Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-206

206. ofszágos ülés 1911 Julius 25-én, kedden. 119 veszedelembe az egész koczkázat ?« Itt gróf Tisza István t. képviselőtársam ugy állitja oda a dolgot, mintha a hadseregnek gyengesége, vagy a had­seregnek fejletlen volta, vagy szervezetlensége kizárólag csak Magyarországnak anyagi romlására vezetne, hogy az a koczkázat kizárólag csak Magyarországot érinti. T, képviselőház ! Nem tudom felfogni, hogy gróf Tisza István t. képviselő ur mily okból állít­hatta ezt, mert én ugyan nem kivánom a háborút, azt sem kivánom, hogy ha háború lesz, hogy az osztrák hadsereget megverjék. . . (Mozgás a bal­és a szélsőbaloldalon.) Eitrter Zsigmond: Akár kívánod, akár nem, úgyis megverik! Szabó István (nagyatádi) :... de engedelmet kérek, ha nézzük, kinek volt kára, Magyarország­nak vagy Ausztriának, az 1859-diki vereségből, kinek volt kára az 1866-iki vereségből, én ugy látom, hogy a hadsereg gyöngeségét nem ann)dra Magyarország érezte, hanem az osztrák hatalom és a bécsi központ. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbál­oldalon.) Én ugy tudom, hogy az 1848-iki esemé­nyeknek épen a két vesztett hadjárat következése volt az 1867-iki kiegyezés is, a melyen a t. túloldal áll a mostam időben is. Ha már koczkázattal jár a hadsereg gyöngesége vagy szervezetlensége, egyáltalán nem fogadhatom el azt, a mit gróf Tisza István állitott, hogy ez a koczkázat kizárólag csak Magyarországra veszedelmes és épen a magyarság­nak nem szabad a koczkázatot megengednie. Gróf Tisza István lejtőről beszélt, a 48-as párt politikáját, eljárását értve alatta és veszedel­mesnek jelezte a lejtőt, a melyen szerinte a 48-as párt a mostani katonai javaslatoknál halad. T. ház ! Lejtő lehet többféle. Ha a t. túloldal lejtőnek állitja azt, hogy itt a baloldalon mi követeljük a 48-iki törvények végrehajtását, követeljük Magyarországnak az önálló hadsereghez való jogait, vagy legalább követeljük a magyar államiság kidomboritását a közös hadseregben: (Igaz ! Ugy van! a bal­és a szélsőbaloldalon.) mi is lejtőnek állithatjuk azt, hogy a t. kormány és többség nemcsak az önálló hadsereghez való jogait nem hangoztatja Magyar­országnak, de Magyarországnak az 1867-iki tör­vényben lerakott jogait ebben a törvényjavaslatban egyáltalán fel nem vette és végrehajtani meg sem kísérelte. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Ez épugy nevezhető lejtőnek, mint a hogy a 48-as párt politikáját lejtőnek nevezték a túloldalon. (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) En azt tapasztaltam, hogy életerős fát kidonthet a vihar, de ritkán esik meg, hogy valósággal egész­séges fát kidöntene ; sőt megedzi a további élethez ; de ha az életerős fának gyökereitől megvonják a táplálékhoz szükséges anyagokat, vagy ha élősdik lepik el, lassan, de biztosan elpusztul az életerős fa is. (Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azoknak, a kik a vihartól féltik Magyarország fáját, azoknak figyelmébe ajánlom, hogy van ennél nagyobb vesze­delem is, az nevezetesen, hogyha az élet feltételeit megvonjuk a fától. (Ugy van! a bal- és a szélsőoldalon.) Mindenki tudta, el volt rá készülve, hogy e törvényjavaslat nagy parlamenti küzdelmet fog felidézni. Ez nagyon természetes is, mert í óriási terhekről van szó és Magyarország önállóságáról isf A függetlenségi és 48-as párt, a mely már fennállá­sának kezdete óta czétjául tűzte maga elé Magyar­ország önállóságát, függetlenségének védését és a mely párt tiz éven keresztül meg tudta akadá­lyozni, hogy Magyarországon nagyobb katonai terheket és nagyobb létszámemeléseket a magyar nemzet törvényben biztosított jogainak megadása nélkül életbe léptessenek, mondom, a független­ségi párt, a mely tiz éven keresztül meg bírta aka­dályozni ezt, csak nagyon természetes, hogy most, mikor az előbbieknél sokkal nagyobb terheket kívánnak és sokkal kevesebb vagy épen semmi biztositékát a magyar nemzet önállóságának nem hozzák, ezt a törvényjavaslatot is minden rendel­kezésre álló eszközzel megbuktatni igyekszik. Viszont a kormánypárton vannak képviselők, kik nyíltan azt mondják, hogy Magyarországra nézve előnyösebb a közös hadsereg s vannak képviselők, kik azt mondják, hogy Magyarországnak volna joga az önálló hadsereghez és esetleg jó is lenne az Magyarországnak, de a jelen viszonyok közt nem vagyunk elég erősek, hogy azt keresztülvigyük, tehát e szempontból megszavaznak mindent a közös hadseregnek. Ezek a felfogások és az a tény, hogy ha a t. kormány ezt a törvényjavaslatot keresztülhajtani nem tudja, egyszerűen felülről megbuktatják, idézték fel itt a rendkívüli eszkö­zök alkalmazását. De a rendkívüli eszközök alkalmazásánál is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezt nem az ellenzék kezdte meg, hanem a t. kormánypárt. (Helyeslés balfelől.) Mert az, hogy egy ilyen fontos törvényjavaslatot aratásban kezdjenek el tárgyal­tatni . . . (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Lovászy IVlárton : Ez a technikai obstrukczió ! Szabó István (nagyatádi) : . . . Magyarorszá­gon, hol az ország lakosságának legnagyobb része földmivelésből él, egy földmivelő országban, hol a képviselők nagyobb részének egész évi jövedelme az aratástól függ, ilyen országban ilyen fontos tör­vényjavaslat tárgyalását aratáskor elkezdeni, ez a rendkívüli eszközök alkalmazása és bevezetése. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha pedig a t. kormány és a többség rendkívüli eszközök alkal­mazásával vezeti be ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, csak természetes dolog, hogy az ellenzék is ugyancsak rendkívüli eszközök alkal­mazásával felel. Hogy ezek a rendkívüli eszközök milyen mér­tékben alkalmaztassanak, erre nézve is mindig a folyományok vannak hatással. Megállapítható, hogy ezen rendkívüli eszközök alkalmazása most már meglehetősen kiélesedett, de itt ismét a több­ség kezdte el ezeknek a fegyvereknek a kiélesitését. Hisz senki sem mondhatja, hogy Tóth János, Bakonyi Samu, Apponyi Albert t. képviselőtársaim

Next

/
Thumbnails
Contents