Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-183

183. országos ülés 1911 június 22-én, csütörtökön. 77 az életet. Akkor keresik az igazságot. Szabad-e ugy felállítani az igazság fogalmát, követelését,. mint ilyent, a mely csak akkor igazság, ha a törvénynyel szemben áll ? Mert különben nem keressük az igazságot. Ha a jogot vizsgáljuk és látjuk, hogy az kielégíti összes igényeinket, akkor megelégszünk vele; abban a pillanatban azonban, a mikor a jog, a tételes törvény nem fedi az élet szükségleteit, felvetjük a kérdést, hogy mi az igazság és nem az az igazság, a mely a törvényben van, és a bírótól várjuk, hogy ő most igazságot szolgáltasson, vagyis hogy álljon ellentétbe a joggal, tegye félre a tételes törvényt, a melyre fölesküdött, a melyet tanult, és experimentáljon és kutassa azt, hogy Úristen, hol csúszott a jog az élet szükségletei mellé, hol nem fedik egymást, és ő keresse az úgynevezett igazságot % Egyetlen egy korrektivumát lehet ennek a kérdésnek elfogadni: az esküdtszéket. De azt is rosszul csináltuk meg, mert elfelejtettük annak eredetét. Méltóztatik tudni, hogy az esküdtszékek hazája Anglia. De mi volt Angliában az esküdtszék, a hol a cziviljogban is esküdtek ítéltek ? Tulaj donképen esküdttársak, vagyis tanuk; az illetőnek, a ki jogát vitatta, kellett ugyanabból a községből, ugyanarról a helyről 12 esküdttársat magával hozni, a kik megesküdtek arra, hogy az a tény, a melyet állit — rendesen birtokviszonyokra vonatkozott — ugy van, a mint állítja, s ebből eredt az esküdtszék. Ma mi az esküdtszék ? Azt mondják, hogy laikusok bírósága, a kiknek az igazság iránt sokkal nagyobb érzékük van és sokkal jobban meg tudják találni az igazságot, mint a jogászok, mert a jogászokat lekötve tartja jogi tudományuk és preokkupálja őket jogi gondolkodásuk. Az kétségtelenül igaz, hogy minden jogászt preokkupálja saját tudománya, gondolkozását iskolázta a jogi tanultság, tehát gondolkozásának utjai kétségtelenül a jog útjaival kongruensen fognak haladni. De nagy tévedés, kolosszális nagy tévedés azt hinni, hogy a laikus bíró előbb meg fogja találni az igazságot, vagyis előbb meg tudja mondani és találni, hogy hol van az eltérés a jogtól és hol kell azt korrigálni. T. ház ! Ha ez áll, hogy a laikus előbb meg fogja találni az igazságot, akkor tegyük félre összes biráinkat. Mert ha igaz az, hogy igazságot csak a laikus bíróság szolgáltathat, nem • pedig a szakbiróság, akkor miért használjuk mi a többi bírákat % Mert hiszen, ha joga van a feleknek bizonyos esetekben az igazságra, akkor mindig joguk van az igazságra, és tegyük félre teljesen a szakbirákat. Ebből a konzekvencziából méltóztatik látni, hogy ez milyen abszurdum, és hogy abszurdum az úgynevezett igazság keresése ; a jogot kell megkeresni, mert a jognak van végrehajthatósága, mert a jogot látja el és láthatja el az állam azzal, hogy szankcziót füz hozzá és keresztülviszi, megvalósítja. Az úgynevezett igazságot, konczedálom, joggá lehet emelni, s akkor ismét kiderül ennek az igazságnak kisebb értéke, mert addig, a inig az csak igazság, addig nem ér semmit, csak abban a pillanatban ér az az igazság a félre nézve valamit, a mikor joggá emelték, azzal, hogy itéletileg jognak mondják ki, mert ekkor kapja a szankcziót, a végrehajthatóságot. Mit ér annak a félnek, ha azt mondják, akár biró mondja is, hogy ez az igazság, ha nem kapja meg annak kikényszerithetését ! Hogy pedig ki kell kényszeríteni és a fél ezt keresi, ez mutatja azt, hogy joggá emelik az igazságot, és mutatja azt, hogy az az igazság, a melyet így adnak, alatta áll a jognak, mert csak akkor lesz annak valami értéke a félre nézve, ha azt joggá emelik. Az esküdtszék kétségtelenül keresheti az u. n. igazságot, vagyis hogy jól fejezzem ki magamat, a törvénytől eltérő ítélkezést gyakorolhat. Sajnosán tapasztaltuk, hogy gyakorolt is; felmentett anyagyilkosokat, és egy sereg ferde esetet láttunk, (ügy van !) Én nem hibáztatom az esküdtszéket, csak azt mondom, azt kérdem azoktól az uraktól, a kik az igazságot keresik : hát ez igazság '? Igazság az, hogy ugyanaz az esküdtszék, vagy mondjuk más esküdtszék — nem személyekben, csak intézrnényszerüleg értem, hogy ugyanaz — az anyagyilkost egyszer felmenti, másszor elítéli 1 Hol itt az igazság % Az esküdtszék Ítélkezésében biztosabban lehet megtalálni az igazságot, mint a rendes biró ítélkezésében ? Hajlandó vagyok egyet konczedálni, azt, hogy minden államban és sajnos, különösen nálunk, a hol a jogi intézmények elavultak, a hol 40 évvel ezelőtt tökéletesen más társadalmi, más gazdasági és más politikai viszonyok közt alkottak egy törvényt, mint a büntetőtörvénykönyvet, ugy hogy az ma abszolúte nem fedi az életet — mondom, én konczedálom azt, hogy az eseteknek talán 50 százalékában az az érzésünk van, hogy ez a törvény nem jól fedi az esetet, nem jól alkalmazható az esetre, sőt tovább megyek, hogy nincs is törvény, a mely arra az esetre alkalmazható volna. De ebből nem az a konzekvenczia ered, hogy megtűröm és meghagyom azt a hitvány törvényt és odaállítok esetről-esetre 12 laikusnál laikusabb, megbizhatlannál megbizhatlanabb embert, — nem egyénileg értem, de tudás és felfogás szempontjából — és azokra bízom, hogy mindennap korrigállak meg a törvényt. Nem sokkal helyesebb-e és nem az volna-e első kötelességünk, hogy mi magunk korrigáljuk meg a törvényt és aztán csak nagyon kivételes esetekre mondjuk ki a korrektivum egyéb formáját, a mennyiben korrektivum az esküdtszék, de csak annyiban, a mennyiben korrektivum ! Miben korrektivum az esküdtszék a kriminalitás terén ? Kétségkívül oly esetekben, a melyekben a büntethetőség vagy mondjuk a bűnösség, a krirninálisság kétséget nem szenved, midőn nincs kétség, hogy kriminalitás történt, nincs