olyan reczepteket, a melyek vak reczeptek voltak, vagyis a melyek ellenében gyógyszereket nem adott ki. Azonban ez nem tartozik ide. Ide az a vizsgálat tartozik, a melyet az első és második fokon hozott határo­zattal szemben a belügyminister 3273. szám alatt rendelt el, a mely rendeletben a belügyminis­terium az első és másodfokú ítéletet, a melyekre Pál Alfréd képviselő ur hivatkozott, feloldotta és követelte, hogy miután ezen ügyekben a csalások tényálladéka fenforogni látszik, az eljárási szabály­zat 17. §-a értelmében tétessenek át ezen ügyek a királyi járásbírósághoz. Tehát a ministerium egye­nes utasítást adott az ottani főszolgabírónak és az ottani hatóságnak, hogy tegyék át az ügyet az ottani járásbírósághoz és ott folytassák a vizsgá­latot. Mindennek daczára nem tétetett át az ügy a járásbírósághoz, hanem a vizsgálatot Zombory főszolgabíró folytatta. Hogy milyen módon és milyen mértékben, arra nézve leszek bátor egyes adatokat felolvasni. (Halljuk ! Halljuk !) Ezen reczeptcsalások ügyében kihallgatások történtek az ökörmezői főszolgabírói hivatalnál és pedig 1910 április hó 10-én a szolgabírói hivatal­hoz küldettek felülvizsgálás czéljából az iratok; ezek a főszolgabírói hivatalból nyolez hónap múlva, 1910 deczember 21-én terjesztettek vissza, tehát nyolez hónapig tartott az a vizsgálat, a mely egy negyed év reczeptanyagának felülvizsgálására vonatkozott. Ez is mutatja, hogy milyen jóindu­lattal viseltetik az ottani közigazgatási hatóság Székely Miksa iránt, hogy ilyen inkriminált ügyben nyolez hónapig húzza a vizsgálatot és addig azt Damokles kardjaként tartja fölötte, hogy közben akkor csapjon le reá, a mikor neki tetszik. A mikor a vizsgálat lefolyt, mely alatt tanu­kat hallgattak ki, a kiket sohasem szembesítettek a gyógyszerészszel és a kik csak hasonnevűek vagy hasonkoruak voltak, de nem azok, a kiknek reczept kiszolgáltatva lett. Azok közül pedig, a kiknek tényleg szolgáltattak ki reczeptet, sok már elhalálo­zott. Székely Miksa ezt sikeresen igazolta és ekkor bekövetkezett ennek a hajszának az a gyászos

Next

/
Thumbnails
Contents