Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-182

182. országos ülés 19H Még pedig nem tisztán korona járadékban legvenek elhelvezendők e díjtartalékok, mert hiszen akkor lehetetlenség, volna a mai áifolyamincadozások mellett egy biztosító társaságnak fennállania ; annak csődöt kellene mondania, ha csak egy értékben helyeztetnék el az összes díjtartaléka, hanem arra legyen az a biztosító társaság kötelezve, hogy megfelelő elsőrendű magyar értékekben helyezze el összes díjtartalékát. Végül azt kérem, hogy ezen a területen a minister ur külön ellenőrző intézményt léptessen életbe, a mely egészen specziálisan, a kereskedelmi és váltótörvényszéktől függetlenül ellenőrizze mindezeket, valamint ezen intézetek egész pénzügyi kezelését is. Annak az állapotnak, hogy Magyarországra bejönnek a külföldiek, itt megszedik magukat, aztán eltávoznak és velük szemben semmiféle jogorvoslat nincs, egy hónapig sem szabad tovább tartania. Még ha a véderőreformnak kell is késnie miatta, akkor is méltóztassék ezt a javaslatot előbb benyújtani, mert a mai állapot szégyenletes. Hogy teljes legyen a csokor, rátérek most már a magunk dolgára. A harmadik jogterület a legczifrább, mert hiszen a képviselőválasztások felett való bíráskodás minket magunkat érdekel; ez egy kebelbéli, belső ügy és ez már egészen modernül van szabályozva, sőt a nagyméltóságú kir. Guria mint pártatlan bíróság nyakába van varrva.. Bár én még akkor jutottam be a házba, midőn ez a törvény már életbe volt léptetve, mégis volt szerencsém, hallani az erre vonatkozó panaszokat. P. o. sokat hallottam emlegetni annak idején a kaposvári hires választást és más ehhez hasonló dolgokat, és akkor a ház minden tagjának hideg borzongás futott végig a hátán, hogy ezt tovább tűrni nem lehet és minthogy e téren pártos bíráskodás folyik, az egész kérdést át kell utalni a Cu.riához ; az majd függetlenül és minden pártoskodás nélkül fog a választások felett ítélkezni és megszűnnek a választási visszaélések. És mit látunk ? Azok a visszaélések nem szűntek meg, hanem tiz éves jubileumukat ülik. Ezen az utón nem is fognak megszűnni sohasem, mert hiszen valósággal szabadalmazva vannak ; nemcsak hogy szabad a visszaéléseket elkövetni, hanem miután már elkövették azokat, akkor elő kell állani panaszkodni és azt a megválasztott képviselőt, a kit minden visszaélés daczára sem tudtak megbuktatni, megtámadják, meghurczolják, költségekbe verik minden felelősség nélkül. Mi nem irtottuk ki a választási visszaéléseket, hanem megháromszoroztuk azokat. Választási visszaélések vannak már a választás előtt, a midőn a képviselőjelöltek mindenféle zaklatásnak vannak kitéve, azután jő a választási hadjárat és végül jő a peticzionálási hadjárat. Ez a harmadik hadjárat sokkal piszkosabb és sokkal utolsóbb, mert ez a peticzionálási hadjárat az, a mely maga is elegendő arra, hogy a parlament június 21-én, szerdán. 56 minden tekintélyét tönkretegye, a képviselőket pedig anyagilag kifoszsza és még kerületeik szemében is degradálja és mindez azon a czimen történik, hogy a curiai bíráskodás irtja majd ki a választási visszaéléseket. Röviden fogok beszélni, mert hiszen remélem, sokan vannak, a kiknek e téren tapasztalataik vannak, még pedig azoknak vannak jobb tapasztalataik, a kik ellen nem adtak be, peticziót (Mozgás és derültség.) mert a drágább választása az, a mely egyhangúlag történik és a drágább peticzió az, a melyet be sem adnak. (Derültség.) A curiai bíráskodás a következő alapelveken épül fel. Először, hogy a Curia maga lefolytatja ugyan a tárgj^alást, meg is van engedve, hogy a Curia a maga testületéből birói tagot küldjön ki, vagy pedig tanácsa elé idézzen tanukat, de ezen jogával sohasem él, hanem mindig egy megbízott királyi Ítélőtáblai biró megy ki vizsgálat végett, u

gy bogy sem a szóbeliség, sem a közvetlenség elve ebben a vonatkozásban nem érvényesül. A második lényeges pont az, hogy az eljárás alapjául szolgáló okok felosztattak abszolút és relatív okokra. A relatív ok azon alapszik, hogy leszállítják a szavazatokat, esetleg az ellenfél szavazatait is és a kinek igy van többsége, az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg a peticzióval megtámadott képviselőtől, ha igy kevesebb lesz a szavazata, elveszik a mandátumot. Az abszolút okoknál nem számit a többség, hanem a képviselőnek saját tényei igényelnek biztosítást. Már most mi történt a relatív okokkal ? Kimentek a divatból. Kállay Tamás: Drágák ! Lengyel Zoltán : Nemcsak azért, mert drágák, hanem azért is, mert nagyszámnak és azért, mert ezen az alapon, Istennek hála, sohasem lehet a peticzionális eljárást befejezni, hacsak mindkét fél egy akarattal nem akarja. Relatív okként felhoznak bizonyos tényállítást s azt mondják, hogy fertőzött szavazat tízzel több van, mint a többség, ennélfogva a képviselő mandátuma érvénytelen. Az ellenfél azt mondja : megtámadom az összes szavazatokat és ezen összes megtámadott szavazatokra nézve mindenféle állítás czimén tanukként felhívják a kerület összes lakosait nem is egyszeri, hanem három, négy, ötszörös sőt tízszeres tényállítás alapján, a mit már sokan végigcsináltak ebben a házban. Mivel pedig a Curia közvetlenül nem folytat vizsgálatot, közvetlenül nem rostálja meg a tanukat, egy tényállitást sem ejthet el, ha szabályszerűen van előadva, el kell tehát rendelnie a mindkét fél részéről ajánlott egész bizonyitásfelvételt. Tehát a relatív okokkal való bizonyítás tovább tart, mint a képviselők mandátuma s igy ezen az alapon a technikai obstrukczió miatt mandátumot megsemmisíteni teljességgel lehetetlen. Következik tehát az utazás az abszolút okokra, a hol akár jól, akár rosszul van feladva a tényállás, az mindegy, a képviselőre ráfogják ezt,