Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országos ülés 1911 június 20-án, kedden. 39 mellett. Az elnököket ezen nyomasztó tehertől meg kell mentenünk és az irodaigazgatókat kell felruházni ezen technikai kérdések ellátásával. Bármiként is legyen, addig, mig ezen bizonyos közbenső fórumokra vonatkozólag a t. ház, illetve az igazságiigyminister ur a kellő formát és módot meg nem találja, azt hiszem, hogy az igazságügyi kezelőtisztviselők országos egyesületének emlékiratában foglalt kérelmeknek mindegyike olyan, mely megérdemli, hogy a törvényhozásnál siket fülekre ne találjon, és joggal kérhetik az igazságügyminister urat, hogy ezen kívánságukat teljesítsék. Ez a hatalmas testület évtizedek óta kér, panaszkodik. ígéretekben évtizedek óta részesül, de gyökeres orvoslásban, bármilyen kecsegtetők legyenek azon adatok, melyeket az előadó ur volt szives előadni, bajaik nem részesülnek. Az uj polgári perrendtartás pedig még több terhet fog vállaikra róni, melyekért őket kétségtelenül kompenzálni kell. Kívánságaik nem is olyan lehetetlenek. Az első az, hogy a bírósági szervezetről szóló törvény és az ehhez fűződő ministeri rendeletek hajtassanak végre, vagyis, a mint ezek rendelkeznek, a kezelést az irodatisztek végezzék, a másolást az Írnokok végezzék, és a dijnokok csak szükség esetén alkalmaztassanak. Ma még mindig ugy állunk, hogy a dijnokoknak jelentékeny része is kezelési munkát végez, az Írnokok pedig jóformán kivétel nélkül. Az irodai létszám ma is olyan csekély, annak ellenére, hogy a költségvetés bizonyos javulást kétségtelenül mutat, hogy a birói ügyforgalomnak növekedése vele lépést nem tarthat. Egyik kívánságuk, hogy a státusrendezés munkája folytattassék és kellő arányban osztassanak be a XI., X., IX., ós VIII. fizetési osztályba és 2°/o-uk vitessék be a VII. fizetési osztályba, kezdőfizetésük pedig 1600 koronában legyen megállapítva. Ez oly csekély összeg, a mely elől a mai nehéz megélhetési viszonyok között elzárkóznunk nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) A státusrendezésbe felvett irodatiszti és altiszti állások legyenek állandóan betöltve, azok betöltése késlekedést ne szenvedjen; az időközben megüresedett magasabb állások a rangidősség szerint azonnal töltessenek be; a nyugdíjtörvény a méltányosságnak megfelelően revízióra szorul. Kérik ezek a szegény emberek a szolgálati pragmatikának mielőbbi megalkotását és pedig olyanképen, hogy a fegyelmi bíróság részben bíróságból, részben pedig kezelőszemélyzetből alakuljon. Igen szerény kívánság az is, hogy az írnoki elnevezés valami helyesebbel, alkalmasabbal, a mi a közfelfogás szerint kevésbbé lealázó, pótoltassák. En nem vagyok a czimkórságnak és effélének barátja, de amennyiben mégis divik és czimeket ma is osztogatnak, ez oly szerény kérés, a melyen könnyen lehet segíteni. A t. házra nézve megnyugtató lehet az a körülmény, maguk a kezelőtisztségbeliek érzik és kívánják, hogy szükséges a kvalifikácziónak emelése. Ez az uj polgári perrendtartás életbeléptetése alkalmával igazán elengedhetetlen feltétel; nyugodtan ezt a törvényt csak akkor tudjuk az életbe átvinni, ha, mint voltam bátor jelezni, nemcsak birói karunk, hanem a kezelőszemélyzet is a kellő színvonalon fog állani. További kívánságuk — és elég szomorú dolog, hogy még mindig csak kívánság — az általános vasár- és ünnepnapi munkaszünetnek a gyakorlatban való tényleges megvalósítása, továbbá a hivatalos órák egységesítése. Mi pestiek is nagyon jól érezzük, hogy egész más a hivatalos óra az egyik bíróságnál, mint a másiknál; mig az egyik kezelőszemélyzet erősebben van foglalkoztatva, addig a másiknak sokkal kényelmesebb a dolga. A kezelők további kérelme, hogy birói munkával ne terheljék őket, csak akkor, ha saját munkájukat már elvégezték. Mert méltóztassék megfigyelni azt is, hogy mai nap igen sok helyen divik, különösen vidéki bíróságainknál, hogy a bírák munkájuknak jelentékeny részét, — hogy ugy mondjam — rásőzzák az ügyesebb kezelőtisztek nyakába, értve ezalatt az apró munkálatokat, természetesen nem az ítéletek fogalmazását. Méltóztassék elképzelni a kezelőtisztek helyzetét, a függési viszonyt a vidéki járásbíróságnál, a hol nem kérhet pardont, ha egyszer nyakába varrják ezeket a munkákat. További kérelmük, hogy az áthelyezéseknél előnyben részesüljenek a családos emberek. (Helyeslés a szélsobalolclalon.) Ez oly szerény kívánság és annyira méltányos, hogy teljesíteni kell; teljesíteni kell pedig különösen akkor, a mikor egyes tisztviselőknél a gyermekek neveltetéséről, vagy családjuk betegeskedése esetén a kórházakkal, vagy orvosi intézetekkel biró nagyobb városokba való jutásról van sző. Székely Ferencz igazságügyminister: Mindenki Pestre akar jönni! Ráth Endre: Pesten kivül is vannak nagy városok, ugy hogy kérelmüket teljesíteni lehet. További kérésük, hogy a telekkönywezetői állások ne szüntettessenek meg, hanem rangidősebb irodatisztekkel töltessenek be, mert különben a további előmenetel lehetősége bezáródik, ha ez a kérelem nem teljesíttetik. Több tagú család némi pótlékban részesittessék, ez is móltányos kívánság. A dijnokok kapjanak évi fizetést és lakbért. A kellő kvalifikáczióval biró dijnokok automatikusan lépjenek elő a tisztviselői karba. (Elnök csenget.) Elnök (csenget) : Kénytelen vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy tulajdonkópen a beszéddel az ülés rendes idején túl való terjeszkedésre engedélyt is csak annak van joga kérni a házszabályok szerint, kire a szólás sora egy óranegyeddel az ülés vége előtt kerül. Ettől eltekintettünk eddig, mert a képviselő úrra