Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országos ülés 1911 június 20-án, kedden. 1? azért ők anyagi tekintetben mégis előnyösebb helyzetbe juthatnak, akkor ez az igazságszolgáltatásnak nem kárára, hanem előnyére lehet. (Ügy van !) így áll a dolog elvileg. Hiszen az ideál tulaj donképen micsoda ? Az ideál az volna, hogy a ki egyszer biró lesz, az marad ugyanazon helyzetben, nem számítva semmiféle előmenetelre, nehogy ki legyen téve annak, hogy kormány- vagy bármiféle más befolyás alá kerüljön. így van pl. Angliában, a hol egy biró, ha kinevezik, marad biró és nem is lehet szó arról, hogy ott valami előlépés történjék. Ez tehát a függetlenségnek mondhatni ideális állapota, különösen, ba tekintetbe vesszük, hogy annak az angol bírónak olyan fizetése is \- an. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) hogy holmi automatikus kinevezés nyereségszámba nem jöhet. Nem is lehet hasonlítani azokat az állapotokat a mienkhez. Ott egy biró 5000 font sterlinget kap, a mely a mi pénzünkön 60.000 forintot tesz ki. Ha egy ilyen biró beleül a bírói székbe, az könnyen lemond arról, hogy előmenetelben részesüljön. Ez volna az ideál, de nálunk ilyenről beszélni nem lehet. Nálunk bizonyos előmenetel kikerülhetetlen és az alsóbiróságoktól a felsőbíróságokhoz átmenni máskép, mint kinevezés mellett, a ministernek teljes felelőssége mellett, lehetetlen. Tehát csakis mérsékelt és korlátolt mértékben lehet szó arról, hogy az a biró, ha kineveztetik, további előmenetelre ne számítson, hanem legfeljebb anyagi tekintetben legyen kellőkép ellátva. De ebben a szűkebb körben, ebben a mérsékelt keretben is még mindig meggondolandó nálunk főleg az a szempont, — és ez az, a miért én ezt a mozgalmat ezúttal még nem tartom helyénvalónak és kielégitendőnek, — hogy az automatikus előlépésnek az alapfeltétele az, hogy a ki bírónak kineveztetik, annál már az első kinevezés nyújtson minden tekintetben garancziát arra nézve, hogy az iUető teljesen feladatának magaslatán áll, ugy, hogy tőle meg lehet követelni azt, hogy ő az igazságszolgáltatásban ugy járjon el, mint azt mi a bírótól egyáltalában követelhetjük. (Helyeslés iobbfelől.) így van ez Németországban.Ott az automatikus előlépés már megvan az elsőbiróságoknál a legtöbb államban. Igen, de ott az első kinevezésnél azután meg is vannak a garancziák arra, hogy a legjobb elemeket tudják megszerezni az igazságszolgáltatás számára, és a kit egyszer kineveztek, arra rá lehet azután nyugodtan bízni egész életére az igazságszolgáltatást. Nálunk azonban a viszonyok, sajnos, még nem érettek odáig. Az a feltétel, hogy az első kinevezés nyújtsa már a teljes garancziát arra, hogy az az illető a legkitűnőbb ember arra, hogy biró legyen, még nincs meg. Nincs, meg az előképzésben, mert bizony el kell itt ismerni azt, hogy a kik bíráknak kineveztetnek, még egyáltalában nem állották ki azokat a próbákat, melyek a magasabb jogi képzés tekintetében alkalmazhatók. KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. IX. KÖTET, Egy másik körülmény meg az, hogy nálunk egy ideig mint jegyzők működnek, ezen az ala})on már jogczimet formálnak arra, hogy birákul kineveztessenek, és akkor azután jön épen az, a mi az igazságügyministerre végtére mégis csak befolyást gyakorol, a megélhetés, családalapítás és egyéb, ugy hogy kénytelen néha, sőt nemcsak néha, hanem mondhatni rendszeresen az igazságügyminister arra nézni, hogy kit neveztek előbb ki jegyzőnek, mert azt kell előbb bírónak kinevezni. Itt egy nagyon nehéz szituáczió keletkezik, mely azokat a garancziákat egyáltalán nem nyújthatja, hogy mindig azok lesznek kinevezve birákul, kik azt leginkább megérdemlik, mert sokszor nem lehet már kitérni az elől, hogy ha valaki mint jegyző sokáig működik, tehát ki kell nevezni. Ily körülmények közt, őszintén megvallva, az automatikus előlépést alkalmazni még az elsőfolyamodásu bíráknál is bizonyos veszélyeket rejt magában, ugy hogy én ezúttal még nem tudnám javasolni. Általában véve szeretném nagyon, ha minálunk a birák kiválasztásának a módja lényeges változást szenvedne. (Helyeslés.) Először is a tekintetben, hogy én nem tartottam sohasem helyesnek, hogy a birói státus a többi közigazgatási státussal azonosittatik, belehelyeztetik a nagy hivatalnoki seregbe. Végtére is a birói funkczió egészen más. (Ugy van I a jobb- és a baloldalon.) Jobban szerettem volna, hogyha megmaradtunk volna ott, a honnan kiindultunk 1869-ben és illetőleg 1871-ben, a mikor a királyi bíróságokat szervezték és a mikor a birák egészen külön önálló státust alkottak. Azt hiszem, ide vissza kell egyszer térnünk. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A másik az, hogy nálunk — sajnos — túlságosan bürokratikusán van az egész bíráskodás szervezve, (Ugy van! Ugy van!) ugy hogy ha valaki mint joggyakornok a birói igazgatási pályára lép, ugyanaz az avanszmája, mintha a ministeriumokban vagy másutt volna, holott a birák kiválasztásának épenséggel nem bürokratikus szempontok szerint kellene történnie. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt felmerül az a kérdés, hogy az ügyvédség milyen szerepet töltsön be a birói állások betöltésénél ? A pénzügyi bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel és különben is sürün hangoztatták, hogy kívánatos volna, hogy birói állásokra ügyvédeket is mennél nagyobb számban nevezzenek ki. Hantos Elemér : Angliában igy van ! Nagy Ferencz előadó: Régi panasza az ügyvédségnek, hogy e tekintetben kívánságaikat nem igen veszik figyelembe. Tény az, hogy aránylag nagyon kevés ügyvédet neveznek ki bírónak akár első folyamodásu, akár felsőbb birói állásba, de meg van ennek a magyarázata. A ki jeles ügyvéd, anyagi okoknál fogva nem megy bírónak, mert kevés a fizetése, ha pedig az ügyvédnek rosszul megy a dolga és szívesen elmenne bírónak, ez 3