Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

40 181. országos ülés 1911 június 29-án, kedden. későn került a szólás sora és mert egy párt nevében beszél; de most már mégis kérnem kell, szíveskedjék az idő előrehaladott voltát tekintetbe venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ráth Endre: Köszönettel fogadom az elnök ur intését. Azt hiszem, a t. ház nem gyanúsít meg engem azzal, hogy húzni és halasztani akarom beszédemet; (Halljuk! Halljuk!) ezért méltóztassék megengedni, hogy beszédem hátralévő részét még elmondhassam. (Halljuk! Hálljulc !) Az igazolványos altisztek kérdése is megoldásra vár. Ott is vannak sérelmek. Az egyesület állítása szerint, ha szembe állítjuk ezeket a szegény kezelőtisztviselőket a postai segédtisztviselők státusával, azt tapasztaljuk, hogy míg az igazságszolgáltatásban levők 30 esztendős korukban jutnak el a kinevezéshez, addig a postai segédtisztek 18 éves korban, s azután mint kezelőtisztek az igazságügyiek a X-be megrekednek. Míg a vasúti irodatisztek elérhetik a 3200 korona fizetést, addig az igazságügyi magasabb kvalifikáczióval bíró tisztviselőknek, kiktől némi törvényismeretet is megkövetelnek, alig egy százaléka juthat el oda. Kern akarom felolvasni az igazságügyi költségvetésnek erre vonatkozó adatait, nehogy a t. ház türelmét igénybe venni legyek kénytelen, hogy igazoljam azon állításomat, hogy az ügyforgalom az egész országban óriási mértékben megnőtt, a melylyel nem tudott lépést tartani hosszadalmas bürokratikus igazságszolgáltatásunk, melynek tárczája, fájdalom, szomorúan van dotálva. Lassúságról panaszkodhatunk, ugy a polgári, mint a büntető bíróságoknál, nemcsak a bírói munkánál, hanem a leírásoknál, továbbá az expediálás és a kézbesítés tekintetében is. A költségvetési indokolás 19. és 20. oldala mutatja az ügyforgalom tekintélyes megnövekedését. Sommás bíróságainknál különösen a pesti praxisban az első megjelenési határnap a kereset beadásától rendesen négy, sőt hat hétre tűzetik ki. Ezek a tömegnapok. A ki egy kissé jártas egészségügyeinkben, az tudja, mi az a tömegnap. Érdemes lenne egy alkalommal a ház tagjainak megtekinteni, hogy azt tanulmányozzák. Piczike, bűzhödt levegőjű szobában 60—70—80 ügyben megjelennek felek ügyvédeikkel és tanúikkal. Mire a tárgyalás ideje elérkezik, ott olyan a levegő, olyan ideges hangulat van, hogy csodálja az ember, hogy az a biró képes munkáját elvégezni. Székely Ferencz igazságiigyminister: Az igaz! Ráth, Endre: Ennek a tömegnapnak mi a következménye? Egyik halasztás a másikat éri. A VI. kerületi járásbíróságnál 5—6 hónapra tűzik ki a következő tárgyalást, a tulajdonképeni első érdemleges tárgyalást, a melyen alkalma van az alperesnek, hogy tagadjon és bizonyítékainak becsatolására ujabb hat havi halasztásban részesüljön. A VIII—

X. kerületben négy hónapra tűzik ki a tárgyalásokat. Magam tudok esetet a saját praxisomból, s hol egy sommás, 1000 K-ás automobil tárgyalás két és fél esztendő multán jutott el a kir. ítélőtáblához. A kir. ítélőtábla felülvizsgálat révén akkor megsemmisítette az eljárást és elrendelt szakértői szemlét, a mely újból félesztendőt vett igénybe és mire a pert megnyertem, az illető fél csődbe jutott. S a már előbb megfizetett pénzt most a csőd visszaköveteli. Ez lehetetlen állapot. Örökös a panasz az ügyvédek és a bíróságok ellen, hogy húzzák a port. Ezen bármi módon a bíróságok szaporításával feltétlenül segíteni kell, különösen Budapesten, mert ezek tarthatatlan állapotok. Dehogy ne vádoltassam azzal, hogy csak budapesti adatokkal érvelek, felemlítem, hogy az igazságszolgáltatás csődjéről a jogi szaklapoknak úgyszólván minden száma beszél. Hasonlókép az aradi ügyvédi kamarának felterjesztése, a beszterczebányai, a debreceni, az egri, a kecskeméti, a kolozsvári, a miskolczi kamara felterjesztése mind tele van panaszszal, hogy a sommás váltóvégzéseknek leírása beteket vesz igénybe, a míg kikézbesitik, ugy hogy vannak bíróságaink, a hol a meghozott makacssági Ítéletet 3—4 hónap múlva kézbesitik ki a félnek, a végrehajtás újból csak 3—4 hónaj) múlva rendeltetik el ugy hogy nem is kell neki védekeznie, teljesen megelégszik azzal a makacssági ítélettel, mert tudja, hogy ez egy esztendei moratóriumot biztosit számára. Baross Gyula (közbeszól.) Ráth Endre: Xem értem, és most sietek, nem érek rá válaszolni. (Derültség.) A statisztikai évkönyv a mi 382 járásbíróságunk közül csak 342-ről ad jelentést. Nem tudom tévedés-e, de ugy látom, hogy a budapesti bíróság statisztikája nem szerepelhet benne, mert legalább mi budapesti ügyvédek nem tudjuk megérteni azt, hogyan lehetséges, hogy 1909-ben az ügyeknek 76'4% a három hónapon belül ítélettel fejeződött be, mikor mi ennyi idő alatt még tárgyalási terminusra sem merünk gondolni. Székely Ferencz igazságiigyminister: A 32.000 halasztás ott lesz! Ráth Endre: Ez csak ugy lehet, hogy a budapesti bíróságokról szóló kimutatások nem vétettek figyelembe a statisztikai adatok összeállításakor. Természetes dolog, hogy az ilyen tulhalmozott munka mellett a bíráskodás nem lehet alapos. Az a szerencsétlen biró, a kinek egyik tárgyalásról a folytatólagos tárgyaláson kell elővennie az anyagot, természetszerűleg elfelejtette már a múlt tárgyaláson történteket, a lefolytatott bizonyítás anyagát nem ismeri, hiába dolgozik odahaza délután és éjjel, hogy a tárgyalásokra kellőleg előkészüljön, képtelen teljesen korrekt ítéletet hozni, megint csak ujabb halasztás és a per halasztása lesz a követkéz-