Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-211

211. országos ülés 19 Ennek az igazán impozáns és méltóságteljes lefolyású népgyűlésnek lezajlása után azonban olyan sajnálatos jelenetek játszódtak le, a melyek minden magyar embernek, a ki hazájának pres­tizs-ére tart valamit, kell hogy az arczába ker­gessék a szégyen pírját, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert kitűnt, hogy az a kultur­máz, a mely a mi közállapotainkat betakarja, nem más, mint egy külső máz, a melyet ha levaka­runk, legelső alkalommal kibújik alóla a türel­metlenség, az erőszakosság és a brutalitás, (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Az a népgyűlés lezajlott, az ott összegyűlt nép oszladozni kezdett és miután a város végéről a városba a főútvonal a Rákóczi-uton keresztül vezet, természetes, hogy az ott összegyűlt nagy néptömeg legnagyobb része a Rákóczi-uton ment hazafelé. (Zaj jobbfelől.) Magam is ott menteni végig és állithatom, hogy ezen elvonulás közben semmiféle rendzavarás nem történt. A nép teljes nyugalommal vonult hazafelé. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) és — hogy az igazságnak eleget teg)^ek — legfeljebb az történt, hogy a hazavonulás köz­ben a népgyűlésen uralkodó lelkes hangulat hatása alatt. . . (Derültség jobbfelől.) Bakonyi Samu : Mit lehet ezen nevetni ? Lát­ták volna ! (Zaj.) Lovászy Márton : . . . egyes csoportok énekel­tek. Mint szemtanú, teljes nyugodt lélekkel állit­hatom azt, hogy rendőri beavatkozásra semmiféle szükség nem volt. (ügy van 1 Ugy van! a szélső­baloldalon.) Akkor az történt, hogy egyik mellékutczából, a Szövetség-utcza táján, minden ok nélkül, minden felszólítás nélkül egy lovasrendőrszakasz esett neki a tömegnek, azt legázolni, ütlegelni, szétszórni, tiporni kezdette. (Zaj és felkiáltások a szélsőbal­oldalon.) Saját szemeimmel láttam, — bocsánatot kérek, ezt a körülményt külön ki kell emelnem— hogy az a hazafelé vonuló tömeg magát az uttestet szabadon hagyta, csupán a járdákon vonult el, és akkor ez a rohamot intéző lovascsapat — a mint azt saját szemeimmel láttam — fellovagolt a jár­dákra. Saját szemeimmel láttam azt, hogy gyalogos és lovasrendőrök kivont kardokkal hadonásztak. Hitelt érdemlő tanuk állitása szerint megtörtént az, hogy egy gyermekét vezető asszonyt elgázoltak, gyermekétől elszakitottak. Megtörtént az, t. képviselőház, hogy egy 8—10 éves kis leányt fellöktek és rágázoltak. Megtör­tént az, t. képviselőház, hogy midőn egy fiatal­ember, a ki a villamoson ült, a mikor e jelene­teken felháborodva odakiáltotta a rendőröknek hogy ne bántsák a népet, (Zaj a jobboldalon. Fel­kiáltások jobbfelől: Egyebei kiáltott I) akkor a rend­őrség megállította a villamost, Icszállitotta azt a fiatalembert, agyba-főbe verték, a kalapját is elvesztette és igy szállitották be a rendőrséghez. (Zaj a baloldalon.) Polónyi Géza: Ugy látszik, a rendőrség is munkapárti! (Nagy zaj és derültség a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Julius 31-én, hétfőn. 213 Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : T. képviselőház ! Nem szán­dékom ezeket a jeleneteket hosszasan részletezni, bár mondhatom, hogy az adatoknak egész özöne érkezett hozzám. A mélyen t. ministerelnök urnak mint belügyministernek módjában van, hogy ha hiteles adatokat és jelentéseket szokott kapni, ezen adatokat beszerezni. De én a rendőrségnek ezen eljárásában a gyülekezési jognak és a gyüle­kezési szabadságnak súlyos és durva megsértését látom. (Ugy van ! ügy van ! a baloldalon.) Mert, t. képviselőház, a gyülekezési jog és a gyülekezési szabadság nemcsak azt tartalmazza, hogy az a nép, a mely a népgyűlésen a maga akara­tát kifejezni akarja, oda szabadon felvonulhasson és ott, azon a gyűlésen a maga akaratát szabadon és minden zavaró körülmény nélkül kifejezhesse, hanem a gyülekezési jognak lényeges kiegészitő része az is . . . (Felkiáltások jobbfelől : Ablakbetöré­sek ! Zaj a baloldalon.) Bakonyi Samu : Nem igaz ! Nem volt semmi­féle ablakbetörés ! Lovászi Márton : . . . lényeges kiegészítő része az is, hogy az ott összegyűlt néptömeg szabadon és bántódás nélkül elvonulhasson. Én nagyobb, hatásosabb visszariasztást a népgyűlésen való meg­jelenéstől, a gyülekezési jognak gyakorlásától el nem tudok képzelni, mint azt, hogy az a nép, a mely fel akar vonulni a népgyűlésre, annak tuda­tában van, hogy a népgyűlés lezajlása után rendőr­kardlapozás és lovakkal való elgázolás áldozata lesz. (Zaj a jobboldalon.) Ugy hogy, t. képviselőház, ez az eljárás határozottan felkelti azt a gyanút, hogy ennek az eljárásnak a czélzata az elriasztás volt. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Justh Gyula: Horvátországi példák szerint! (Zaj jobbról.) Igen ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton: És itt, t. képviselőház, különösen fel kell emlitenem egy igen feltűnő körülményt. Rövid idővel ezelőtt egy pár ilyen tüntetés zajlott le Budapest utczáin az általános, titkos választójog mellett; tüntető sétákat ren­deztek azok, a kik e jogot követelik és a tüntető séták alkalmával — a mint ezt teljes joggal el kell ismernem — a rendőrség a legnagyobb lojali­tást tanúsította, semmiféle provokáló intézkedé­seket nem tett és e helyes és korrekt eljárás í­nak az lett az eredménye, hogy e tüntető séták minden rendzavarás nélkül, minden súlyosabb következmények nélkül rövid időn balul lejátszód­tak. (Zaj a jobboldalon.) Igen, ez természetes : hogyha a rendőrség nem provokál, akkor nincs baj. (Felkiáltások jobbfelől: Ne izgassanak! Zaj a baloldalon.) Elnök ". Csendet kérek ! Lovászy Márton : T. képviselőház ! A rend­őrségnek ezzel a nemrég tanúsított eljárásával szemben a tegnapi eljárása olyan feltűnő ellentét­ben áll, hogy teljes joggal enged arra következ­tetni, hogy ez az eljárása felsőbb utasításra tör­tént (Ugy van I Ugy van! a baloldalon. Zaj jobb-

Next

/
Thumbnails
Contents