Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-182
68 182. országos ülés 1911 június 21-én, szerdán. biró, a ki nem érintkezik közvetlenül az előtte álló féllel, nem tud magának kellő megnyugvást szerezni, mert tudjuk, hogy a tolmácsi tisztet kik teljesitik különösen a vidéken : a hivatalszolga, vagy egyik-másik díjnok, a ki azonban nem bírja a nyelvet annyira, hogy hiven tudjon tolmácsolni, nem tudja felfogni az egyes kifejezések értelmét (Ugy van 1 jobbfélől.) és azt a birót így akaratlanul is olyan helyzetbe hozza, hogy ennek következtében helytelen Ítéletet hoz. A helytelen ítélet azután munkát ad a felsőbíróságnak is, úgyhogy a helytelen tolmácsolás következtében szaporodnak azután a felsőbíróságnál is a teendők. En is igazságtalannak tartom, épugy, mint Sághy Gyula igen t. képviselőtársam, a nyugdíjtörvény számos intézkedését, különösen az özvegyekről és árvákról intézkedő részét, mert a törvény csak három gyerek után ad igényt nevelési pótlékra. Hosszasabban nem akarok foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen csak az imént fejtegette ezeket a tarthatatlan viszonyokat Sághy Gyula t. képviselőtársam. Legyen igazságos és humánus a magyar állam azon tisztviselők özvegyeivel és árváival szemben, a kik életük javarészét az állam szolgálatában töltötték el. Nem mulaszthatom el felhívni az igen t. igazságügyminister ur becses figyelmét a nyugdíjtörvényre, különösen a fogházőrökre vonatkozólag, a hol csak 10 évi szolgálati idő vétetik alapul. Ezt tényleg igazságtalannak tartom. Alkalmaztassák velük szemben is ugyanaz az elv, a mely a nyugdíjtörvény megfelelő szakaszában az állami tisztviselőkkel szemben alkalmaztatik. A törvényes korhatárt betöltött birák és ügyészek nyugdíjazását ugyancsak közérdekből szükségesnek tartcm, azonban miután az ezen korban lévő birák és ügyészek olyan mostoha körülmények és viszonyok között léptek az állam szolgálatába, a mikor még szerény fizetésben részesültek, igazságos volna, hogy a nyugdíjtörvény mielőbb oda módosittatnék, hogy a mostani kor szellemének megfelelő és a mostani drágasági viszonyoknak megfelelő nyugdíjban részesüljenek ők is. Az ügyvitel egyszerűsítését is szükségesnek tartom. Kívánom az ügyvédi és birói minősítés különbségének eltörlését. Hiszen ugy az ügyvéd, mint a biró, mind a kettő az igazságszolgáltatás faktora, mind a kettőnek egy és ugyanaz a hivatása. A vasárnapi munkaszünet általánosítását is jogos kívánságnak tartom a hivatalok részéről. Szükségesnek mutatkozik a fegyelmi törvény módosítása is. A díjtalan jogg3'akornoki intézmény megszüntetését szintén melegen ajánlom az igen t. igazságügyminister ur becses figyelmébe. (Helyeslés a jobboldalon.) A csődtörvény revízióját is követelik, de szükséges is. Valamint szükséges a gyámság és gondnoksági ügyekről szóló törvény módosítása, mert az 1885. évi VI. t.-cz., a mely az 1877, évi XX. t.-cz. módosítása, még nem elégíti ki e tekintetben a kívánalmakat, a mint sajnos, tapasztalatból tudom. Egy gondnoksági ügyben nem lehetett az illetőt gondnokság alá helyezni, mert hiányoztak azok, a kik a törvény értelmében joggal birnak arra, hogy a gondnokság alá helyezést követeljék. Es minthogy az illetőnek sem felmenő, sem lemenő ágon rokona nem volt, az oldalági örökösöknek pedig nincs joguk a gondnokság alá helyezést követelni, e miatt a gondnokság alá helyezést eszközölni nem lehetett. Ez is egy olyan állapot, a mely tarthatatlan és a mely roppant súlyos követelményekkel jár. Szükségesnek tartom a tőzsdebiróság reformálását, különösen pedig a fedezetlen határidőüzletek eltörlését. Ez roppant nagy bajjal jár a vidéki mezőgazdasággal foglalkozó emberekre nézve, a kik sokszor igen nagy anyagi kárt szenvednek e miatt. Abban a reményben vagyok, hogy az igen t. igazságügyminister ur a törvényszéki székhelyek rendezése alkalmával méltányolni fogja Fehértemplom város és kerületének kérvényét a fehértemplomi kir. törvényszék fentartása kérdésében, a mely nemcsak a város és vidék érdekében volna fentartandó, hanem magasabb politikai szempontokból is szükségesnek mutatkozik, mert ez védbástyáját képezi ott a határszélen a magyarságnak. Ha ezt a törvényszéket onnan elviszszük, sajnos, magyar szó azon a vidéken alig fog hallatszani. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem viszszük el! Péscha Miklós : A magyarság helyzete pláne olyan súlyos, hogy azokért a borzasztó hátrányokért nem lehet a felelősséget elvállalni. De meg vagyok győződve, hogy az igazságügyminister ur a fehértemplomi törvényszéket fentartja. Ebben a meggyőződésben és a kormány iránti bizalomból elfogadom a költségvetést. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök ." Ki következik? Hammersberg László jegyző : Simonyi-Semadam Sándor. Elnök : Nincs jelen. Ki következik? Mihályi Péter jegyző: Baross Gyula! Baross Gyula : T. ház ! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel az igazságügyi költségvetés általános vitájában tulaj donképen részt sem kellene vennem, mert csak egy oly részletkérdéshez kívánok most hozzászólani, a melyet az előadó ur is megpendített és ez a magyar általános polgári törvénykönyv kérdése. Ábrahám Dezső: Nem vagyunk tanácskozásképesek ! Baross Gyula : Megelégszem a jelenlévők számával. Az előadói székből azt hallottuk, hogy a szerkesztő-bizottság munkálatával már annyira előrehaladt, hogy rövid időn belül, mondjuk egy esztendő alatt, elkészül az előadói tervezet második szövegezése; — az első szöveg, ugy hiszem, 9—10 év előtt jelent meg — és ez a szöveg jogi szempontból némelyek szerint teljesen kifogástalan lesz, úgyhogy kevés átalakítás mellett kormányjavaslat tárgyát fogja képezhetni.
