Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-210

190 210. országos ülés 1911 járást, hogy előbb a nemzet megismerhesse ezen javaslatokat és véleményt mondhasson ezekről, nem pedig hebehurgyán, egy pár kánikulás meleg héten át tárgyalják le és szorítsák keresztül e fontos javaslatokat. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És méltóztassék tanulmány tárgyává tenni — remélem, hogy t. barátaim ezen oldalról még a vita során több izben meg íogják világitani — ugy a német, mint a franczia és az olasz véderőtörvények létrejövetelét. Hiszen Franeziaországban méltóztassanak meggondolni, maga a véderőreform kérdése a kétéves szolgálati idővel — Bolgár Ferencz brosürájából veszem az adatokat — 1893-tól 1902-ig különböző bizottsági tárgyalások stádiumain ment át, tehát kilencz éven át tárgyalta a szenátus és a képviselőház bizottságaikban ezeket a javaslatokat, mielőtt azok egyáltalában a parlament plénuma elé kerültek volna. így előkészítve, átdolgozva és preparálva a közvéleményt, a mely akkor természetesen a választásoknál is ismételten nyilatkozhatott erről, ilyen előzmények után igen természetes, hogy a franczia parlament plénumában ezek a javaslatok aránylag könnyen mentek keresztül, a mi annál könnyebb volt Francziaországban, mert nemcsak hogy megígérték, de az egész vonalon keresztül is vitték a kétéves szolgálatot. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben miképen méltóztattak önök eljárni most, a mikoT ezt az egész véderőkérdést ide. a ház elé terjesztették ? Jól méltóztatnak emlékezni, a ministerelnök ur tárgyalt a volt osztrák ministerelnökkel, Bienerth báróval, s végre hazahozta azt a nagy nemzeti vívmányt, hogy szabad nekünk a nyáron a kánikulában tárgyalnunk a védeiőreformot. (Derültség balról. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Lovászy Márton : Ausztriát legyőztük ! Darvai Fülöp : Korábban megvolt a javaslat! Gr. Batthyány Tivadar: Én igy tudom ; lehet, hogy a belső ügyeket Darvai Fülöp t. képviselőtársam jobban tudja, mint én. Én csak azt tudom, hogy mikor végre a ministerelnök ur megegyezett Bienerth báróval, mint nemzeti vívmányt hozta és hirdette a sajtóban, hogy ime, szabad nekünk és lehet nekünk az osztrákok előtt tárgyalnunk a véderőj avaslatot, a mi felett különben a magyar közvéleményben is igen sok jóizű mosoly és nevetés mutatkozott, hangzott el azóta. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hock János : Független Magyarország ! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: Egyúttal nagybecsű figyelmükbe ajánlom, hogy nemcsak ez történt, hanem történt az, hogy a midőn a ministerelnök ur ezt a nemzeti vívmányát elérte, akkor a belés külföldi sajtóban, a mely igen behatóan foglalkozott azon mélyebb indokokkal, a melyek folytán és alapjáu és a melyekért a ministerelnök ur ezeket a nyári tárgyalásokat forszírozta és kierőszakolta Bécsben, olvashattunk a bel- és küljulius 29-én, szombaton. földi sajtóban olyan nyilatkozatokat, a melyeket férfiúnak, magyar embernek hallani és olvasni igazán nem jól esik. Olvastuk és hallottuk, hogy a ministerelnök ur nagyon ügyesen taktikázik, hogy az ellenzék gyenge, hogy az ellenzéki pártok egymással össze vannak veszve, hogy az ellenzéki pártok, ha még hozzájön a kánikula melegje, hozzájönnek az ő zsebérdekei. . . Hock János: Gazdasági érdekei! Gr. Batthyány Tivadar: ... gazdasági, anyagi érdekei, akkor ez az eUenzék egy pár hétig küzdeni, lármázni, rugdalódzni fog és azután beadja a derekát. Én csodálom az igen t. ministerelnök urat, a ki egyébként jó pszichológusnak látszott, hogy ezt az álláspontot foglalta el és megengedte, hogy ezt az álláspontot hirdessék az ellenzékről. Kérdem önöket, nem mint többségi képviselőket, hanem mint magyar embereket, mint férfiakat, hogy ha nap-nap mellett szemükbe vágják, hogy lusták, hogy kényelemszeretők, hogy ezek az ország érdekei fölé fogják a maguk anyagi érdekeit, a maguk privát kényelmét helyezni, vájjon nem emberi dolog-e, ha azt mondjuk, hogy azért is megmutatjuk, hogy nem igy van. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Darvai Fülöp: Ez nem politikai érv ! Hogy azért is! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát tegnap a pénzügyi bizottság ! Az ellenzék ott volt! Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: De t. képviselőház, megvallom, (Zaj. Elnök csenget.) engem ebben az egész beállításban legjobban izgatott fel Aehrenthal külügyminister ur lapja, a Fremdenblatt, a mely egy rövid mondattal intézte el az ügyet, a midőn azt mondja, hogy a véderőreform »wird ein Sieg sein; nicht einem Kompromiss wird die Beform ihr Lében verdanken.« Mindössze ennyi: győzelem lesz és nem kompromisszum. Mit jelent ez ? Aehrenthal szerint ne beszéljünk, itt nem lehet tárgyilagosan megbeszélni a dolgokat. (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Beszélni lehet, de a lényeg az, hogy lehet-e az urakkal valamiképen megértetni a dolgokat, lehet-e kapaczitálni ? Aehrenthal azt mondja, nem, győzni fogunk! (Zaj. Elnök csenget.) Hock János: Ki van zárva a kompromiszszum ! Gr. Batthyány Tivadar: Győzni kell, ez az üzenet, a melyet ideküldött. Nos, Aehrenthal üzenetével szemben emberi, férfias kötelességünk, mint magyar hazafiaknak kötelességünk, hogy e győzelmet, ha lehet, meghiúsítsuk, ha nem, hát megnehezítsük. Mikosevits Kanut: De csak ugy, ha lehet. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Darvai Fülöp: A többségnek is van akarata. Sümegi Vilmos: Tisza István azt mondja: Gondolkodás nélkül. (Nagy zaj a jobboldalon.) Mikosevits Kanut: Magad sem hiszed el! (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Kanutka! Mikosevits Kanut többször közbekiált.)