Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-219

338 219. országos ülés 1911 megállapított örököseik vannak. Ez összesen 539, vagyis csak 192 esetben nem voltak megállapít­hatók az örökösök, kik idegen, ismeretlen helyre távoztak el. E 863 közül a 731 elhaltat leszá­mitva, 31 olyan egyénről, ki ma is ugyanazon községben él, kiállittatott helyhatósági hizonyit­vány arról, hogy ismeretlen, idegen helyen tartóz­kodik, (Mozgás és zaj a baloldalon.) 97 esetben az illető más községben él, négy esetben pedig Ameri­kában van, családja és házastársa azonban ugyan­azon községben lakik, hol felvették jegyzőkönyvi­leg, hogy más, idegen helyre költözködtek el. Ábrahám Dezső: Ki volt ott a főszolgabíró ? (Felkiáltások jobb felől; Ez a községi elöljáróság dolga !) Kovács János: Hogy ez a kiküldött Baj­dik György járásbiró milyen szigorúan és lelki­ismeretesen vezette a vizsgálatot, erre nézve vagyok bátor szintén egy hiteles vizsgálati jegyző­könyvet felmutatni, mely Alsóhidegpatakon 1911 Julius 17-én lett felvéve és egészen szabályszerűen van kiállítva (olvassa) : >>Jelen vannak stb. Alul­írott albiró Alsóhidegj)atakon megjelenvén, Mazur Vaszily és Juezovics Markó alsóhidegpataki lakos előtt jövetelének czélját feltárta, mire nevezettek mint a község lakosaival és a birtoklási viszo­nyokkal ismerős egyének, kik a betétszerkesztés során bizalmi férfiakként is működtek, az előttük megértelmezett külön jegyzőkönyvekre vonatkozó­lag a következőket terjesztették elő«. 49 eset van ebben Alsóhidegpatak községből fölsorolva. Nem óhajtom a ház türelmét igénybevenni, csak még a jegyzőkönyvi záradékot óhajtom felolvasni, mely szerint (olvassa) : »Mazur Vaszily előadja, hogy ő a betétszerkesztési munkák foganatosításának ide­jében Alsóhidegjmtak község birája volt, és mint bizalmi férfiú is rendszeresen működött a bizottság mellett, s igy állithatja, hogy a felvett hiánypótló jegyzőkönyvek előtte felolvasva sohasem lettek, sem pedig nem lett megkérdezve, hogy a telek­könyvi tulajdonosok élnek-e, és ha meghaltak, kik az örökösei ? (Zaj balfelői.) Előterjeszti továbbá, hogy a felmutatott helyhatósági bizonylatok kiállításáról neki tudo­mása nincs, azok előtte felolvasva nem lettek, ő azokat kézjegyével el nem látta. E helyhatósági bizonylatokat a betétszerkesztő bizottság maga állította ki, azután ő azt a körjegyzőhöz elvitte aláirás végett, mikor is a körjegyző őt mint köz­ségi birót a bizonylat tartalmának valódiságára meg sem hallgatta, hanem a bizonylatot egyszerűen aláirta, az ő nevét is rávezette, majd pedig a tőle elkért pecséttel a bizonylatot ellátta. Kijelenti, hogy az előtte a mai napon felolvasott és meg­értelmezett helyhatósági bizonylatok valótlansá­got tartalmaznak, s azok az ő tudta és beleegyezése nélkül lettek az ő keze keresztvonásával a jegyző által ellátva. (Zaj balfelői.) Inczovics Markó ugyan­ottani községi másodbiró előterjeszti, hogy ő mint bizalmi férfiú csupán két-három napig működött a betétszerkesztő mellett, mivel Csuha István körjegyző onnan elmozdította, mert ő a bizottság augusztus 9-én, szerdán, előtt a valót adta elő. Bemondja, hogy az előtte felmutatott és megértelmezett jegyzőkönyvek fel­vételénél legnagyobbrészt nem volt jelen, s neve megbízása nélkül vezettetett rá a jegyzőkönyvre. Állítja, hogy a jegyzőkönyvek előtte soha felolvasva és megértelmezve nem lettek, mert ellenesetben a bizottság előtt nem késett volna kijelenteni, hogy azoknak tartalma valótlan, amennyiben a telekkönyvi tulajdonosok nem tartózkodtak isme­retlen helyen, hanem elhaltak, s leszármazó örö­köseik legtöbb esetben ismeretesek voltak. Végül előterjeszti ugy Juezovics Marko köz­ségi másodbiró, mint Mazur Vaszily volt községi bíró, hogy Alsóhidegpatak községben a betét­szerkesztés során felmerült és panaszolt szabály­talanságok megvizsgálása czéljából sem minis­teri kiküldött, sem senki más a folyó évben meg nem jelent. Ebből is láthatjuk tehát azt, hogy az igazságügyminister ur által kiküldött vizsgáló csak a könnyű végéről fogta a dolgot, a községek­ben meg sem jelent és a vizsgálatot nem folytatta le. Nem akarom tovább untatni ezekkel a t. képviselőházat, (Halljuk ! Halljuk !) mert hiszen 863 eset felsorolásával sokára lennék készen, de egyes szemelvényeket a lefolytatott vizsgálatból mégis kénytelen vagyok felolvasni, illetőleg a ház naplójában megörökittetni. (Halljuk!) így pl. a Cserjés községben megállapított összesen 55 ilyen eset közül csak egyet vettem ki, ez pedig a következő. Egy Szopkó Havrilo nevű ottani lakos előadja azt, hogy neki öt test­vére volt és atyjának birtokát, miután atyja meg­halt, ők örökölték; három leánytestvére a reájuk eső birtokrészt eladta egy Zafferm Jankel nevű ugyanottani lakosnak . . . Baross János: Nyissuk ki a határt Galiczia felé ! Éljen a liberalizmus ! Kovács János: . . . és annak ellenére, hogy a betétszerkesztő-bizottság előtt megjelent ő és egy bizalmiférfiu és kijelentették, hogy sem ő, sem pedig fiútestvére nem adták el a reájuk eső ingatlanrészt, mégis az egész ingatlan Zaffern Jankel nevére lett bejegyezve telekkönyvileg. Egry Béla: A parczellázás uj módja ! Kovács János: Egy másik eset Fülöp­falva községből való, a hol Lozan Fedor előadja, hogy (olvassa) : >>Néhai atyám Ircsák Alexa és Ircsák Vaszilytól ingatlant vett 50 évvel ezelőtt, a melyet ugy én, mint atyám használtunk. Ugy 17 évvel ezelőtt ezt az ingatlant Friedmann Moskó alsóhidegpataki lakosnak 30 forint ellenében zá­logba adtam 12 évre, a midőn pedig Alsóhideg­patakon a betétszerkesztő-bizottság működött és én kértem, hogy az ingatlan tulajdonjogát az én nevemre jegyezze be, a betétszerkesztő-bizottság ezzel a kérésemmel elutasított azért, mert az ingat­lant nem én, hanem Friedmann Moskó örökösei tartják birtokban. Én kifejtettem, hogy az ingatlant csak zálogba adtam Friedmann Moskónak, azonban ennek da­czára a tulajdonjog mégis Friedmann Moskó jog­utódai javára jegyeztetett be.<< Itt van tehát egy

Next

/
Thumbnails
Contents