Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-219

SM országos ülés Í9ii augusztus 9-én, szerdán. 337 adott, és az utána következő cselekedeteiben be is váltotta az akkor tett Ígéreteit. Az igazságügyminister ur akkor ezt mondotta — bocsánatot kérek, ha talán kissé hosszasabban kell felolvasnom, (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) de tekintettel az összefüggésre és hogy beszédemet kellőképen megvilágíthassam, kénytelen vagyok ezzel. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mondom, Székely Ferencz igazságügyminister ur Lengyel Zoltán t. képviselőtársamnak adott válaszában ezt mondotta (olvassa) : »Én mindig köszönettel fogadom, ha valamely tapasztalt visszaélésre vonatkozólag adatokat szolgáltatnak nekem. Köszönettel fogadtam ugy Huszár Károlynak interpelláczióját, mint a jelenleg interpelláló t. barátomét is. Megtettem rögtön azt az intézkedést, melyet tennem kellett és lehetett. Megvizsgáltam mindenekelőtt a feljelentést és már a második interpelláczió alkalmával — mert Huszár képviselő ur kétszer interpellált — jeleztem is, hogy nagyobb arányú vizsgálatra van szükség, a melyet egy kézfordulattal elintézni nem lehet. Felvilágosításul már most is azt mondhatom, hogy a visszaélések nagyon túlozva vannak, a mint azok a ház és igy az országgyűlés elé hozattak. A feljelentésben ugyanis az van mondva, hogy a telekkönyvi betétszerkesztési törvény 18. §-a alapján történt 6—700 átírás. Mit jelent ez ? Kifejtettem már a múltkor, hogy ez azt jelenti, hogy ha valaki három évig birtokban van és a telekkönyvben bejegyzett tulajdonos 10 év óta ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghalt, akkor joga van ilyen helyhatósági bizonyítvány alapján kérni a tényleges birtokosnak, hogy a telekkönyvbe bejöjjön, mert különben a telekkönyveket soha rendbehozni nem lehet. Igaz, hogy 700 ilyen eset lett bejelentve, de méltóztassék disztingválni. Hisz ez a törvényes intézkedés, a mely arra irányul, hogy a tényleges birtokos belekerülhessen a telekkönyvbe még nem visszaélés.« Majd folytatva azt mondja, hogy (olvassa) : »Összesen 700 ilyen eset fordult elő, és egy esetben — mint mondják — előfordulhatott vagy előfordult, hogy hamis bizonyítvány állíttatott ki, bár a feljelentés nem is nevezi meg, hogy kinél. Tehát nem 700 hamis bizonyítvány, hanem csak egyetlenegy hamis bizonyítvány állíttatott ki.« i Székely Ferencz igazságügyminister: Akkor! Kovács János: Ugyanakkor a minister ur kijelentette azt is, hogy ő az ügyet szigorúan és pártatlanul meg fogja vizsgálni, azonban tekintettel a téli időjárásra, mikor egyes hozzáférhetetlen helyekre jóformán vizsgálóbiztost ki sem küldhet, be kell várni a tavaszt, a mikor azután az ügyet alaposan és komolyan meg fogja vizsgáltatni. A minister ur ezt az igéretét be is váltotta, a mennyiben, a mikor a tavasz elérkezett, kiküldötte dr. Rojcsek Sándor telekkönyvi betétszerkesztő bíró urat ökörmezőre, s megbízta azzal, hogy az ottani konkrét, bejelentett tényeket tegye felülvizsgálat tárgyává, s azután tegyen neki KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. X. KÖTET. jelentést. A minister ur által kiküldött bíró ki is utazott Ökörmezőre, s daczára annak, hogy ilyen nagyszámú bejelentésről, vagyis 6—700 konkrét eset felsorolásáról volt szó, mindössze utazásaival együtt körülbelül egy hétig időzött ökörmezőn ; akkor is more patrio néhányszor jól megebédelt a főszolgabirónál, majd az inkriminált községek közül összesen háromba, és pedig Maj dánkára, Repenyére és Iszkára kiszállott, hogy a vizsgálatot foganatosítsa. Azonban ennek a vizsgálatnak semmi eredménye nem lett, részben azért, mert a sérelmeseket egyáltalában nem is engedték a kiküldött ministeri biztos elé, mert azokat megfélemlítették, másrészről, mert nem is hallgatta ki a sérelmeseket, hanem mindig csak azokat, a kiknek nevére az átírás a telekkönyvben megtörtént. Midőn ez a kiküldött biró elvégezte a maga kis munkáját, visszajött Budapestre és jelentette, hogy ökörmezőn minden rendben van, további vizsgálatra nincs szükség. (Derültség baljeléi) Ezután történt az az eset, hogy az ottani egyik járásbiró, Bajdik György, feljött a minister úrhoz és kérte áthelyezését, miután különféle személyi és más egyéb ügyekből kifolyólag nagyon nehéznek tartotta helyzetét ökörmezőn, s ugyancsak akkor a minister ur kérdést intézett hozzá ezekben a telekkönyvi dolgokban is, mert épen ő volt ki a feljelentést a minister úrhoz felküldötte. Miután Bajdik biró ur ugyanekkor azt állította, hogy a hamisítások megtörténtek és tényleg fennállanak, a minister ur — teljesen elismerem — az igazságnak érdekében egy havi rendkívüli szabadságot engedélyezett neki, s megbízta azzal, hogy az ottani telekkönyvi állapotokat vizsgálja felül, s azután tegyen neki közvetlenül a lefolytatott vizsgálat eredményéről jelentést. Ez meg is történt. Bajdik biró ur elvégezte az ottani vizsgálatot, visszajött és a minister urnak jelentést tett, és ebből a vizsgálatból láthatjuk, hogy tényleg a legvisszataszitóbb képet mutatja azon visszaéléseknek száma és nagysága, a melyeket ott a betétszerkesztő bizottság elkövetett. Az általa lefolytatott vizsgálat szerint beigazolva láthatjuk azt, — kezeim közt van a hivatalos kimutatás, a melyet a biró ur maga készített — hogy ő az alatt az egy hónapi szabadságidő alatt 26 községből tizet vizsgált meg, név szerint : Repenye, Alsó-Hidegpatak, Felső-Hidegpatak, Rosztoka, Padócz, Fülöpfalva, Cserjés, Iszka, Majdánka, Vucstómeró és ezekben a községekben összesen 863 telekkönyvi tulajdonosról 604 olyan helyhatósági bizonyítvány állíttatott ki, a melyek szerint a telekkönyvi tulajdonos idegen, ismeretlen helyen tartózkodik. Ebből a 863 volt telekkönyvi tulajdonosból, mint a vizsgálat során beigazolást nyert, összesen 731 elhalt, tehát nem ismeretlen helyen tartózkodik. Ezen 731 elhalt közül 447-nek ugyanabban a községben élnek a törvényes örökösei és leszármazói, 54 esetben az oldalági örökösei, 14 esetben pedig a házastársa lakik ugyanabban a községben, 24-nek a felvett külön jegyzőkönyvben 43