Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-190

190. országos ülés 1911 Julius 1-én, szombaton. 267 az állam vagy a királyok tulajdona volt és csak az kaphatott földbirtokot, a kinek felsőbb kegyelem juttatott, nagyon természetes volt, hogy mindenki csak ugy érvényesülhetett, ha a központi hatalomnak, a fejedelemnek és az ő nagyjainak kegyeit el tudta érni. A későbbi időben ezek a viszonyok javultak. Előbb a nagyobb birtokosok függetlenitették magukat a központi hatalomtól; lassan-lassan a kisebbek is és nálunk 1848-ban végre a legkisebb birtokok is függetlenekké váltak. Ma azonban ezek a független birtokok mindinkább fogynak és talán az egész világon, de különösen nálunk Magyarországon hovatovább szaporodik az a népréteg, a mely függő viszonyba kerül a központi hatalomtól. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az államhatalomtól függő viszonyba kerül minálunk az ipar is. Nem lehet Magyarországon ipart csinálni a kormány jóindulata és segélye nélkül. (Mozgás és ellenmondások jobbfelől.) Függő viszonyba kerül a kormánytól ennek az országnak óriási hivatalnok- és szolgaserege. De függő viszonyba kerülnek lassankint a központi kormánytól — ma már odaíej lödnek a viszonyok — azok az előbb függetlenített földbirtokosok is. Mindennek tetejébe pedig a t. kormány és a többség még azt a kis megyei önkormányzatunkat is meg akarja semmisiteni, a mely a régi időkből még megmaradt és ezt is a központi hatalomnak akarja alávetni. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Kétségtelenül sok javítani való hibája van annak a közigazgatásnak. (Mozgás jobbfelől. Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok itt részleteket felsorolni, de hivatkozom Veszprém vármegye példájára. Ez köztudomásúlag nem olyan elmaradott vármegye, mint azok a nemzetiségi vidékeken lévő vármegyék, a melyeknek közigazgatásáról itt annyit beszéltek — de a melyeket csak hallomásból ismerek — és Veszprém vármegyében mégis kimutatták, hogy több mint 46.000 K büntetést hajtottak be a főbirák egy év alatt. Egy hang (jobbfelől) : Talán rá is szolgáltak ! Szabó István (nagyatádi) : Rászolgáltak ? De ha megnézzük, hogy kik fizették be azt a 46.000 K-nyi büntetést, az inteUigencziának igen csekély hányadát találja ott képviselve t. képviselőtársam, hanem az egyszerű néppel fizettették meg ezt a horribilis összeget és miért ? Azért, mert száz és százszámra hozzák a szabályrendeleteket, ugy hogy maga az a közigazgatási hatóság is csak akkor tudja, hogy hogy szól a szabályrendelet, ha előbb megnézi a könyvben, mert képtelen a fejében tartani, ellenben attól az egyszerű néptől mégis azt kivánják hogy tartsa azokat fejében. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Hiszen olyan állapotok vannak, hogy ha az a csendőrség akarja, azt a kispolgárt vagy azt a népből való egyszerű embert, mihelyt kilép az udvarába, vagy meg ki sem lépett, máris feljelenti valamely szabályrendelet megsértése miatt. (Élénk ettenmondások a jobboldalon.) Ée talán helyesli t. képviselőtársam azt az eljárást, hogy egy szabályrendeletben meg vagyon irva az hogy 200 méternél közelebb nem szabad rakni a kazalt az épülethez és ha a hely szűk volta miatt csak két méterrel közelebbre, mondjuk 198 méternyire rakták is azt a kazalt, rögtön kimegy a főbiró és megbünteti első fokon azt a büntetlen előéletű kisgazdát 50 koronára. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hát helyes ez az eljárás ? Merje valaki mondani, hogy ilyen dolgokért meg szabad azt a népet büntetni! (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és ellenmondások a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Lovászy Márton : Nagyon szerethetik a népet! Szabó István (nagyatádi) : A mikor üyenek a viszonyok, . . . (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szabó István (nagyatádi) : . . . akkor igazán javitásra szorul a közigazgatás, a melyet másképen kell kezelni, de ez nem elég ok arra, hogy megyei önkormányzati jogunkat elvegyék és az állami beavatkozás kereteit tágitsák. A megyei önkormányzati jog Magyarország régi jogainak legutolsó maradványa. A mai központositó irányzat mellett egyetlenegy végvára van a szabad akarat megnyilvánulásának azon magyar emberek és politikusok részére, a kik féltik Magyarország függetlenségét, mert hiszen van miért félteni Magyarország függetlenségét sajátságos közjogi helyzetünkben, a mikor még horvátországi testvéreink is, a kik a magyar szent korona országaihoz tartoznak, a magyarságot üldözhetik ugy, a hogy nekik tetszik, lehetetlenné tehetik őket és nincs erőnk arra, hogy nemzetiségi vidékeken a magyar nyelvet terjeszthessük ; mondom, ilyen sajátságos közjogi viszonyok mellett, a mikor nemzetiségeink vagy azok, a kik ellenünk akarnak támadni, kaphatnak erőt Bécsből, a társországból, sokszor még a központi hatalom tövéből is, nem lehet azt a vármegyei megmaradt kis jogunkat is feláldozni azon a czimen, hogy az a közigazgatás jobb legyen, mert a közigazgatás javítását másképen is meg lehet csinálni. Tessék megnyitni a közigazgatási termeket a nép számára is. Ha a nép ottan tényező lesz, akkor azok a főszolgabirák nem bánnak vele majd ugy és érdemetlenül nem sóznak a nyakába olyan nagy büntetéseket, a minőket ma alkalmaznak. -ss »í Általában, a mint előbb is jeleztem, a t. kormány és a t. többség az eddigi szokásoknak megváltoztatását, a népnek sokkal nagyobb mértékben való megadóztatását tervezi, mert a központi hatalmat akarja erősíteni, pedig a központi hatalom úgyis tulerős a népakarattal szemben. Én azt az irányt, a mely a népet aránytalanul túlterheli. a mely a központi hatalmat akarja minden áron és minden eszközzel gyarapítani a népszabadság és a népakarat megnyilvánulása, érvényesülése ellenére, én ezt az irányzatot, bármennyire tisztelem is a kormánynak és a többségnek tagjait személyenként, nem támogathatom, ilyen politikával nem érthetek egyet, ennek ellenében minden 34*