Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-216
300 216. országos ülés 1911 augusztus 5-én, szombaton. merne velünk vállalkozni, a mely a nemzet érdekeinek védelmét sikeresebben tudná megvalósítani. (Igaz ! ügy van! a szélsőbaloldahn.) És azt hiszem, hogy ő a nemzet eme gyengeségétől megrettenve, inkább az alkudozások terére lépett, hogy megszerezze a nemzet számára alku utján azt, a mit harez esetében, nézete szerint, az nem nyerhetne meg. A kicsinyhitüségnek ezt a politikáját mindenkitől elvártam volna, csak tőle nem. Mindenkinél meg tudnám azt érteni, csak gróf Tisza Istvánnál nem, mert én őt az igazi erő oly kiváló tij)usának tekintem, a kinél a gyengeségnek eme befolyását igazán lehetetlen feltételezni. És mégis, ha a nemzet gyengeségére való tekintettel foglal állást, kénytelen vagyok neki bizonyos mértékben igazat adni. A legutolsó választások tünetei, azoknak etikai és politikai tartalma, valóban arról győzhették meg gróf Tisza Istvánt és minden szemlélőt ezen a világon, hogy itt egy veszni indult nemzet az, a mely a saját törvényhozását megalkotja. Gondolom, — és aligha csalódom — hogy a korona is ebben a meggyőződésben volt és van, (ügy van ! a baloldalon.) mert a korona 12 év óta követeli a véderőreformot és abban a létszám felemelését. 12 éven keresztül nem jutott hozzá és akkor a koaliczió kormányának feltételül tűzte ki, hogy a választói reformot a Krístóffy féle alakban alkossa meg és az ez alapon összeülő parlament válaszsza meg a képviselőket és majd az döntsön a létszámemelés kérdésében. Hajós Kálmán : Önök csinálták igy ! (Halljuk 1 Halljuk ! a baloldalon.) Kállay Tamás : Erdélyben sem kell a titkosság ! A kerületedben ki sem merted mondani ! (Zaj a baloldalon.) Justh Gyula sem hirdette ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek Kállay képviselő ur ! Justh Gyula: Mi tetszik ? Kállay Tamás : Justh Gyula sem hirdette a titkos választást! (Zaj a baloldalon.) Justh Gyula: De igenis hirdettem! Kállay Tamás : Erdélyben ? (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) ; Justh Gyula: Igenis, ott hirdettem! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Győrffy Gyula : Minthogy az a törvényhozás, a mely a mai törvény alapján gyűlt össze, 1889 óta sohasem volt hajlandó a koronának katonai igényeit teljesíteni, a korona azt gondolta magában, hogy az általános választói jog alapján összeülő parlament feltétlenül szállítani fogja a létszámemelést, mert hiszen a nép milliói a jogok elnyerése örömének első mámorában hálásan fogják és feltétlenül teljesíteni a korona kívánságait. A választási törvényjavaslat nem készült el, de a házat fel kellett oszlatni és a véderő átutaltatott az uj törvényhozásra, melyet ismét csak a régi törvény alapján kellett választani, és a mikor a választás eredményéhez a királyi üdvözletet a korona elküldötte, akkor meg volt győződve arról, hogy nem szükséges uj alapokat, uj elemeket keresni ebben az országban a királyi hatalom erősítésére, a régi újra visszaállott a szolgálatba, újra teljesiti kötelességét a korona iránt, tehát elfelejti, feladja az általános választói jogot és megelégszik ezzel a parlamenttel, (ügy van! a baloldalon.) Pedig gróf Tisza Istvántól el lehetne várni, az ő államférfiúi nagysága mintegy ráparancsolja azt, hogy a nemzet megerősítését ne a javaslat utján, a mely gyengítése a nemzetnek, de ugyanott keresse, a hol azt a korona igyekezett megtalálni. (Helyeslés a baloldalon.) Neki volna kötelessége, hogy a történelem tanúságait levonva és a nemzet gyengeségét felismerve, keresse az erőt ott, a hol van, a népek miihóiban. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Társuljon velük, hogy a korona hatalmának túltengését végre megakadályozzuk Magyarországon, vigye őket harczba, szedje össze őket, hogy a nemzeti érdekeket megvédelmezhessük, hogy a nemzet fennállását biztosithassuk, és egy szebb, dicsőbb jövő fejlődés elé vezethessük. (Éljenzés a baloldalon.) Keresse a hiányzó erőt a nép millióiban és akkor a történelem tanúságait elevenítheti meg ő mint vezér; a Bethlen, Bocskay hajdúi, a 48-as honvédek és a Rákóczi-kuruczok fognak a nemzet táborában mellette állani, és akkor meglátjuk van-e ennek a nemzetnek védereje, van-e hatalma és önálló ereje ? Álljon az általános választójog alapjára és akkor megismétlődik 1848, a mikor a korona szintén törvényben biztosított alkotmányunkat és függetlenségünket támadta meg, de a felszabadított jobbágyság milliói véresen utasították vissza az alkotmány és a nemzet ellen intézett merényletet (Igaz I Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és örök dicsőséggel irták be a magyar nemzet nevét a világtörténelembe. (Igaz ! ügy van! baljelöl.) Ezekből merítsen gróf Tisza István erőt és ezek segítségével álljon a nemzet vezetésének élére erőben és dicsőségben. (Élénk helyeslés baljélől.) Végzem beszédemet, t. képviselőház. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Végzem pedig egy a múlt napokban történt aktuahtás hasonlatával. Mi ezt a törvényjavaslatot egy olyan gyorsvonatnak tekintjük, a mely az állomásról már kiindult, de a melyet mi leintettünk s vissza akarunk parancsolni az állomásra, (Élénk helyeslés a baloldalon. Derültség jobbfelől.) hogy levegyük róla az odatévedt nemzeti kincsesládánkat, nehogy gjorsvonati sebességgel szállíthassák azt Bécsnek. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Derültség és felkiáltások jobbfelől: Bravó !) Hajós Kálmán (közbeszól) : De önök is a gyorsvonat sebességével mondtak le ezen követelésekről. (Zaj.) Győrffy Gyula: Azt hiszem, t. képviselőtársam nem igényli, hogy reflektáljak közbeszólására, mert különben fenhangon ismételné meg azt, a mit mondott. HajÓS Kálmán : Kérem, azt mondtam, hogy önök pedig dringend, gyorsvonat sebességgel mondtak le annak idején ezekről a követelésekről! (Zaj balfelől. Derültség a jobboldalon.)
