Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-182

ISS. országos ülés ÍÖÜ június 2l-én, szerdán. M gazabb eszközökkel dolgozó politikai párt, bármiféle párt, nemzetiség vagy szekczió, a kép­viselőt megmaczerálhassa a nélkül, hogy róla szó is legyen, kogy az ő visszaéléseit meg is említ­hessék, hogy azok beszámitás tárgyát képezhessék, és csinálhatja mindezt büntetlenül az egész válasz­tási czikluson keresztül 3000 korona tőkebefek­tetéssel és csinálhatja bárki, a ki az akoziót ren­dezni kajlandó, mindaddig, mig vagy meg nem fizetik, vagy egyébként el nem téritik útjából. Nem tudnak a meghatalmazottak sem segiteni a dolgon, mert ha a meghatalmazott el is ejti az összes tényállításokat, az összes bizonyítékokat, azt a Curia már a panasz elejtésének tekinti és igy figyelembe nem veszi. Itt van nálam a czell-dömölki peticzió ügyé­ben hozott határozat, a hol a Kúria indokolásá­ban a következő foglaltatik (olvassa) : »A kérvé­nyezők meghatalmazottja ugy a bizonyítási eljárás foganatosítására kiküldött biró előtt felvett jegyző­könyvben, valamint a tárgyalás mai folyamán a kérvényben emelt kérelmét, még pedig ugy az 1899 : XV. t.-czikk 28. §-ára alapitott kérelmét, mint a megtámadott választás teljes érvénytele­nítését czélzó kérelmét elejtette, elejtette a kér­vényben előadott összes érvénytelenségi okokat, tényeket, elejtette az összes bizonyítékokat. A meghatalmazott ezen kijelentése azonban azonos és egyértelmű az egész kérvény visszavoná­sával ; minthogy pedig a kérvény az 58. §. értel­mében csupán a kérvényezők által a 25. §-ban előirt alakban vonható vissza, a magyar királyi Curia ezt a nyilatkozatot csak annyiban fogadta el a további eljárás alapjául, a mennyiben a bizonyí­tási eljárás során még ki nem vett bizonyitékok elejtésére vonatkozik.« T. képviselőkáz ! Az az eljárás tehát első­sorban az által, hogy a Curia elé van utalva, más­részt, hogy a szóbeliség és közvetlenség nem érvé­nyesül, harmadszor, hogy a kiküldött királyi Ítélőtábla sem annak a feltételnek, a mit a Curia eljárásától vártunk, hogy egy magas biró a törvény­ben való jártasságával és pártatlanságával járjon el, sem annak, kogy a helyszínétől, az események­től távol állást nem foglalva, elfogulatlanul Ítél­kezzék, nem felel meg, mindezek folytán az egész eljárás a Curia előtt belefullad a formalitásba, a hol a kir. Curia az érdemleges Ítélkezések elől nagyon kelyesen ugy tér ki, hogy a peticziókat jelen alakjukban kasszálja. De másik oldaláról véve a dolgot, ez az el­járás annyira abszurd, hogy a büntető eljárás általában nem befolyásolja a peticzionális eljárást, tehát módjában van bármelyik ellenpártnak annyi karnis tanút beáUitani, a mennyi neki tetszik és ezek utján megdönteni, ha tetszik, a képviselők választását. És miután megtörtént a választás megsemmisítése, a képviselő hiába megy panasz­kodni a büntető bírósághoz, viseli a költségeket, elvesztette mandátumát a jogorvoslás kizárásával. Itt van ennek az ellenkezője is. Itt van a HLÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. IX. KÖTET­Valasek esete. 1901-ben a Curia a kérvényt el­utasította izgatás miatt, s ugyanaz a Curia mint büntető biróság izgatás miatt ektélte a képviselőt és az a büntetést le is ülte. Itt van ennek az eljárásnak még egy abszur­duma. A 38. szakasz értelmében meghatalmazottul nevezhető az ország minden nagykorú polgára országgyűlési képviselő kizárásával. Tehát a Curia előtti eljárásban fegyelmi felelősség nélkül lehet képviselni választási ügyeket üzletszerű pervitel formájában és akkor, a mikor az uj reform a fiatal ügyvédeket vagy ügyvédjelölteket nem fogja fel­engedni a Curiához tárgyalni, ugyanakkor a curiai bíráskodási törvény nemcsak jogilag kép­zetlen embereket, nemcsak olyan embereket, a kiket az utczán bármikor fel lehet fogadni és bár­melyik sarki hordárt oda lehet küldeni a nagy­méltóságú Curiához, hogy a választókat képviselje és a nevükben előadásokat tartson, hanem a 38. szakasz értelmében nőket is lehet képviselőkül megnevezni a legnagyobb nyugalommal.. . Kállay Tamás: És ez a helyes! (Derültség.) Lengyel Zoltán : . . . mert országgyűlési kép­viselő ugyan meghatalmazott nem lehet, de az ország bármely nagykorú polgára lehet, nagykorú polgárok alatt pedig a nőket is okvetlenül kell érteni. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) A tör­vény tehát fegyelmi felelősség nélkül, jogi jártas­ság nélkül, eskü nélkül, választói jog kikötése nélkül megengedi bárkinek, hogy a peticziókkal üzletszerüleg foglalkozhassak, hogy minden fele­lősség nélkül belevigyenek választókerületeket és választókat ilyen akczióba, kogy elmondhassa­nak a Cuxiánál mindenféle hazug és alaptalan dolgokat és minden további felelősség nélkül lemondhassanak a képviseletről, mert kiszen sem az ügyvédi kamara, sem a büntető biróság elle­nük el nem járhat. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem kell őket kitanítani. Hiszen igy megtanulják! (De­rültség.) Lengye! Zoltán : De én tanultam tőlük, nem én tanítom ki őket. (Derültség.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy nekem fáj az, a mit végig kellett szenvednem, kiszen az alatt én nem panaszkodtam ; nem fáj az sem, a mit egyik-másik képviselőtársam végigszenvedett, de elvégre is, már minden mér­ték betelt. Méltóztassék meghinni, ha a mostani bíráskodás mellett még egy választás lesz, több mint 300 lesz a peticziók száma és egyiket sem a választási visszaélések miatt fogják benyújtani, hanem üzletszerű alapon, mert hiszen a visszaélések megtorlása végett nem érdemes peticziót benyúj­tani, de meg nem is illik, mert a bűnösebb fél szokott mindig peticzionálni. És engedjen meg t. képviselőtársam én megmondottam és mások is megmondották, hogy okos ember csak az. a ki nem engedi meg, hogy az ellenfél megpeticzionálja, hanem rögtön a választás után maga magát peti­czionálja meg, mert igy . . . Kállay Tamás: A mint én tettem! 8

Next

/
Thumbnails
Contents