Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-206
118 206. országos ülés 1911 Julius 25-én, kedden. Véleményem az, hogy a közösnek nevezett, de valójában osztrák hadsereg (Ugy van! Ugg van! a szélsobaloldalon.) megvédelmezheti ugyan az egyént, és megvédelmezheti a vagyont is, de a magyar nemzeti függetlenséget és önállóságot, valamint a múltban nem védte, ugy a jövőben sem fogja megvédelmezni, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Lovászy Márton : Az ellenkezőjét fogja tenni! Szabó István (nagyatádi) : Már pedig ugy tudom, hogy a magyar nép, a magyar nemzet tagjai nemcsak mint egyének akarnak fenmaradni a világon és ebben a társadalomban, hanem mint egy független és önálló Magyarország szabad és független polgárai akarnak élni. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Ennek következtében annak a hadseregnek, a mely által nem látom feltétlenül biztositva ezen ország és nemzet önállóságának és függetlenségének megvédelmezését, annak a hadseregnek azokat az óriási pénz- és véráldozatokat a magam részéről és pártom nevében meg nem szavazhatom. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Véleményem szerint az előttünk fekvő véderőjavaslat a magyar népnek azt a jogos és becsületes törekvését, hogy a szabad és független Magyarországban szabad és független magyar állampolgár lehessen, a t. kormány által beterjesztett formájában beláthatatlan időkre sikertelenné, lehetetlenné teszi. (Ugy van ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Véleményem szerint ez a javaslat nagy lépést jelent az ellenkező irányban és igen jelentékeny eszközt szolgáltat r azoknak a kezébe, a kik a magyar nemzeti függetlenséget csak elsorvasztani, nem pedig nevelni akarják. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt hiszem, hogy jöhet még idő, a mikor a magyar nemzet és a történelem is szomorúan fogja emlegetni azoknak a neveit, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) a kik ezt a törvényjavaslatot idehozták és a kik azt törvényerőre is akarják emelni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nekem az a véleményem, hogy egy újra meghódított, teljesen levert, erejéből teljesen kifosztott nemzetnek nem lehetne különben diktálni, hogy hova adja a katonáját, hogy hova adja fiait és a pénzét, mint a hogy ebben a javaslatban a bécsi központi katonai hatalom diktál Magyarországnak. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nincs a világon olyan állam, a mely daczára annak, hogy ezer éves múlttal rendelkezik, hogy alkotmányát 800 évre is vissza lehet vinni., megengedné, hogy fiait idegen emberek idegen nyelven vezényeljék, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és pedig, ha valakinek ugy tetszik, ennek az országnak alkotmánya ellen is. (Iga z! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Ez a véderőjavaslat az egész világ előtt lehetetlen dolgot állit fel Magyarországon, és igazán csak sajnálattal láthatom azt, hogy Magyarországon vannak magyar képviselők... Eitner Zsigmond: Ez igaz! Szabó István (nagyatádi) : ... a kik, mint a hogy tegnap gróf Tisza István t. képviselőtársam, ugy látom, egy elszalasztott mondatban kimondta, »gondolkodás nélkük is képesek ezt a törvényjavaslatot megszavazni. Eitner Zsigmond: Ki is töröltette a naplóból ! Nincs is benne a naplóban! Kikorrigálta ! Szabó István (nagyatádi) : Ugy gróf Tisza István t. képviselőtársam beszéde, mint az igen t. előadó uré és honvédelmi minister uré is nagyon szépen állítják elénk a hadsereg szükségességét... Eitner Zsigmond : Császári beszédek voltak ! Szabó István (nagyatádi) : . . . helyesen, szépen fejtik ki, hogy milyennek kell lennie egy hadseregnek, szépen indokolják, hogy mennyi haszna van egy jó hadseregnek a nemzetre, a társadalomra, az államra nézve; azonban egyet, mondhatni, teljesen kihagytak beszédjükből: az alapgondolatot, azt nevezetesen, hogy mindezeknek elérésére nem szükséges az osztrák hadsereg, hogy mindezen előnyöknek és hasznoknak elérésére sokkal inkább alkalmas volna az önálló magyar hadsereg. (Igaz I Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ezt a kérdést, mondhatni, majdnem teljesen figyelmen kivül hagyták, s mivel már maga ez a kiindulópont sem helyes nézetem szerint, mert a t. kormánypárti felszólalók nem foglalkoztak ennek a kérdésnek azzal az oldalával behatóan, hogy van-e Magyarországnak joga az önálló hadsereghez, vagy nincs, hogy végrehajtja-e ez a törvényjavaslat, ha nem is Magyarországnak 48-diki alkotmányát, de legalább a 67-idiki kiegyezést. . . Kun Béla: A 67-et visszafejleszti! Szabó István (nagyatádi): ... miután a t. kormánypárt szónokai épen ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak, és igy már kiindulási pontjukat sem tartom helyesnek, természetesen velük egyet nem érthetek. Gr. Batthyány Pál: A konzekvencziák is hamisak ! Szabó István (nagyatádi) : Gróf Tisza István t. képviselőtársam beszédével csak röviden kivánok foglalkozni, mert hiszen vannak itt a házban nálamnál sokkal hivatottabb képviselők, a kik gróf Tisza István t. képviselőtársammal már régebbi idő előtt a politika mezején vagy együtt dolgoztak, vagy mérkőztek, a kik sokkal jobban ismerik ezen dolgok előzményeit és részleteit; majd azok, azt hiszem, fognak felelni gróf Tisza István képviselőtársunk beszédére. A magam részérő], mondom, csak röviden kivánok vele foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsobaloldalon.) Gróf Tisza István t. képviselőtársam beszéde végén a következőket mondja (olvassa): »T. barátom Apponyi Albert maga elismerte — bizonyos korlátok közt, mint ő mondta — hogy a hadsereg fejlesztésének katonai szükségessége kétségtelen és hozzátette, hogy ennek további halogatása koczkázattal járna. De kire nézve járna koczkázattal ? A magyar nemzetre hárul az egész ' koczkázat. Nem a magyar nemzetet dönti-e
