Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-210
210. országos ülés 1911 nem szabad elzárkóznunk az elől, hogy iparkodjunk a hadsereg létszámát felemelni addig a mértékig, a meddig képesek vagyunk, és ennélfogva védelemre képes haderőt állitani az ellenség elé. De különösen indokul szolgál erre az is hogy a mai rendszer mellett a kiképzett katona legkisebb százalékát teszi ki az egész hadseregnek. A legnagyobb százalékát teszik a póttartalékosok, a legkevésbbé képzett katonák, és azonkivül ezen többékevésbbé régi katonákat, családos embereket vagy legalább házas embereket kénytelenek vinni az első harczvonalba, holott az uj rendszer mellett, a melyet ezen előttünk fekvő törvényjavaslat kontemplál, nemcsak felemeljük a hadsereg létszámát, nemcsak képessé teszszük a hadsereg vezetőségét arra, hogy több kiképzett katonával álljon a veszély pillanatában a haza védelmére, hanem egyszersmind elérjük azt is, hogy méltányosabban és igazságosabban a fiatal és még családtalan korosztályok legyenek az első harczvonalba állitva. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ha most ehhez azt a nagy reformot is hozzáveszszük, hogy három év helyett kétévi szolgálata lesz a besorozott és beállított ujonczok legnagyobb részének, akkor azt hiszem, mindezzel közgazdaságilag is óriási lendületet adtunk egész hadseregfejlesztésünknek. Hiszen méltóztassék csak kiszámitani, hogy ha a két évet szolgált katonáknak, azoknak számát, a kik a harmadik év alól felmentetnek, naponként három korona kereseti összeggel megszorozzuk, milyen összeget takarítottunk meg közazdasági téren. Mert hiszen a mérleget sohasem szabad ugy felállítani, hogy mindig csak a kiadásokat veszszük figyelembe, de figyelmen kivül hagyjuk azt, hogy vájjon ezen kiadásokká szemben mennyit takarítunk meg közgazdaságilag. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Az az ellenvetés hozatik fel nagyon sokak részéről, hogy igen, de nagyon sokan annak daczára három, sőt egyesek négy évig szolgálnak. Igaz. ez igy van. De nem lehet a három éves szolgálatot nélkülözni, épen azon fegyvernemeknél, a melyeknél a kiképzés hosszabb időt igényel. így a lovasságnál, a hol nemcsak magának a katonának kell magát gyakorolnia, hanem a lovat is ki kell képezni, hogy az a ló vele együtt harmonikusan és sikeresen tudjon működni akkor, a mikor ennek szüksége bekövetkezik. A technikai csapatoknál, a tüzérségnél, természetesen ez még inkább szükséges. Ez igy volt és ezt igy tartják, igy követik a legműveltebb . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon. Elnök csenget.) és a harczázat terén mindenesetre elsőrendű nagyhatalmak is. Azonkivül, t. képviselőház, éreztük a hiányát a jelenlegi véderőtörvényünknek abban is, hogy a sors véletlensége döntött a felett, hogy ki kerül a hároméves katonának sorába és ki a póttartalékba, vagy ki kerül sokszor a honvédséghez ? Ez anomáliákat az uj javaslat megszünteti, jogilag egyenlőbbekké július 29-én, szombaton. 179 teszi a katonaköteleseket és nem a sorsra bizza ezt a dolgot, hanem az illetők alkalmatosságára. Természetesen nagyon gyakran fordult elő az az eset is, hogy a besorozott katonakötelezett családi körülményeiben oly változások állnak be, a melyek a szolgálat alól való mentesítésre képesítették. Az esélyek számát erre nézve az uj véderőtörvényjavaslat jelentékenyen fölemeli. Hát gazdaságilag az semmi, hogy szaporítjuk azokat az intézkedéseket, eshetőségeket, a melyek mellett ezren és ezren fognak megszabadulni a katonai kötelezettség alól és pedig sohasem indok nélkül, hanem csak akkor, ha valóságos emberi igazság és emberi törvény szerint joguk van arra ? (Ugy van ! a jobboldalon.) De még tovább megyek. (Halljuk! Halljuk!) Ezt az intézkedési jogot, a melyet eddig kizárólag, vagy legnagyobbrészt a közös hadügyministernek biztosított a törvény, az uj javaslat a honvédelmi minister hatáskörébe utasítja, és azonkivül biztosítja a jogot, hogy ha nem törvényes indok forog fenn, hanem méltányossági indok, akkor méltányossági indokból az illető ideiglenesen hosszabb szabadságra bocsátható. (Ugy van! a jobboldalon.) Nagyon sok szülő, sok család — méltóztassék meggyőződve lenni — hálával fog gondolni e törvényjavaslatra akkor; ha majd érzi hatását. (Ugy van! a jobboldalon.) Winkler Bertalan: Várják is, mert tudják odakint. Márkus László: Ne feledjük azt a körülményt sem, hogy az 1868-iki véderőtörvény szakított a régi rendszerrel és az általános védkötelezettségen alapuló néphadsereget hozta be, a melyet röviden Ghyczy Kálmán szépen jellemez, az 1868-iki véderőjavaslat tárgyalása alkalmával azt mondván: »Ez országban mindenki szabad, tehát mindenki katona, mindekinek kötelessége fegyverrel védeni hazáját; az általános védkötelezettségen alapuló hadsereg nem zsoldos had, hanem polgári had.<< Hát t. képviselőház, épen ettől a polgári hadtól, épen saját nemzetünk fiaitól tagadjuk meg az igazi harczkészségnek lehetőségét és eszközeit ? (Ugy van! a jobboldalon.) Épen ezeket tegyük Id annak, hogy kellő harczkészség, kellő jártasság, felszerelés hiányában, a mikor komoly idő következnék be, valósággal az ellenség martalékai legyenek ? (Ugy van ! a jobboldalon.) Hiszen minden egyes katona, minden egyes katonakötelezett, a ki e hadseregnek szolgálatában áll vagy annak tartalékos vagy szolgálaton kivüli tagja, egyszersmind vagy Magyarországnak vagy Ausztriának polgára. Hát ezt a polgárt, a polgárok százezreit tegyük ki a legsiralmasabb eshetőségnek, hogy viszonyítva más európai hatalmasságok, barátaink vagy ellenségeink, haderejéhez képest Magyarországon felszereletlenül és harczkészség nélkül hagyjuk ? (Ugy van! a jobboldalon.) Utalni kivánok a ministeri indokolásra, a melyben a hadvezetőség kimondja, hogy az eddig is régen és sajnosán nélkülözött reformok további halasztása esetén nem vállalhatjuk a felölősséiet. 23*
