Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-219
338 219. országos ülés 1911 megállapított örököseik vannak. Ez összesen 539, vagyis csak 192 esetben nem voltak megállapíthatók az örökösök, kik idegen, ismeretlen helyre távoztak el. E 863 közül a 731 elhaltat leszámitva, 31 olyan egyénről, ki ma is ugyanazon községben él, kiállittatott helyhatósági hizonyitvány arról, hogy ismeretlen, idegen helyen tartózkodik, (Mozgás és zaj a baloldalon.) 97 esetben az illető más községben él, négy esetben pedig Amerikában van, családja és házastársa azonban ugyanazon községben lakik, hol felvették jegyzőkönyvileg, hogy más, idegen helyre költözködtek el. Ábrahám Dezső: Ki volt ott a főszolgabíró ? (Felkiáltások jobb felől; Ez a községi elöljáróság dolga !) Kovács János: Hogy ez a kiküldött Bajdik György járásbiró milyen szigorúan és lelkiismeretesen vezette a vizsgálatot, erre nézve vagyok bátor szintén egy hiteles vizsgálati jegyzőkönyvet felmutatni, mely Alsóhidegpatakon 1911 Julius 17-én lett felvéve és egészen szabályszerűen van kiállítva (olvassa) : >>Jelen vannak stb. Alulírott albiró Alsóhidegj)atakon megjelenvén, Mazur Vaszily és Juezovics Markó alsóhidegpataki lakos előtt jövetelének czélját feltárta, mire nevezettek mint a község lakosaival és a birtoklási viszonyokkal ismerős egyének, kik a betétszerkesztés során bizalmi férfiakként is működtek, az előttük megértelmezett külön jegyzőkönyvekre vonatkozólag a következőket terjesztették elő«. 49 eset van ebben Alsóhidegpatak községből fölsorolva. Nem óhajtom a ház türelmét igénybevenni, csak még a jegyzőkönyvi záradékot óhajtom felolvasni, mely szerint (olvassa) : »Mazur Vaszily előadja, hogy ő a betétszerkesztési munkák foganatosításának idejében Alsóhidegjmtak község birája volt, és mint bizalmi férfiú is rendszeresen működött a bizottság mellett, s igy állithatja, hogy a felvett hiánypótló jegyzőkönyvek előtte felolvasva sohasem lettek, sem pedig nem lett megkérdezve, hogy a telekkönyvi tulajdonosok élnek-e, és ha meghaltak, kik az örökösei ? (Zaj balfelői.) Előterjeszti továbbá, hogy a felmutatott helyhatósági bizonylatok kiállításáról neki tudomása nincs, azok előtte felolvasva nem lettek, ő azokat kézjegyével el nem látta. E helyhatósági bizonylatokat a betétszerkesztő bizottság maga állította ki, azután ő azt a körjegyzőhöz elvitte aláirás végett, mikor is a körjegyző őt mint községi birót a bizonylat tartalmának valódiságára meg sem hallgatta, hanem a bizonylatot egyszerűen aláirta, az ő nevét is rávezette, majd pedig a tőle elkért pecséttel a bizonylatot ellátta. Kijelenti, hogy az előtte a mai napon felolvasott és megértelmezett helyhatósági bizonylatok valótlanságot tartalmaznak, s azok az ő tudta és beleegyezése nélkül lettek az ő keze keresztvonásával a jegyző által ellátva. (Zaj balfelői.) Inczovics Markó ugyanottani községi másodbiró előterjeszti, hogy ő mint bizalmi férfiú csupán két-három napig működött a betétszerkesztő mellett, mivel Csuha István körjegyző onnan elmozdította, mert ő a bizottság augusztus 9-én, szerdán, előtt a valót adta elő. Bemondja, hogy az előtte felmutatott és megértelmezett jegyzőkönyvek felvételénél legnagyobbrészt nem volt jelen, s neve megbízása nélkül vezettetett rá a jegyzőkönyvre. Állítja, hogy a jegyzőkönyvek előtte soha felolvasva és megértelmezve nem lettek, mert ellenesetben a bizottság előtt nem késett volna kijelenteni, hogy azoknak tartalma valótlan, amennyiben a telekkönyvi tulajdonosok nem tartózkodtak ismeretlen helyen, hanem elhaltak, s leszármazó örököseik legtöbb esetben ismeretesek voltak. Végül előterjeszti ugy Juezovics Marko községi másodbiró, mint Mazur Vaszily volt községi bíró, hogy Alsóhidegpatak községben a betétszerkesztés során felmerült és panaszolt szabálytalanságok megvizsgálása czéljából sem ministeri kiküldött, sem senki más a folyó évben meg nem jelent. Ebből is láthatjuk tehát azt, hogy az igazságügyminister ur által kiküldött vizsgáló csak a könnyű végéről fogta a dolgot, a községekben meg sem jelent és a vizsgálatot nem folytatta le. Nem akarom tovább untatni ezekkel a t. képviselőházat, (Halljuk ! Halljuk !) mert hiszen 863 eset felsorolásával sokára lennék készen, de egyes szemelvényeket a lefolytatott vizsgálatból mégis kénytelen vagyok felolvasni, illetőleg a ház naplójában megörökittetni. (Halljuk!) így pl. a Cserjés községben megállapított összesen 55 ilyen eset közül csak egyet vettem ki, ez pedig a következő. Egy Szopkó Havrilo nevű ottani lakos előadja azt, hogy neki öt testvére volt és atyjának birtokát, miután atyja meghalt, ők örökölték; három leánytestvére a reájuk eső birtokrészt eladta egy Zafferm Jankel nevű ugyanottani lakosnak . . . Baross János: Nyissuk ki a határt Galiczia felé ! Éljen a liberalizmus ! Kovács János: . . . és annak ellenére, hogy a betétszerkesztő-bizottság előtt megjelent ő és egy bizalmiférfiu és kijelentették, hogy sem ő, sem pedig fiútestvére nem adták el a reájuk eső ingatlanrészt, mégis az egész ingatlan Zaffern Jankel nevére lett bejegyezve telekkönyvileg. Egry Béla: A parczellázás uj módja ! Kovács János: Egy másik eset Fülöpfalva községből való, a hol Lozan Fedor előadja, hogy (olvassa) : >>Néhai atyám Ircsák Alexa és Ircsák Vaszilytól ingatlant vett 50 évvel ezelőtt, a melyet ugy én, mint atyám használtunk. Ugy 17 évvel ezelőtt ezt az ingatlant Friedmann Moskó alsóhidegpataki lakosnak 30 forint ellenében zálogba adtam 12 évre, a midőn pedig Alsóhidegpatakon a betétszerkesztő-bizottság működött és én kértem, hogy az ingatlan tulajdonjogát az én nevemre jegyezze be, a betétszerkesztő-bizottság ezzel a kérésemmel elutasított azért, mert az ingatlant nem én, hanem Friedmann Moskó örökösei tartják birtokban. Én kifejtettem, hogy az ingatlant csak zálogba adtam Friedmann Moskónak, azonban ennek daczára a tulajdonjog mégis Friedmann Moskó jogutódai javára jegyeztetett be.<< Itt van tehát egy