Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országes ülés 1911 június 20-án, kedden. 37 a felügyeleti hatóságok ebben a hatáskörükben az igazságügyminister ur utasítása szerint járnak el. Bn nem állítom, — a tárgyilagosságot minden tekintetben igénylem magamnak, tehát nem állítom — hogy tudnék esetet, a mely a jelenlegi igazságügyministerrel úrral volna összefüggésben. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem is lehet, mert nincs! Ráth Endre: De mert a költségvetés tárgyalása alkalmával a birói függetlenség és minősítés kérdésével is foglalkozunk, bátor vagyok a jövő szempontjából az igazságügyminister ur figyelmét erre a kérdésre is felhívni, azzal a kérelemmel, hogy az 1891 :XVU- t.-czikk ebben az irányban módosítandó volna. Nálunk a kinevezéstől kezdve — a gyakorlati emberek igen jól tudják — a mikor valaki joggyakornok lesz, hosszú időn keresztül a táblai elnök omnipotencziájától függ, függ a minősítés szempontjából ós a pályázatoknál való ajánlás szempontjából. Áz előbb voltam már bátor rámutatni arra, hogy a táblai elnöknek igen helyes beavatkozását is láttuk már, legutóbb épen itt a budapesti táblai elnök urnái, a joggyakornoki kérdést illetőleg; ellenben éjjen a budapesti kir. táblára vonatkozólag vagyok bátor az igazságügyminister ur figyelmét felhívni arra a szerintem nem helyeslendő jelenségre, hogy a budapesti kir. táblának területén a pályázati hirdetmények állandóan a polgári birói állásokra hirdettetnek, a minek magyarázata az, hogy a büntető eljárás bizonyos mértékig, hogy ugy mondjam, kevesebbnek tekintetik s azután az, a ki rossz jsolgári bírónak, bedugják egyszerűen büntető bírónak. A pályázatok, mint voltam bátor említeni, állandóan polgári birói állásra hirdettetnek. Ennek az a szomorú következménye van, hogy a büntető bíróságnál lévő birói és ügyészi személyzet, a mely, hogy ugy mondjam, szakközeg és tisztán ebben van kikéjsezve, azokra az állásokra természetesen nem jíályázik, minélfogva az előmenetelük lehetősége kisebb a számukra, és hallottam már igen sok esetben panaszokat, hogy ez által ambicziójuknak és hogy ugy mondjam, az előrehaladásuknak látják szárnyát szegve. Székely Ferencz igazságügyminister: Az egészen más. A bíróságnál, ugy a polgárinál, mint a büntetőnél, nem lehet más állásra pályázni, mint a mely megüresedik. Az egészen más. Ráth Endre: Arra való tekintettel, hogyan lehetne segíteni ezeken a bajokon — hiszen az igazságügyminister ur behatóan ismeri azokat, gyakran volt alkalma részt venni ilyen memorandumok tárgyalásában —• előadom, hogy a birák és az ügyészek ugy látnák a kinevezéseknél biztosítva az érdekeiket, ha a kinevezésre érdemes birák jelölése az illető társas bíróság teljes üléseiből évenként titkos szavazással választandó bizottságnak hatáskörébe utaltatnék s az a tanács, illetőleg bizottság döntene ezekben a kérdésekben, a melyeknél az illető bírónak kinevezéséről lenne szó. Ezen bizottság elnöke természetesen nem lehetne más, mint az illető társasbiróság elnöke. A jelölés, a mely lehetne többszörös is — ez a kívánság, a melyhez én szerény személyemmel hozzájárulok — az igazságügyminister úrra legyen kötelező. Annyiban legyen kötelező, hogy az igazságügyminister csak azokat terjeszthesse fel 0 felségéhez kinevezés végett, a kiket ez a bizottság már a maga kebeléből arra érdemeseknek tart. Ez mindenkit megnyugtatna, s azt hiszem, hogy az igazságügyminister ur sem hivatkoznék diszkreezionárius jogának megsértésére, mert az igazságügyminister urnak, mint az igazság legfőbb őrének szemei előtt nem lebeghet más, mint minél jobb és alaposabb birói kar jutalmazása, illetőleg előmenetelének biztosítása. Már pedig ez kellőleg addig biztosítva nincs, a mig ezek a kinevezési kérdések egy személy döntése alá kerülnek, mert ez nem Ítélheti meg ugy, mint ha az egész bíróság, illetőleg az a bizottság ad róla referátumot, a melynek tagjai az illetővel együtt vannak, a kik őt a legjobban ismerik a tanácsokból és egyéb érintkezések révén. Egyébként ebben a kérdésben bátor vagyok az igazságügyminister ur figyelmét, ha ugyan ezzel még nem késtem el, felhívni Vajké Pál kúriai biró urnak a Jogtudományi Közlöny legutóbbi számaiban megjelent czikkeire, a kinek az az eszméje, hogy évről-évre a királyi táblák már előre kiválaszszák a kinevezésre alkalmas anyagot, és csak ezekből legyenek kinevezhetők az egyes megüresedő állásokra az illetők. A minősítés kérdésénél szintén a birói személyzet kívánsága, hogy e bizottságnak legyen a minősítési jog megadva. A jelen viszonyok közt a magam részéről a vezető járásbirótól ezt a minősítési jogot elvenni kívánom. Lehetetlen helyzet, hogy például egy nagy pesti bíróságnál az a vezető járásbiró, a ki leginkább adminisztratív és technikai intézkedésekkel van elfoglalva, ezekkel tölti el egész idejét s a bírónak úgyszólván egész életére kiható minősítését végezze. A minősítés tekintetében leginkább panasz van a titkos minősítés ellen. A titkos minősítés a mai kor szellemével, a haladás szellemével nem fér össze, különösen addig nem, a mig egy kézben van. Ezt a titkos minősítést eltörlendőnek vélem. Minden körülmények közt kérjük, hogy a minősítés kívánságra az illető bírónak rendelkezésére bocsáttassák, és legyen neki perorvoslata, hogy második fegyelmi fóruma is legyen. A pályázati hirdetések tekintetében szintén lenne egy szerény kérelmem, indítványom, hogy ugyanis a ministerium a pályázatok betöltésénél a lehető leggyorsabb eljárást kövesse.