Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-215

215. országos ülés 1911 augusztus h-én, pénteken. 281 képen csak két szó választ el, a »bitte gehorsamst« és a i>melde gehorsamst«. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ha gróf Tisza István t. képviselő ur ezt a hadsereget a miénknek tartja, akkor ugy vélem, hogy fel kell idéznem az önök és az ő emlékezetébe is egy más hadsereget, a melynek ujonczait, a melynek költségeit ez az országgyűlés, a magyar országgyűlés szavazta meg évekkel ezelőtt, egyhangú lelkesedéssel és igazi hazafisággal. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) »Annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot a megajánlásban és Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg!« (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) igy kiáltott fel akkor hazánk nagy fia, Kossuth Lajos. Az a hadsereg valóban a nemzet hadserege volt, mert nemzeti czélokért küzdött és a szabadság eszméjéért tudott lelkesülni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az a hadsereg magában foglalta a nemzet minden energiáját, minden bátorságát, minden reménységét és minden elszántságát, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Az a hadsereg szembeszállott minden hatalommal és szembeszállott minden erővel, a mely a nemzeti akarat elé akart korlátokat állitani. (Ugy van! Elénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Az a hadsereg győzelemről-győzelemre haladva verte meg azt a hadsereget, a melynek utóda ma az a hadsereg, a melyet gróf Tisza István a miénknek mondott. (Élénk tetszés és taps a balés a szélsőbaloldalon.) Ez a hadsereg ugyanaz nyelvében, jelvényeiben, szellemében egyaránt. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ez a hadsereg az oroszok segitségével leigázta ezt a mi nemzeti hadseregünket s midőn legjobbjainkat vérpadra vitték, ez a hadsereg végezte a hóhér szerepét. (Hosszantartó élénk tetszés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl : Rendre! Folytonos nagy zaj. Az elnök többször hosszasan csenget.) Elnök (csenget) : A képviselő ur most egy kifejezést használt, a melyet szó nélkül nem hagyhatok. Az a hadsereg, a melyről a képviselő ur beszélt, közjogunk és törvényeink szerint Ausztriának és Magyarországnak közös hadserege. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Eitner Zsigmond: Akkor nem volt az ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk az elnököt I jobbfelól.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! A mi hadseregünkről oly kifejezést használni, mint a milyent a képviselő ur most használt, nem szabad. Sajnálatomra kénytelen vagyok a képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítani. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Károlyi József: Az elnöki rendreutasitás előtt tiszteletteljesen meghajlok, csak az a megjegyzésem, hogy nem a jelenlegi hadseregre (Felkiáltások jobbfelól: Nem lehet ! Zaj. Elnök csenget.) értettem a »hóhér« kifejezést, hanem arra a hadseregre, a mely Magyarország hadseregével szem2ÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915, X, KÖTET, ben állott 1849-ben. (Élénk helyeslés ás taps a balés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelól.) Eitner Zsigmond: Hát Haynau nem volt hóhér ? (Folytonos nagy zaj.) Kovácsi Kálmán : Tessék rehabilitálni Haynaut törvényhozásilag ! (Felkiáltások balfelől : Arról a hadseregről beszélt ! Folytonos zaj a jobbés a baloldalon.) Nagy Sándor: Akkor nem volt az, mikor a koaliczió volt! (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Károlyi József: Ezek az emlékek azok, t. ház, a melyek a mi nézeteinket elválasztják egymástól. Es ha ez az emlék csak két szóból áll, akkor ebben a két szóban egy egész történelmi múlt van, ebben a két szóban van egy nemzet hálája mindazokkal szemben, a kik halálukkal szentelték meg az önálló magyar hadsereghez való jogunkat. (Élénk tetszés és taps a bal- és a szélsébaloldalon.) De az általam ecsetelt szomorú napok elmultak. Béke lett újra a király és nemzete között: Egyedül a hadsereg kérdése maradt meg mint állandó politikai válságok oka, mint az állandó diszharmónia forrása nemzet és uralkodója között. 1867-ben a nemzeti öntudat talán nem volt oly erős, oly hangos, mint ma. Rosenberg Gyula : Olyan hangos nem volt ! Lovászy Márton : Lesz az még hangosabb is ! Elnök : Lovászy Márton képviselő urat kérem, hogy fenyegető közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Eitner Zsigmond: Bosenberg Gyula fenyegetett ! Rosenberg Gyula: Ki fenyegetett ? Én % (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Károlyi József: így van az, hogy 1889-ig aránylag simán és minden nagyobb vita nélkül fejlődött és fejlődhetett ez a hadsereg, mig 1889 óta, tehát 23 év alatt, áUandó válságok oka a hadsereg kérdése és ez a kérdés uralja nemcsak a magyar állam, de a kettős monarchia bel- és külpolitikai állapotát, a külügyi tárczának vezetését is. Én konczedálom, hogy a hadsereg jelenlegi kereteit tágitani kell, hogy igen sok hasznos és üdvös reform van, a melyre ez a hadsereg rászorult. De ha két ilyen ellentét, mint két faktor, mint két erő állnak egymással szemben, mint ma a király és a nemzet, akkor a két ellentét összeegyeztetése csak egy módon lehetséges . . . Antal Géza: Nem állnak szemben! (Ugy van ! jobbról.) Gr. Károlyi József: . . . mint gróf Andrássy mondta, egy kompromisszum által, vagyis olyan megoldás által, melyben mindkét fél konczessziót tesz és igy békés megegyezésre jut. A kompromiszszum szó azonban magában foglalja azt, hogy előre legyen megállapítva mindaz, a miről a két fél lemond és a mihez ez a két fél feltétlenül ragaszkodik. 36