Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-182

S8 182. országos ülés 1911 június 21-én, szerdán. Molnár Viktor: Kállay-szisztéma! Kállay magát pefciczionálta meg! (Derültség.) Lengyei Zoltán : . . . benne van a támadásban is a keze. Tehát igenis több lesz 300-nál az üzletszerű peticziók száma és csak azok maradnak ki, a kiknek sem kerületi összeköttetésük, sem erkölcsi tőkéjük, ssm pedig megtámadható vagyonuk nem lesz, a mire bukott ellenfelei utazhassanak. T. ház ! Levonom a konzekvencziát. Ennek a gyalázatos állapotnak, melyet a parlament maga ellen zuditott, az orvoslását sürgősen meg kell keresni. Ha választási visszaélésekről beszélünk, t. képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy az a parlament, mely ezt a törvényt megalkotta, ezt nem annyira a visszaélések megszüntetése végett csinálta, hanem ki akart térni a választójog reformja elől. A választási visszaélések orvoslását nem a Curián kell keresni, hanem a választói jog reformjában. Míg a választói jog ilyen állapotban marad, mig nálunk 1-80, 200 választó küld képviselőt/addig visszaélés is lesz. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) Ez a mostani eljárás ezt még megkétszerezi, mert másodszor is alkalmat ad választási visszaéléseknek sokkal súlyosabb formában való véghezvitelére, a kerületet állandóan izgalomba tartja, a képviselőt bizonytalanságnak teszi ki, hirlajai piszkolódások folynak, tömérdek költség vész el a közvagyonból, az emberek nem dolgoznak, hanem örökké választási eljárás folyik. Á törvény kétségessé teszi azt, hogy az ellenfelemet mondja ki a Curia megválasztott képviselőnek. Azután megengedi, hogy én mint mandátumtól megfosztott képviselő ellenfelem képviselővé való Akinevezése* ellen panaszt adjak be a képviselőházhoz, tehát ugyanazon képviselőválasztás felett háromszor engedi meg a biráskodást. Ennek az egész dolognak nem az az orvossága, hogy mi a kir. Curiát ezzel a dologgal megnyomorítsuk, nincs semmi szüksége annak, hogy a Curia ebbe beleavatkozzék, hogy ezt túlterheljék, hogy a politikát a Curiába belevigyük, hanem a választójogot kell reformálni, a választójog becsületes reformja útját állja azoknak a visszaéléseknek, a melyeket emberileg el lehet kerülni. Kállay Tamás : Csak drágább lesz. Lengyel Zoltán: A választói jognak mostani alakban való fentartása a curiai bíráskodással párosulva, nemcsak a választásokat hamisítja meg, de a parlamentet magát is munkaképtelenné teszi, mert a képviselőnek a választás után esztendőkig még azzal kell foglalkoznia, hogy mint az utas, mikor a kutya beleharap lábikrájába, ezeket rázza le, s áldozatot kell hoznia a vagyonából, csak hogy szabaduljon ezekből. Az orvoslás módja a választójog helyes reformja és akkor meggondolandó lesz, hogy a biráskodást a Curia helyett visszavegye a képviselőház az egész vonalon saját hatáskörébe, vagy pedig egy egészen külön tanácsot, államtanácsot, csak erre a czélra szervezett biróságot létesítsen és kivegye ezt az ügyet a magyar bíróság kezéből, mert az bárminő nagy tiszteletet érdemel is, de unja ezt a dolgot, és maga is szeretne tőle szabadulni. Igyekeztem rámutatni három olyan jogterületre, hol a bajok a legégetőbbek. Arra kérem a t. minister urat, változtasson azon az állapoton hol a reformok benyújtása évtizedekig várat magára. Az élet órák alatt változtatja formáját. Örák alatt kitalálnak uj és uj ravaszságokat a törvények kijátszására. A hadiálkpotban is ma már a léghajókat, a repülőgépeket, nem g}

r

alogkatonákkal üldözik, hanem automobilra szerelik fel az ágyukat és ugy próbálják üldözni. A törvényhozásnak is és az életnek is egymással ép ilyen alakban kell versenyt futnia. A modern gazemberséggel szemben modern törvényhozásnak kell őrt állania. Nem kell várni a felmerülő bűnesettel és a felmerült kitalálással szemben évtizedekig egy nagy kódex megalkotására, hanem rögtön, azonnal, erélyes kézzel kell belenyúlni. Egy háromszakaszos törvényjavaslat sokszor ezrek exisztencziáját menti meg, helyreállítja a jogbiztonságot és ez az egyetlen módja annak, hogy a biróságot tehermentesítsük. Jó törvényeknek kell lenni, és akkor a jó birák hamar tudnak bíráskodni. De ott, a hol magánjog nincs, a hol a telekkönyvi eljárás az osztrák elnyomás idejéből való, a hol az uzsoratörvények annyira nem módosulnak, hogy hamarább megbuknak és elpusztulnak az uzsorások, mintsem egy javaslatot be tudnának nyújtani, ott, a hol a biztosító-társaságok gombamódra jönnek be külföldről, mint szabad vadászterületre, Magyarországra bennünket fosztogatni és kiviszik pénzünket, mi pedig nem védekezünk ellenük, hanem vallási kérdésekkel és felekezeti viszálykodással foglalkozunk, (ügy van ! Ugy van ! jobbjelöl.) ott, a hol a választási visszaélések évtizedesek, mi pedig a Curiára akarjuk bizni, hogy az reformálja ezeket meg, magát a választói jogot azonban nem reformáljuk : ott rendezett jogviszonyok nem lesznek. Nekem ezzel a felszólalásommal az volt a czélom, a mit már annyiszor megmondottam ebben a házban, hogy necsak kódexszerüleg reformáljunk, ha van rá időnk és alkalmunk, hanem nyúljunk be rögtön az életbe. Méltóztassék elhinni, minden más kérdést félretesz ez a ház, ha egy gonoszságnak, vagy pedig egy visszaélésnek törvényszerű üldözéséről van szó. (Helyeslés jobbfelől.) Van szerencsém benyújtani a következő határozati javaslatot (olvassa) : »A képviselőház utasítja az igazságügyminister urat, hogy még ez év folyamán nyújtson be törvényjavaslatot: 1. az uzsoratörvény reformjáról, a mely szerint a polgári biró hivatalból köteles legyen észlelni az uzsora fenforgását és jogosítva legyen annak összes magánjogi következményeit itéletileg kimondani : 2. a biztosítási törvény reformjáról és pedig ugy az anyagi jogra nézve, mint a biztosítási intézetek szigorú állami ellenőrzésére nézve, ugy hogy ezek az intézetek kötelesek legyenek a jövőben összes díjtartalékaikat magyar értékek-