Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-210

210. országos ülés 1911 Julius 29-én, szombalon. 191 Elnök : Kérem Mikosevits képviselő urat. . . Méltóztassék, képviselő urak, csendben lenni. (Nagy zaj.) Tessék folytatni a beszédet. Mikosevits Kanut (közbekiált). Elnök: Rendreutasítom a képviselő urat. (Mikosevits Kanut távozik a tereimből. Nagy derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: E vita során ismételten . . . (Mikosevits Kanut belép a terembe. Nagy derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök ismételten csenget.) E vita során és egyáltalán a véderőkérdések tárgyalása során ismételten elhangzott a mi részünkről itt is, a házon kivül is, a követelés, hogy^ előbb alkottassák meg az általános, egyenlő, titkos választói jogról szóló törvényjavaslat, és azután a nép összessége Ítélkezzék e javaslatok sorsa felett. (Felkiáltások a jobboldalon : Már Ítélkezett!) Ismételten történtek ezzel szemben ellenészrevételek, ellenmegjegyzések. Kénytelen vagyok egészen röviden e tekintetben indokaimat és álláspontomat előadni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kapcsolatban ezzel már most kijelenteni, hogy különösen, miután előttem szólt t. képviselőtársam szükségesnek tartotta hivatkozni arra, hogy a király is kivánja a véderőreformokat, kénytelen vagyok, gróf Tisza István azon vádjával szemben is elmondani a magam igazait, a mely vádakkal találkoztunk itt is, a delegáczióban is, panasz és kifogásként, hogy t. i. mi, e párt tagjai, folytonosan a király személyét vonjuk be a parlamenti működésbe. (Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház! A kérdés ugy áll, ugyebár, méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy 1905-ben, a mikor nem volt parlamentáris többséggel biró kormány, oly kormány, a mely egyedül és kizárólag a király bizalmából állott tenn, hozta a legfelsőbb királyi dekrétumot, a melyben 0 felsége az általános, egyenlő titkos választói jogot kívánta, 1906-ban, midőn a nemzet vezérei a király elé állottak, 0 felsége azt kivánta, hogy legyen itt béke, legyen egyetértés és legyen itt nyugalom és nyugodt kormányzás, de előfeltételül kitűzte az általános választói jognak általa megjelölt keresztülvitelét. 1910-ben, midőn önök jöttek kormányra, az igen t. niinisterelnök ur az általános választói jog programmjávai jött. Nekem a legutóbbi időben igen sok intelligens uri ember kijelentette, hogy azért támogatta a t. kormányt, mert tőle várta a demokratikus általános választói jog megalkotását, most ellenben látja, hogy a véderő és egyebek neki fontosabbak, hogy itt mindinkább eltolják az általános választói jog kérdését, s ezért elfordulnak a kormánytól. Tény az, t. képviselőház, hogy ennek a parlamentnek minden j>ártja — készséggel elismerem, hogy a detailokban bizonyos nüanszokkal, eltérésekkel — az általános választói jognak sürgős megalkotását kivánja. (Helyeslés balfelöl.) Az egyedüli különvélemény gróf Tisza Istváné, kiről,tudjuk, hogy a főrendiházban, a sajtóban és mindenütt a leghatározottabb, a legelkeseredettebb, az ö nagy tudásának egészét belevonva az akczióba, küzdelmet folytat az általános választói jog ellen. (Darvai Fülöp tagadólag int.) Bocsánat, ha Darvai Fülöp t. barátom ezt tagadja, utalok arra a legutóbbi nagy figyelmet felkeltő czikkre a »Magyar Figyelő«ben, melyben gróf Tisza István az osztrák választásokból következtetve, elitéli az általános, egyenlő, titkos választói jogot. Beszél az osztrákról, de szól a magyarnak. (Zaj.) Sümegi Vilmos: Székely Ferencz máskép nyilatkozott. Lukács László is. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Ilyen körülmények között, midőn a nemzet összes tényezői egyetlen férfiúnak kivételével az általános választói jog alapján állnak, ez annyit jelent, hogy király és mi itt, a pártok és a nemzetnek tömegei és milliói azon az állásponton állunk, hogy ez a parlament elavult, (Helyeslés balfelöl.) ez a parlament halálra van Ítélve, már pedig egy elavult, egy halálra itélt parlament az alkotmányosság magasabb fogalmai szerint nem lehet hivatva arra, hogy a napi, sürgős munkákon felül még évtizedekre a nemzetet pénzben, vérben és egyebekben lekötő, a nemzet jövőjét érintő programmot megvalósítson. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezért a magasabb alkotmányosság szempontjából követeljük ezt és hivatkozunk igenis a királyra azért, mert a király itt a nemzet millióival egyetértett. Midőn a királyra hivatkozunk, akkor igazán azt tartjuk, a mit önök hirdetnek, hogy keresünk és ráutalunk a módjára annak, hogy a király és nemzet egy utón haladva egymást megértse, hogy elérjük ezen az utón azt a czélt, melyet önök a maguk utján annál kevésbbó érhetnek el, mert ha érhet valakit szemrehányás azért, hogy a király szavát belevonja a vitába, ugy bennünket nem érhet, mert hiszen megmutattam, hogy mutatis mutandis király és nemzet — ex Tisza István — egyetértenek. (Zaj és mozgás a jobboldalon. Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! Gr. Batthyány Tivadar: Emlékeztetem t. kéjjviselőtársaimat arra, hogy épen ma Márkus László t. barátom — jól figyeltem — hivatkozott arra, hogy O felsége is akarja a véderőreforrnot. Meg fogják nekem engedni, hogy a tömegek előtt mégis csak a választói jog sürgetése szimpatikusabb . . . (Zaj a jobboldalon.) Ha nekem meg akarják tiltani, hogy szimpatikus dologban hivatkozzam a királyra, hol az egyetértést keressük, akkor ugyanazon padokból nem volna szabad a királyra hivatkozni akkor, mikor egy olyan kérdésről van szó, a melyben sokkal nagyobb király és nemzet közt az eltérés. De utalok arra, hogy midőn ez a kormány jött, nem olvastuk-e az önök sajtójában: »Ez az a kormány, a mely a királynak tetszik«,