Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-190

190. országos ülés 1911 július 1-é.n, szombaton. 263 ezen választói rendszer újra alakulását, most pedig odajutunk, hogy az a kormány, mely a királytól kapta a megbízatását hatalmának megszerzésére, ennek a választójognak a megalkotását mindig halogatja, és egyáltalában nem abban a formában akarja megcsinálni, a mely formában ez a kérdés először felvettetett és a mely formában a javaslat terveztetett akkor, a mikor a korona kivánsága nyilvánvaló lett. Az az irány, a mely az eddigi állapot fenntartását követeli, és az a másik irány: a mely az eddigi állapot megváltoztatásával ki akarja terjeszteni a választói jogot a népre és titkossá akarja azt tenni (Mozgás jobb felől.) nagyon jól tujda, miért akarja ezt igy megcsinálni. Egészen világos, hogy azok, a kik uralmuk fentartása kedvéért törvénytelen eszközöktől sem riadnak vissza, azok a többségek a hatalom megszerzésére legalkalmasabb eszköznek találják a választók vesztegetését vagy etetését-itatását. Az ő választói joguk nem terjesztetik ki a nép összes rétegeire, hanem megmarad szűk kereteiben, mert sokkal könnyebben meg lehet vásárolni ezer ember szavazatát a választás alkalmával, mint tízezerét. Ott, a hol valóban teljesen titkos a szavazás, megszűnik a vesztegetés minden mértéke; ez a titkosság kiüti a vesztegetés fegyverét azok kezéből, a kik eddig alkalmazták és ezentúl is szeretnék alkalmazni. Minden más érv, a mely itt nemzetiségi és pártérdekek szempontjából felhozatik a választójog ellen, tulaj donképen csak burkolt dolog. A valódi czélt én abban látom, hogy azok, a kik a nép feletti uralmukat a nép akarata ellenére is feltétlenül fenn akarják tartani, ezeknek az eszközöknek a használatát, a melyekkel eddig is megszerezték hatalmukat, a jövőre nézve is lehetővé akarják tenni. Viszont azok, a kik az ilyenfajta hatalomszerzésnek nemcsak hogy nem barátai, hanem a legnagyobb ellenségei, kívánják a szavazati jog általánosítását; kívánják azt jogi szempontból, kívánják a méltányosság és igazság szempontjából; kívánják az alkotmányosság és a nép érdeke szempontjából is, hogy az a közönség, a mely adózik és a mely az ország védelmét majdnem kizárólag teljesiti, a mely mindenesetre a legnagyobb mértékben járul a véradóhoz, a mely védelmezi a nemzetet és a nemzetben leginkább a gazdagoknak vagyonát, megkapja a pohtikai jogokat is, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és ha már olyan sok teher alatt roskadoz, akkor, midőn jogok adásáról van szó, ne szorittassék vissza. Mi, a kik ezen az oldalon a választói jog kiterjesztését kívánjuk, ebből a szempontból is elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk azt (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és küzdünk is érte erőink legvégső megfeszítésével. De másfelől a választójog Uyetén megalapozását azért is szükségesnek tartjuk, hogy a népakaratot ne lehessen meghamisítani, hogy az valóban megnyilatkozhassak és hogy azok kormányozzák az országot, a kikre a nép akarata a kormányzatot rábízta. A választói jog ilyen megalapozására természetesen csak olyan képviselők törekedhetnek, a kik még szabadon gondolkodnak vagy a kik nem féltik mandátumukat a népakarat megnyilvalutásától. (Élénk mozgás és ellenmondások a jobboldalon. Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) De nem szavazhatom meg a költségvetést e kormánynak azért sem, mert azt tartom, hogy a képviselő választóinak tett igéretét köteles itt a házban beváltam és az a képviselő, a ki a választás alkalmával elhallgatott bizonyos dolgokat választói előtt, utóbb azután nagyobb terhek emeléséhez, nagy országos dolgok megváltoztatásához választóinak megkérdezése nélkül hozzá nem járulhat, azt megszavazni joga nincs. Már pedig t. ház, az igen t. többség a véderőreform behozatalát teljesen elhallgatta a választásoknál. (Elénk ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások : Mindenki tudja !) Lovászy Márton : Egyetlen egy programmbeszédben sem volt benne ! (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) : Még azt sem tudja mindenki, t. képviselőtársam, a mi mindennap megjelenik a lapokban, mert nem olvashat mindenki lapokat, és a választóközönség csak ugy tudhatja meg, hogy mit akar a képviselője vagy képviselőjelöltje, ha szóval megmondja neki. Egyáltalában nem helyezkedhetem arra az alapra, hogy a választók ugy is tudják, hogy mit gondoltunk, hanem egyedül arra lehet támaszkodni, hogy mit mondottunk. Ha beszéltek önök a választások alatt a véderő-reformról, esetleg csak a kétéves katonai szolgálatról beszélhettek, de nem szóltak arról az óriási létszámfelemelésről és anyagi áldozatról, a melyet a véderőreform maga után von. (Igaz ! Ugy van! balfelöl. Ellenmondások a jobboldalon.) Bikádi Antal : Egyikük sem mondta meg! (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) : Igenis, a képviselők legnagyobb része elhallgatta a választások alkalmával azt, hogy ennél a véderőreformnál azt az óriási létszámemelést újra csak abból a népből fogják előállitani, és hogy nemcsak ezt a létszámemelést, ezt az emberanyagot, annak a munkától való elvonása mellett, mondhatni, kizárólag a szegényebb nép adja, hanem a hozzávaló költségeket is. (Mozgás jobbfelől.) Huszár Károly (sárvári): Csak nem lehet letagadni ? Szabó István (nagyatádi) : A kormány a most tervezett adóemelésekkel akarja fedezni a katonai terheket, ezek pedig olyan közvetett adók, a melyek a legszegényebb néposztály által fizettetnek be. A mi pedig magát a katonai reformot illeti, itt, a mint Holló Lajos t. képviselőtársam tegnap is mondta, Magyarország részéről eddig 56.576 ujonczot állítottunk fegyver alá és ennek megfelelően adtunk 12 éven át harczképes elemet, most pedig ezt a létszámot a kormány 65 százalékkal akarja felemelni, a mennyiben az eddigi 56.576 ujoncz helyett 93.187 ujonczot kivan be-