Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

36 181. országos ülés 19i nyivel fárasztóbb, mennyivel terhesebb, kivált azoknak, a kiknek a kétségbeejtően silány és rossz bírósági helyiségekben nyilvános tárgya­lásokat ke]l folytatniok vagy vezetniök, mennyi­vel terhesebb ez, mint az államhivatalnokok fog­lalkozása, a kik a csendes burokban meghúzódva dolgoznak 9-től 2 óráig! Ezt a két foglalkozást még egy napon említeni sem lehet, olyan nagy közöttük a különbség. (Igaz! Ugy van! a bal­és a jobboldalon.) A mellett a bíró, a mikor hazamegy, nagy, vaskos táskával megy haza, a mely tele van aktákkal és délutánjait és éjjeleit ítéletek fogalmazásával tölti el, a nélkül, hogy ezért külön díjazásban részesülne; holott nagyon jól tudjuk, hogy más állami alkalmazottak akár igazgatósági tagságok utján, akár évente uj esztendőkor vagy karácsonykor adatni szokott remuneráczió utján nyernek kárpótlást, a mi igen helyes, de ezzel szemben a birói fizetések felemelése is elengedhetetlen követelmény. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A kedvezőbb fizetési osztályokba sorozáson kivül addig is, a míg a jelenlegi helyzet marad meg, gondoskodnunk kell arról, hogy a kiváló képzettségű és kiváló szorgalmi birák minél gyorsabban haladjanak előre, addig is, a míg a birák a birói állás sajátszerű természetének meg­felelően külön státusba, a többi állami alkal­mazottaktól eltérő hierarchikus rendszerbe so­roztatnak. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ennél a tételnél a ház kegyes engedelmé­vel (Halljuk! Halljuk!) foglalkozom az u. n. tömegkinevezésekkel is. Állandó indokolása annak, bogy a birák kedvezőbb fizetéshez nem juthat­nak, költségvetésünk szomorú helyzete. Nem kívánok itt azzal az általános és állandó, de mindig igaz panaszszal foglalkozni, hogy nálunk mindent a hadsereg és egyéb felesleges célok nyelnek el és igy az igazságszolgáltatás czél­jaira nincs kellő eszköz. De bizonyos orvoslásnak, részbeli módosítás­nak igenis van helye ós pedig annak, a mely tulajdonképen törvény, a melyet végrehajtani kötelesség; hogy a költségvetési törvényen belül megüresedő állásokat a lehető legnagyobb gyor­sasággal és pontossággal betöltsék. Nemcsak a megüresedett alsóbb folyamodásu állásnak minél gyorsabb betöltése elengedhetetlenül szükség, de nem szabad elmaradni — és ez jelenleg is nagy sérelem, — a fokozatos helyi előlójotetésnek sem, a melynek a birói kinevezést nyomban követnie kellene. Ez az a bizonyos fokozatos helyi elő­léptetés, a mely magával hozná, hogy a meg­felelő alsóbb folvamodásu bíró a IX-ből a VlII-ba és a VIH-ból a Vll-be lép elő. Ez most elmarad. A legtöbb esetben 7—8 hónapig is várnak, a mig 40—50—100 főre megy a sze­mélyzet. Eltekintve attól, hogy ez a bíráknál nagy elkeseredést szül, az ambicziónak óriási csökkenését is eredményezi. Farkas Zoltán: Obstruálnak! Nincs költ­ségvetés ! június 20-án, kedden. Ráth Endre: Nem arról van szó, hogy nincs megszavazva, hanem arról, hogy a meg­üresedett birói állást, a mely már meg van szavazva, egy féléven keresztül nem töltik be. Összegyűlnek nagy számmal a megüresedett állások, hogy a kinevezéseket egyszerre terjesz­szék fel 0 felségéhez aláírás végett. így álla­nak elő az anomáliák, pl. az, hogy a kinél a tömeges kinevezések alkalmával lezáródott a sor, bár egy tehetségben ós szorgalomban mögötte álló embert kineveztek, ő várhat hónapokig, a mig betöltik az állást és addig maradhat az albirói állásban. Ennek nem látom egyéb értelmét és indo­kolását, mint azt, hogy ez az időközi illetmény­különbözeteknek interkaláris jellegű megtakarí­tása céljából történik, a mi természetesen nem méltó az igazságügyhöz, és különösen méltány­talan ezen szegény bírákkal szemben. ( Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) Az sem jöhet számba, hogy 0 felségét nem akarják állandóan aláírásokkal zaklatni. 0 felsége annyira kötelességtudó minden tekin­tetben, hogy azt hiszem, ha tudja, hogy jog­sérelmet szenvedő emberek baján segíthet, senkire sem haragudnék meg, ha mentől többször zak­latnák ilyen aláírásokkal. Igen sokszor méltánytalanságban részesül­nek a birák indokolatlanul megindított fegyelmi vizsgálat révén is. A mig a fegyelmi vizsgálat be nem fejeződik, addig az illető nem mehet előre. Az eredmény azután, hogy a mikor birő szintisztán kikerül a vizsgálatból, azalatt 40-en, 50-en sőt 100-an is vannak előtte és addig, mig az első alkalommal ez rá nézve fizetésben csak egy félesztendőnek, legrosszabb esetben nyolcz-tiz hónapnak elvesztett fizetését jelenti, a mi máris egészen oknélküli büntetés a következő fokozatokban pedig már két-három esztendőre is visszavettetik önhibáján kivül. A birói függetlenségnek és a minősítésnek szempontjából igen fontos, — hogy ugy fejez­zem ki magam, ne hogy bántó éle legyen — hogy a felügyelet jogczime alatt ne érje a birót sérelem. Az 1891: XVII. t.-cz. 1. §-nak első bekezdése értelmében a kir. bíróságok az igaz­ságügyminister főfelügyelete alatt állanak. A má­sodik bekezdés szerint a főfelügyelet a felügye­let körébe tartozó minden intézkedés közvetlen megtételének jogát is magában foglalja. Ez a rendelkezés a gyakorlatban ugy jelentkezhetik azután, hogy pl. egy nem bírónak, tehát birói fegyelmi joggal nem biró közegnek a referátuma alapján az igazságügyminister ur megintést al­kalmazhat bármely bíróval szemben, a mely megintés a minősítési táblázatba is bekerül oly­képen, hogy ez ellen perorvoslatnak helye abszo­lúte nincsen. Ez természetszerűleg igen sok illetéktelen befolyásra és zaklatásra adhat okot. Tág teret nyit még az ilyen illetéktelen befolyásokra az idézett törvény 3. §-a is, a mely kimondja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents