Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-215
280 %Í5. országos ülés 19il augusztus k-en, pénteken. ség kellékeit, arról az egyről biztosíttatom t. képviselőtársaimat, bogy csak azt fogom mondani, a mi igaz meggyőződésem, (Elénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) menten lehetőleg minden elfogultságtól és menten minden animozitástól. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk !) Őszintén megvallva, nehéz feladat egy ilyen vitában felszólalni, midőn annak anyagát már oly nagy államférfiak és oly nagy politikai múlttal biró egyéniségek tárgyalták a háznak mindkét oldaláról, mint a minő gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam, gróf Andrássy Gyula és gróf Tisza István t. képviselőtársaim a túloldalról. Mégis ugy vélem, hogy kötelességem e tárgyban felszólalni ugy a magam, mint azon képviselőtársaim nevében is, kiknek bár egy pártkörhöz sem tartozunk, megvan a magunk nézete, megvan a magunk véleménye ezen törvényjavaslattal szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Bevallom, nehezemre esik animozitás nélkül megemlékezni arról a beszédről, a mely tegnap itt e házban Okolicsányi László képviselő ur részéről elhangzott. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Az animozitást nehéz visszatartani, t. képviselőház, midőn a mi sorainkból látok felállani egy férfiút és ellenünk szegezni azokat a fegyvereket, a melyeket eddig a mi oldalunkon és velünk karöltve használt ő is. (Igaz! Ugy van ! filénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Uj jelenség ez a magyar parlament történetében. Mert hiszen preczedensek voltak ugyan arra, hogy képviselők egy pártból a másik pártba beléptek, és ez ellen kifogást szerintem emelnünk nem is lehet, mert hiszen egy háborúban vagy egy háborút megelőzőleg a szövetségesek felmondhatják egymásnak a barátságot és nem kötelesek részt venni abban a háborúban, sőt arra is volt eset, hogy egyesek ellene fordultak régi fegyvertársaiknak. De azt, hogy valaki a csata hevében vezérei ellen fogjon fegyvert . . . (Igaz ! Ugy van l Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbahldalon.) Eitner Zsigmond : Ocskay brigadéros ! Gr. Károlyi József:.. • ezt a történelem árulásnak nevezi. . . (Igaz! Ugy van! Zajos helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Ráth Endre: Legalább is nem erkölcsös ! (Folytonos zaj. Az elnök többször csenget.) Gr. Károlyi József : . . . és igy az e képviselőháznak szokásaival és hagyományaival teljesen ellenkezik. (Igaz ! Ugy van ! bálfelől.) Semmi kifogásom nincs az eMen, hogy Okolicsányi László képviselő ur nézetét'megváltoztassa. Semmi szavam, mert jogom nincs hozzászólni. Arra az egyre azonban, azt hiszem, felkérhetem őt, nemcsak a magam, hanem azt hiszem mindannyiunk nevében, hogy tegye le azt a 48-as jelzőt, (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) a melyet czégérnek viselhet, de a mely az ő meggyőződését nem fedi többé. Ne akarja magát egy olyan zászlóval takarni, a melyet hűtlenül elhagyott. (Zajos helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Rátérek a tárgyra, t. ház. (Halljuk ! Halljuk !) Ha oly törvényjavaslatot tárgyalunk, a minő ez a törvényjavaslat, a mely az állam egyik legfontosabb szervének, a véderőnek kérdésével foglalkozik, akkor az én szerény véleményem szerint azt kell tekintenünk, hogy egyrészt mennyiben felel meg ez a véderő a nemzet védelmének, másrészt mennyiben áll ez a véderő tényleg a nemzet szolgálatában, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mennyiben képviseli és reprezentálja e nemzetnek minden sajátosságát és e nemzetnek minden érzelmeit kifelé ; mennyire állnak azok a czélok, a melyeknek ez a hadsereg alávetve van és a melyeket követ, a nemzet érzéseinek és a nemzet hagyományainak szolgálatában. (Elénk helyeslés. Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezt a két szempontot veszszük tekintetbe, akkor ezzel a javaslattal szemben két ellenvetést lehet tennünk, és pedig az egyiket katonai szakszempontokból, a másikat pedig, a hadsereg jelenlegi állapotával' szemben, nemzeti szempontokból. (Helyeslés balról. Halljuk !) Először is, mindnyájan tudjuk azt, hogy a hadsereg a nemzet erejének kifejezése kifelé,palládiuma a nemzeti becsületnek, a nemzeti öntudatnak, hazafias iskola a nemzet fiai részére, büszkesége és ereje egy hatalmas államnak. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: így kellene lenni! Gr. Károlyi József: A függetlenségi pártnak régi és elvi álláspontja az önálló magyar hadsereg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ehhez a követeléshez ragaszkodunk mi is törhetetlen hittel (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és azzal a szilárd és határozott meggyőződéssel, hogy egyedül ez domborítja ki teljesen a mi közjogi önállóságunkat; egyedül ez a hadseregnek az a formája, a mely által a hadsereg felett való rendelkezés kizárólag a nemzet kezében van. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De tételes törvényeink, igy az 1867 : XII. t.-czikk, ennek a felállítását a jelen kereteken belül meg nem engedik. Készségesen beismerem, hogy mi a jelen kereteken belül is elismerünk és elfogadunk reformokat, és pedig hadügyi, meg nemzeti szempontból is. Nincs szándékomban és nem is volna tőlem illendő, a ki a politikai életben még ennyire ujoncz vagyok, hosszas polémiába bocsátkozni gróf Tisza István volt ministerelnök ur ő nagyméltóságával. (Halljuk I jobbfelől.) De ha megengedik, nem hagyhatom szó nélkül azt az egy megjegyzését, a mely múltkori fényes beszédében itt elhangzott. Szószerint nem ismétlem, de azt hiszem, körülbelül hiven adom vissza szavait. (Halljuk I) Ö azt mondotta, hogy ez a hadsereg a mienk, tehát magunknak szavazzuk meg annak költségeit és nem szabad, hogy ezen hadsereg közelebb álljon a királyhoz, mint bármely törvényhozó szivéhez. (Ugy van! jobbfelől.) Ugyancsak azt mondotta, hogy minket a hadsereg kérdésében tulajdon-