Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-211

214 '4,11. országos ülés 1911 Julius 31-én, hétfőn. felől.) és ez az, a miért én az igen t. ministerelnök úrhoz mint belügyministerhez fordulok és kérdem, hogy mi az oka ennek a változásnak ? Fél az igen t. ministerelnök ur az általános választói jog követelésétől ? (Ugy van! Ugy van! bálfelől. Nagy zaj és felkiáltások jobboldalon : Önök félnek !) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Vagy pedig azt a kormányzati rendszert akarja itt meghonosítani, a melyet oly nagy sikerrel gyakorolt évtizedeken keresztül Horvátországban ? (ügy van! Ugy van! a balés szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobbfelől. Felkiáltások jobbról: Éljen Khuen! Zajos éljenzés jobbról.) Gr. Batthyány Pál: Zsivió ! Zsivió ! Elnök (csenget) : A t. képviselő urnak most tett megjegyzése abban a vonatkozásban, a melyben megtétetett, mélyen sértő és ezért én őt rendreutasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások bálfelől: Ez a legújabb gyakorlat ? Históriai tények! Majd holnap beszélünk erről! Folytonos nagy zaj. Az elnök csenget.) Lovászy Márton: T. képviselőház! Teljes tisztelettel meghajlom az elnök ur rendreutasitása előtt, és csak állitásom végső konzekvencziáj át vonom le, nevezetesen azt, hogy nagyon csalatkozni fog a t. ministerelnök ur, ha azt hiszi, hogy itt ugyanarra a talajra talál, mint Horvátországban. (Igaz ! ügy van ! balfelöl. Nagy zaj a jobboldalon.) Mert Magyarország, a szabadságnak ez a klasszikus földje, sokkal izzóbb és sokkal ingatagabb talaj, hogysem azon az ilyen törekvések sikert arathassanak. (Igaz ! ügy van ! Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az előadottak alapján a következő interpellácziót intézem a t. ministerelnök úrhoz mint belügyministerhez (olvassa) : 1. »Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy a folyó évi Julius hó 30-án a Tattersallban, az általános egyenlő és titkos választói jog mellett és a véderő javaslat ellen tartott népgyűlés után a rendőrség a népgyülésről nyugodtan és minden rendzavarás nélkül eloszló néptömeget (Igaz ! ügy van ! bálfelől.) minden ok és minden előzetes felszólítás nélkül megrohanta, ütlegelte, bántalmazta? 2. Kinek az utasitására történt a rendőrségnek . . . (Nagy derültség jobbfelől.) Gr. Batthyány Pál : Ez nem nevetni való! (Zaj bálfelől.) Eitner Zsigmond : Nem bizony, mert a rendőrség jókedvéből nem csinál ilyet! (Folytonos derültség jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Bocsánatot kérek, erre a nevetésre csak az a megjegyzésem, hogy nekem sokkal jobb véleményem van a budapesti rendőrségről, mintsem hogy fel ne tételezzem, hogy ezt az eljárást egyenes utasításra követte. (Igazi Ugy van ! bálfelől. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Rendre ! Elnök csenget. Tovább olvassa) : »2. Kinek az utasitására történt a rendőrségnek ez a művelt jogállamba nem illő és a gyülekezési szabadságot durván megsértő fellépése ? 3. Hajlandó-e a t. belügyminister ur erélyesen intézkedni az iránt, hogy a népjogokért küzdő, azok kiterjesztését követelő nép gyülekezési szabadsága épen azon intézménynyel, a rendőrséggel szemben megóvassék, a melynek egyik törvényes feladata a gyülekezési szabadság biztosítása ?« Justh Gyula : ügy van ! Lovászy Márton : (tovább olvassa) : »Hajlandó-e ehhez képest a rendőri hatóságokat szigorúan utasítani arra, hogy a népgyűlések alkalmával szorosan a rend fentartására szorítkozzanak és minden provokáló, rendbontó, a testi épséget és az egyéni szabadságot fenyegető közbelépéstől tartózkodjanak ?« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! A ház engedelmével rögtön válaszolni kívánok. (Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) Nem akarok kiterjeszkedni a t. interpelláló képviselő ur beszédének bevezető részére, mert itt nem egy politikai kérdés megvitatásáról van szó, hanem tulaj donképen a rendőrség beavatkozását illetőleg a helyezetnek tisztázásáról, annak a helyzetnek, melylyel a t. képviselő ur, ugy látszik, nincs egészen tisztában ; hiszen ezért intézi hozzám a kérdést. Dr. Buchinger, dr. Beck Lajos és, gondolom, Herczeg Ede urak kértek a rendőrségtől engedelmet arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy a tegnapi napon a Tattersallban, részben a véderőj avaslatok ellen, részben pedig az általános, titkos és nem tudom, még micsoda nevű választói jog mellett. .. (Élénk tetszés és éljenzések a jobboldalon. Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: . . . nyilvános népgyűlést tarthassanak. A rendőrség megadta erre az engedélyt, nem is kérve, minthogy a kérelmezők maguk ajánlották fel azt, hogy ők garantálják annak a gyűlésnek csendes lefolyását és az ott egybegyülendőknek a gyűlés vége után azonnal való szétoszlását is. A gyűlés maga teljes rendben folyt le és semmi• féle beavatkozásra okot nem adott, a mint ezt különben az interpelláló képviselő ur is konstatálta. Midőn azonban a gyűlés véget ért, az ott egybegyűlt közönségnek nagyrésze szétoszlott ugyan, de egy körülbelül 2500 főből álló tömeg nem széledt el, hanem a ítákóczi-uton át egyenesen a városnak tartott, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Persze ! Természetes ! Mozgás jobbfelől. Halljuk I Halljuk! Elnök csenget.) elfoglalván az egész uttestet, ugy hogy a kocsiközlekedés teljesen megszűnt. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éz nem igaz ! Nem áll! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) A rendőrség egyrészt azért, mert a tüntető menetre nem is kértek engedélyt, másrészt azért, mert a rendőrség közben megtudta, hogy egy