Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-216

augusztus 5-én, szombaton. 286 216. országos ülés 1911 Javaslom, hogy e kérvények — mint a többi hasonlók — kinyomatván, szétosztassanak és másolatban tétessenek le a ház asztalára a véderőről szóló törvényjavaslattal való együttes tárgyalás végett, az eredeti kérvények pedig egyéb részeikre vonatkozó jelentéstétel czéljából adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Ábrahám Dezső: Az elnök ur javaslatával szemben mind a három kérvényre vonatkozólag elleninditványt van szerencsém előterjeszteni. Az első kérvényre nézve az elnöki javaslattal szemben a következő elleninditványt vagyok szerencsés benyújtani (olvassa) : »A kérvény kiadatik a kérvényi és a közigazgatási bizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett«. Elnök : Jelenteni, hogy Ábrahám Dezső képviselő ur elleninditványára vonatkozólag húsz képviselő névszerinti szavazást és ugyancsak húsznál több képviselő a szavazásnak elhalasztását kéri. A házszabályok értelmében a névszerinti szavazás a legközelebbi ülésre marad. Ábrahám Dezső: Az elnöki javaslattal szemben a második kérvényre vonatkozólag a következő elleninditványt van szerencsém beterjeszteni (olvassa) : »A kérvény kiadatik a kérvényi és a közigazgatás' bizottságnak előzetes tárgyalás és j elentéstétel végctt«. Elnök: Erre vonatkozólag szintén húsznál több képviselő névszerinti szavazás elrendelését és a szavazásnak elhalasztását kéri. A házszabályok értelmében a névszerinti szavazás a legközelebbi ülés napirendjére fog tűzetni. (Zaj jobbfelől.) Ábrahám Dezső: A harmadik kérvényre vonatkozólag az elnöki javaslattal szemben a következő elleninditványt terjesztem be (olvassa) : »A kérvény kiadatik a kérvényi és a véderőbizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett«. Elnök: Ez elleninditványra vonatkozólag is húsznál több képviselő ur névszerinti szavazás elrendelését, és ugyancsak húsznál több képviselő a szavazásnak elhalasztását kéri. A névszerinti szavazás a házszabályok értelmében a legközelebbi ülésre halasztatik. Bemutatom Kassa szabad kir. város közönségének feliratát az egyesülési jognak törvény utján való szabályozása tárgyában. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A házszabályok 242. §-a értelmében a felirat a kérvényi bizottságnak adatik ki. Lovászy Márton : Az elnök ur javaslatával szemben vagyok bátor a következő elleninditványt beterjeszteni (olvassa): »Elleninditvány. A kérvény kiadatik a kérvényi és közigazgatási bizottságoknak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett«. (Helyeslés a bal- és a szélsóbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök ." Az elleninditványra vonatkozólag húsznál több képviselő névszerinti szavazás elrendelését és ugyancsak húsznál több képviselő a névszerinti szavazásnak a következő ülésre való elhalasztását kéri. A házszabályok értelmében ezt elrendelem. Következik a napirend szerint az inditványés interpellácziós-könyvek felolvasása. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvbe a következő ujabb inditvány van bejegyezve (olvassa) : »Augusztus 5-éről Eitner Zsigmond: Indítványozom, hogy az összeférhetlenségről szóló 1901. évi XXIV. t.-czikk akként módosittassék, hogy az összeférhetlenségi törvény első bekezdése után vétessék fel olyan rendelkezés, a mely szerint a képviselő nem fogadhat el sem rendjelet, sem czimet, sem bármi néven nevezendő királyi kitüntetést vagy adományt s ilyenre a kormány által képviselő elő sem terjeszthetők (Helyeslés balfelől. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Jelentem a t. háznak, hogy a házszabályok értelmében az inditvány Írásban is átadatott. Javaslom, hogy az indítványnak indokolás végetti felvétele az augusztus hó 9-ikén, szerdán tartandó ülés első tárgyául tűzessék ki. Következik az interpellácziós - könyv felolvasása. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellácziós-könyvben a már korábban bejegyzett, de még elő nem terjesztett négy interpeÜáczión kivül a következő ujabb interpelláczió van bejegyezve (olvassa) : Benedek János, a tanítók véleményszabadságának elfojtása tárg}*ában a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. Elnök: Javaslom, hogy az interpellácziók megtételére egy órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ennélfogva ekként fogunk eljárni. Következik napirend szerint a véderőről szóló törvényjavaslat (írom. 276, 356 sz.) tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Nyegre László jegyző: Issekutz Győző! Issekutz Győző : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Deák Ferencz 1868-ik évi beszédéből. . . (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Förster Aurél (közbeszól). Egy hang (jobbfelől): Nagyon rossz viccz ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Issekutz Győző: ... vett idézettel kezdem beszédemet. (Zaj.) »Mérsékletre van szükségünk és különösen szükséges, hogy meg tudjuk különböztetni az óhajokat az akarattól. Az óhaj nem ismer határt, még a lehetőség határát sem, és azért igen hamar a fantázia szárnyán repül és a végtelenig viszi az embert. Az akarat, a józan akarat, ismer határokat, ismeri a lehetőség határait. Elábrándozhat valaki az óhajok mezején, de ha tehetségünket és erőnket megfeszítve arra pazaroljuk, a mit elérni nem lehet, akkor — ugy hiszem — igen hibásan cselekszünk.« Ha volt és van kérdés politikai életünkben, a melynek tárgyalása rendjén Deák Ferencz mondása és figyelmeztetése megszivlelést érdemel,