Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-182

54 182. országos ülés 1911 június %1-én, szerdán. mellett lehetséges, hogy megtörténhetik, hogy beiratkozzanak az emberek biztosító szövetkezetbe, a melynek egy fillér letété sincs, a mely nem is akar tudni a kereskedelmi törvény 45. §-áról, a melyik felveszi a biztositási dijakat, nem alkot díjtartalékot és a mikor a tag panaszkodik, bemutatja a kötvényt, akkor kidobják és még talán büntető Ítélettel meg is bélyegeztetik, mert hiszen nem szabad a szövetkezet ellen panaszkodni, nem szabad a közönséget a beiratkozásról lebeszélni, így tehát neki nyugodtan kell tűrni mindent, mert különben okvetlenül elvész a pénze és elvész minden esetben, ha két tanút állítanak elő, a ki azt fogja mondani, hogy ő nem volt megelégedve a szövetkezettel, mert ilyenféle nyilatkozatot sem szabad tenni. Méltóztassék megengedni, a szabadgondolkozók irányának szives jóindulatába ajánlom, hogy ne egyéb területeken keressék a szabad gondolatnak, a szabad véleménynyilvánításnak meghiúsítását, hanem menjenek el a temesvári önsegélyző szövetkezetbe és ott beszéljenek a tagokkal; a szabad gondolat ott van elsősorban eltiltva és a szabad gondolat következményeként megállapítható, hogy összes pénzbeli igényeiket feltétlenül elveszítik. Itt van azután harmadik részletként az amerikai, nyereményrészesedéssel összekötött- biztosítás. Az amerikai biztosító társaságok egy része ugy hirdeti, hogy olyan biztosítást köt, a melyből folyólag nyereményrészesedést fognak kapni a biztosítottak évről-évre. Ezzel lépre csalnak nagyon sok embert. Legyen szives a t. igazságügyminister ur megmondani, hogy miként ellenőrizheti és ellenőrzi a magyar kormányzat ezen társaságokat abban a tekintetben, hogy a nyereményrészesedések ki vannak-e mutatva, ha igen, helyesen vannak-e kimutatva, és hogy azoknak megfelelőleg javukra írják-e a biztosítottaknak ezt a nyereményrészesedést ? Hiszen nekünk még a magyarországi üzletekkel szemben sincs semmiféle ellenőrzésünk. Székely Ferencz igazságügyminister: Kérem, ez a kereskedelmi ministerhez tartozik. Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, én már beszéltem erről a volt pénzügyministei úrral, Wekerle Sándorral, akkor ő azt mondta, hogy az igazságügyminister úrhoz tartozik. Most beszélek az igazságügyminister úrral s azt méltóztatik mondani, hogy beszéljek a kereskedelmi minister úrral. Ha beszélek Lukács pénzügyminister úrral, a ki ideiglenesen kereskedelmi minister is, ő azt fogja mondani, hogy beszéljek majd azzal a kereskedelemügyi minister úrral, a ki jönni fog. (Derültség.) Székely Ferencz igazságügyminister: Készen van a tervezet, de nem lehet benyújtani, mert más dolgunk van. Lengyel Zoltán : Már pedig ennek a dolognak kell hogy gazdája legyen. Az igen t. igazságügy- I minister ur, a kinek személyéről az előzőkben, a perrendtartás keresztülvitelével kapcsolatban már megemlékeztem, ne vegye mindjárt ugy, mintha az személy szerint is bűnlajstrom akarna lenni ez. A mit mondtam, az csak a vérfagylaló tényeknek konkrét felsorolása. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ne foglalkozzunk mi és ne foglalkozzanak a szabadkőműves páholyok és a papok maguk között azzal, hogy egymás nyakába akarják varrni a bajokat, mert hiszen a bajoknak és bűnöknek alapja itt van. (Ugy van ! hal felől) Székely Ferencz igazságügyminister: Ez már igaz ! Lengye! Zoltán : Az a baj, hogy itt szabad mindent csinálni, mert igazságügyi reformjaink 40 évvel elkésnek a gazemberségek befejezésétől, holott a gazemberségekre a maximális elévülési idő 15 esztendőben van megszabva, tehát mi még 25 esztendő fórt is adunk. (Derültség.) Hiszen, igen t. igazságügyminister ur, — most már komolyan beszélek — (Elénk derültség.) a biztositási jog területén elsőrendű szaktérfiaink vannak, nemzetközileg elismert, híres szakembereink. Ha pedig senki sem tudna is itt ebben a dologban semmit, méltóztassék akkor három külföldi ilyen törvényjavaslatot összeolvastatni vagy rostába tenni, valami akkor is csak kijön belőle . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Valami. Lengyel Zoltán : . . . hiszen a biztosítási jog elsőrendüleg nemzetközi vonatkozású s nekünk, mint szegény államnak, mint nem is egészen független államnak, nem áll érdekünkben, hogy a hatalmasabb, a tőkegazdagabb országokkal szemben ilyen rendezetlen jogterületet tartsunk fenn és a magunk kizsákmányolását továbbra is összetett kezekkel nézzük. Székely Ferencz igazságügyminister: Ez igaz. Lengyel Zoltán : Ez az én kérésem s erre határozati javaslatot is nyújtok be. Méltóztassék az egész biztositási jogterületen, a mire nézve én most nem akarom azzal untatni a házat, hogy a hibákat felsoroljam és hogy az ügynöki kérdést, valamint más mindenféle bajt feszegessek, különösen a biztosító társaságok közigazgatási ellenőrzése tekintetében egy egységes törvényjavaslatot benyújtani, a melynek alapelvei a főkérdésekben a következők legyenek: Minden biztosító társaság köteles a felemelt 100.000 K helyett legalább egy millió K-t minden üzletágra nézve letétbe helyezni. Továbbá köteles legyen mérlegeit és matematikai számításait bemutatni és ezek ellenőriztessenek is és a birák ne csak saját jóindulatukból alkalmazzanak szakértőket, a kiknek véleményét a felsőbb bíróság talán helyben sem hagyja. Továbbá méltóztassék ezen törvényjavaslat alapelveként megállapítani azt, hogy a társaságok díjtartalékaikat kizárólag magyar értékekben legyenek kötelesek elhelyezni ; hogy ez évről-évre állandóan ellenőriztessék és megállapittassék hatósági közegek utján, hogy ez megtörtént-e.