Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-195

410 195. országos ülés 1911 Draskovich János jegyző: Benedek János! Benedek János: T. ház! Egymással konkurráló részvénytársaságok háborúskodása nem hatolhat el ebbe a csarnokba, a melyben törvényeket hozunk és a végrehajtó hatalom ténykedését ellenőrizzük. Pusztán anyagi czélokért alakult magánvállalatok egymással vivott harezai nem érdekelnek bennünket, s különösen engem, a ki, mióta képviselő vagyok, soha semmiféle közgazdasági tevékenységgel nem foglalkoztam és nem foglalkozom ma sem. Egész más azonban a helyzet akkor, a mikor olyan vállalatok dolgáról van szó, a melyek nem pusztán magánérdekek előmozdításáért alakultak, hanem a melyeknek működéséhez igen fontos közérdek fűződik, a melyek állami támogatással jöttek létre és állami támogatást élveztek egész a legutóbbi időkig. (Zaj. Elnök csenget.) Épen ezért kell, hogy figyelmünket ráirányitsuk arra a háborúskodásra, a mely a Magyar kiviteli és csomagszállító részvénytársaság ügye körül a sajtóban felhullámzott és a melynek hullámai már a külföldre is átcsaptak. Kell, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, nem pusztán a társaság érdekében, hanem főkép azért, hogy figyelemre méltassuk azokat a szempontokat, a melyek a kormányt arra inditották, hogy annak idején ezt a vállalatot védszárnyai alá vegye, mert bizonyos, hogy ezt csak közérdekből tette. Fontos közérdekek fűződtek e vállalat működéséhez és érdekünkben áll illetékes helyről megtudni azokat az okokat. . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Benedek János : . . . a melyek a kormányt arra inditották, hogy egyszerre csak hátat fordított ezen vállalatnak és hogy azt egyszerre a tönk szélére juttatta, összefüggésben áll ennek a társaságnak a fenmaradása a magyar sajtó egy részével is, a melynek fontos anyagi érdekei fűződnek hozzá, és érdekel bennünket ez a kérdés azért is, mert olyan titkos rugókat sejtenek a kormány mostoha elbánása mögött, a melyek egy cseppet sem válnak a kormánynak díszére. Ha a kormány ad valamit a tekintélyre és méltóságára, akkor mindenesetre tiltakoznia kell azon vádak ellen, a melyek ugy a magyar, mint a külföldi sajtóban felhangzanak. Különösen a külföldi sajtóban hangoztatott vádak nem mindig veendők ugyan készpénznek, azonban mindenesetre érdekünkben áll, hogy a külföldi sajtó ne legyen fellármázva olyan czikkekkel, mint például a kezemben lévő bécsi és pedig nagy elterjedésnek örvendő lap czikke, a mely pláne »Aus deni ungarischen 8umpfe« czimen látott napvilágot, ( FdkiáliásoJc a baloldalon : Ohó I) a mely a kormány magatartását olyan kritika tárgyává teszi, hogy az ellen a kormánynak feltétlenül tiltakoznia kell, meg kell nyugtatnia a magyar közvéleményt arra nézve, hogy ezek a vádak nem felelnek meg a valóságnak és azokat a legerélyesebben vissza kell utasítani. Én alkalmat kívántam adni a kormánynak, Julius 12-én, szerdán. hogy nyilatkozatot tegyen ebben a kérdésben, hogy tisztába jöhessünk mi is azokkal az okokkal, a melyek arra inditották, hogy a magyar sajtó egy része érdekeinek sérelmével ezzel a fontos közgazdasági vállalattal szemben, a mely a múltban nagy érdemeket szerzett és igen érdemes munkát teljesített, azzal méltóvá tévén magát rokonszenvünkre, olyan eljárást tanúsítson, a milyent tényleg tanúsított. Hogy a kormány ezt az álláspontját igazolhassa, a következő interpellácziót intézem a kereskedelemügyi minister úrhoz (olvassa) : »Interpelláczió a kereskedelemügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi ministernek arról, hogy közvetlen hivatali elődje a csomagok és hírlapok szállításával két évtizeden át foglalkozó és magának, különösen a magyar sajtó kiszolgálása körül nagy

r közgazdasági érdemeket szerzett Magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaságnak ellensúlyozására alapitotta az Általános beszerzési és szállítási részvénytársaságot és támogatta ezen uj vállalatot azzal, hogy neki mindazon szállítási kedvezményeket megadta, melyek az előbbi társaságnak biztosítva voltak ? 2. Van-e tudomása arról, hogy a két társaságnál keletkezett üzleti versenyben a kereskedelmi minister és a Máv. magasállásu közegei az uj társaságot a réginek rovására feltűnő módon támogatják, úgyhogy a Magyar kiviteli és csomagszállitási r.-t. nagy anyagi veszteségeket szenvedett; mivel azonban az Általános beszerzési és szállítási r.-t. szintén súlyos veszteségeket szenvedett, a versenyküzdelem azzal ért véget, hogy a két társaság egymással olyképen egyezett ki, hogy a magyar Kiviteli és csomagszállitási r.-t. megtartotta a csomag-üzletet, a mig hírlapüzletét az Általános beszerzési és szállítási r.-társaságnak engedte át 1 3. Tudja-e a kereskedelmi minister ur, hogy hivatali elődje a két társaság ezen egyezségét jóváhagyólag tudomásul vette; s ugy az eddig mindkét részről felmerült anyagi veszteséget, mint a Magyar kiviteli és csomagszállítási r.-t. által a hírlapokért elvállalt obiigóknak fedezésére öt évre terjedő ujabb szállítási kedvezményeket biztositott ugyan leiratilag, de már hónapok teltek el a nélkül, hogy ezen kedvezményeket véglegesen engedélyező szerződést a társaság megkapta volna ? 4. Tudja-e a kereskedelemügyi minister ur, hogy a Magyar kivitek és csomagszállitási r.-t. osztrák részvényeseinek csoportja és az azokat képviselő bécsi igazgatók nyíltan hirdetik, hogy ők a társaságot felszámolásba, vagy csődbe fogják hozni, és pedig főkéjsen azért, hogy a társaság csődje következtében létalapjukban támadtassanak meg azok az ellenzéki lapok, melyekért a társaság obiigókat vállalt, és hogy egyidejűleg azzal is dicsekednek, hogy ezen törekvéseikben őket a magyar kormány támogatja, a minek bizonyságául arra is hivatkoznak, hogy a Magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság igazgatóságába kiren-