Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-183

86 183, országos ütés 1911 június 22-én, csütörtökön. mert ba feldolgozza is a referens, azoknak két hétig a táblán kell lógniok. E téren tehát megnyugtató a helyzet. Sajnos, a mint erre már Nagy Ferencz t, előadó ur is rámutatott, a Curiánál a helyzet nem ilyen jó. Itt ugyanis különféle okokból, melyekre majd részletesen rátérek, a helyzet nem javult meg, annak ellenére, hogy a tehermentesítés épen ezt a czélt kivánta szolgálni. 1906-ban a Curián 6400 volt a közpolgári ügyek száma, a tehermentesítési törvény életbelépte után ez leszállott 5500-ra, a különbség tehát 900. A házassági válóperek száma volt 4600, ez a szám leszabott 377-re, a különbözet tehát mintegy 4200. Ez nagy segítsége volt a Curiának. A váltóügyekben is néhány százzal lejcbb szállott az ügyek száma, a kereskedelmi és a csődügyek terén megmaradt a régi arányszám, összesen azonban a 12.700 ügy száma leszállott 7200-ra, a mi óriási különbség. Az összes polgári ügyek a sommásokkal és a többiekkel együtt 13.500-ról leszálltak 7500-ra. A büntető ügyek száma 11.600 volt, ezek közül mintegy 2000 kihágási ügy volt, melyet azért utalt az életbeléptetési törvény kezdetben a Curiához, mert nem tudták, hogy a Curiának mennyi dolga lesz, és azt óhajtották, — Szüágyj akarata volt — hogy ezek a kisebb ügyek is a Curián tárgyaltassanak az első években, hogy igy a judikatura egységesen kifejlődvén, később is megtartsa irányát. Most már azonban elérkezettnek láttuk az időt, hogy ezek a kisebb ügyek felülvizsgálat végett a táblához menjenek, s ennek folytán a 11.600 ügyből lement mintegy 3000 és 8200 maradt. Vagyis a büntető és polgári ügyek összevéve 25.000-et tettek ki, ezek száma lement 15.700-ra, tehát 10.000-rel kevesebb. Ennyi a Curia tehermentesítése. Ha számba vesszük a curiai bírákat és a kisegítőket, a kik alkalmazva voltak és ezekkel elosztjuk a főösszeget, azt találjuk, hogy egy biróra esik a tehermentesítés előtt a polgári ügyekből 148, a büntető ügyekből 127. A tehermentesítés után jiolgári ügy 100, tehát 48-al kevesebb esik egy biróra, büntető ügy 110, tehát 17-el kevesebb. Daczára tehát annak, hogy a kisegítő intézmény lassanként beolvadt, 27-ből most már csak 9 van, mégis a tehermentesítés után és annak hatálya következtében ugy áll a dolog, hogy a rendes ügymenet a Curiánál sokkal kevesebb, s ennélfogva az egyes referensre eső penzum is kisebb. Ez mindenesetre oly penzum, a melyet el lehet könnyen végezni. Hogy a restanczia mégis megvan, ennek közvetlen oka nem az, hogy a kisegítők intézménye megszűnt. Még akkor sem volna ez a közvetlen oka, hogyha a jelenlegi kilencz is megszűnnék, sőt hogyha a perrendtartás életbe fog lépni, és a felemelt értékhatár és a többi intézkedés következtében a polgári ügyek száma nagyon le fog szállni, akkor még 66 biróra sem lesz szükség, mert konstatálnunk kell, hogy a m. Idr. Curia aránylag a legnagyobb legfőbb bíróság egész Európában. A Reichsgericht, mely 60 millió polgár ügyében Ítélkezik, alig áh több tagból, mint a Curia. Az osztrák legfőbb ítélőszék szintén, ennek következtében a bajnak oka nem a szám csekélységében, hanem másban rejlik. Hantos Elemér: Rossz a vezetés ! Székely Ferencz igazság ügy mi nister: Keressünk tehát egy másik okot, egy másik mentséget. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás, az akasztja meg a Curia bíráskodását. Mezőssy Béla: Köszönjük ezt a bíráskodást! Hantos Elemér: Rossz a vezetés! (Mozgás és ellenmondás jobhfelől.) Székely Ferencz igazságügyminister: Bátor leszek, sőt kötelességem erre vonatkozólag adatokat előterjeszteni. Nevezetesen volt 1910-ben 56 peticzió a kir. Curia előtt; ebből elutasittatott 17, visszautasittatott 10, megszüntettetett 10, vizsgálat folyamatban van 9-re nézve, tárgyalás kitűzésére vár 2, és a tárgyalás ki van tűzve 2-re. 1911-ben érkezett 4, tehát ma összesen 14 peticziós ügy van folyamatba. Igaz, hogy ezek az ügyek, ha számra nézve csekélyek is, de terjedelmükre nézve nagyok. Az ilyen ügy szokatlan, kiesik a bírónak rendes ügyköréből és még az a körülmény is, hogy a tárgyalási napok összeesnek a közönséges ügyek tárgyalási napjaival, megakadályozza, hogy a rendes tanácsok mindenkor működhessenek, mert hol az egyik, hol a másik tanácsból kell elvenni a bírót, a ki a peticziós bíróságnál is működik, a mi sokszor megakadályozza azt, hogy az illetők azon heti penzumukat elreferálhassák, ez pedig teljesen elveszett idő. Azt hiszem, ebben kell találni a restanczia emelkedésének igazi indokát és abban a körülményben, hogy tavaly kivételesen nagyon sok betegség fordult elő, lethális kimenetellel is. Mégis be kell vallanom, — be kell mutatnom az adatot, — hogy a restanczia nem a képviselőválasztási bíráskodás idejében keletkezett, hanem már két évvel előbb, mikor a választásoknak még híre sem volt. 1909-ben már 2000-re emelkedett és tavaly 3000-re. Ha tehát ez igy megy, a restanczia száma ma már 21%, akkor igazán komolyan kell foglalkozni ázzak a kérdéssel, hogy quid nune ? En hajlandó vagyok a vezetőségnek ezt a felvilágosítását elfogadni és azt hiszem, hogy a Curia a maga presztízsét maga fogja megvédeni és mihelyt ezekből a rendkívüli állapotokból kikerül, — remélem, hogy szeptemberre a peticziós ügyeknek vége lesz — régi, friss erővel fog hozzálátni a munkához és meg fosna szüntetni ezeket a tarthatatlan állapotokat Igaz, hogy mások egyéb okot mondanak, nevezetesen azt, hogy a curiai biró is csak ember és a nagy, nehéz munkában megrokkant. A nyugdíjtörvénynek orvosi véleményre alapított szabályai szerint 65 éves korában minden ánamhivatalnok az egész vonalon nyugdíjba megy, egyedül a curiai bírákra és a hasonló rangú bírákra nézve van ki-