Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-187

187. országos ülés 19 Hegedüs Kálmán előadó : T, ház ! Az iparfelügyeletről szóló 1893 : XXVIII. törvényezikk elrendelte az iparfelügyelők utján való meg-vizsgálását mindazoknak az ipartelepeknek, a melyekben húsznál több munkás dolgozik, vagy a melyekben erőgép van működésben. Ennek a törvénynek 17. §-a felhatalmazta a kereskedelemügyi ministert, hogy még ezeken az ipartelepeken kivül is, Vonja a törvény rendelkezései alá azokat az ipartelepeket, a melyeken ez, a technika fejlődése következtében immár elkerülhetetlen. A kereskedelemügyi ministernek egyúttal kötelességévé tette a törvény azt is, hogy ezt a rendelkezését jelentse be a törvényhozásnak. Ezzel a felhatalmazással élt a kereskedelemügyi minister és ennek a kötelességnek tett eleget akkor, a mikor az iparfelügyeletet kiterjesztette a zsákkölcsönző telepekre és ezt a tényét bejelentette a képviselőháznak. Kérem a t. házat, hogy méltóztassék a jelentést tudomásul venni és azt a főrendiházzal is közölni. Elnök ." Kiván-e valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem, a t, házat, méltóztatik-e a most előterjesztett jelentést tudomásul venni és tudomásulvétel végett a főrendiházzal is közölni ? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi és azt szives hozzájárulás végett a főrendiházzal is közli. Következik a kereskedelemügyi ministernek az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsszeli nemzetközi értekezlet főokmányához tartozó és az 1892. évi IX. t.-czikkbe iktatott nyilatkozat 5. bekezdését módosító nyilatkozatnak beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslata (írom. 281, 291) tárgyában a közgazdasági bizottság jelentése. Az első szó a bizottsági előadó urat illeti. Mocsáry Sándor előadó: (Halljuk! Halljuk !) T. ház ! Az 1885. év február hó 26-án kelt az érdekelt hatalmaknak azon első, idevonatkozó főokmánya, mely az 1890. évi Julius hó 2-iki brüsszeli főokmányhoz tartozó nyilatkozatban nyert kisgészitést és hazai törvénytárunkban az 1892. évi IX. t.-czikkbe iktattatott be. Ugyanis a brüsszeli nemzetközi főokmány I. fejezet I. czikkének 7. pontja szerint: »A hatalmak kinyilatkoztatják, hogy az Afrika belsejében űzött rabszolgakereskedés elnyomására a leghatályosabb eszközök a következők : 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., a lőfegyverek, de legalább is a tökéletesített fegyverek és lőszerek bevitelének korlátozása a rabszolgakereskedés által érintett területek egész kiterjedésében. Az emiitett nyilatkozatnak pedig negyedik, a franczia szöveg szerint ötödik bekezdése igy szól: »A jelen okmányt aláirt vagy az ahhoz hozzájáruló hatalmak, a melyeknek a már emiitett szerződés KÉPVH. HAPLÓ. 1910—1915. IX. KÖTET. június 27-én, kedden. 209 szerinti Kongó-Medenezében birtokaik vannak, vagy a melyek ott védnökséget gyakorolnak, ott, a mennyiben nekik erre ily felhatalmazás egyáltalán szükséges, a bevitt áruk után vámokat szedhetnek, a melyek tarifája az árunak a beviteli kikötőben levő értéke 10%-kal egyenlő tételét felül nem haladhatja. Ezen vámtétel szembeötlő viszonylagos alacsony volta megakadályozza a hatalmakat abban, hogy a Kongó-Medenczében lakó czivilizálatlan törzseket a békés fejlődés és haladás útjára terelhessék és épen azért az e tárgyban Brüsszelben tartott 1909. évi értekezleten az érdekelt hatalmak képviselői oly nyilatkozatban állapodtak meg, mely szerint a Kongó-Medencze területére bevitt fegyverek- és lőszerekre a már előbb jelzett 10%-os tételűnél — a beviteli kikötőbeli értékre vonatkoztatva — magasabb vám is szedethessék. Tekintve, hogy ezen nyilatkozat egy nálunk törvénybe czikkelyezett nemzetközi okmányt módosít, — s nem mellőzve, hogy ezzel czivilizálatlan népek békés fejlődését segítjük elő, s habár jelenleg a kérdéses területen gazdasági konnexióink nincsenek is, legelső sorban alkotmányjogi szempontból a jelen módosító nyilatkozatot beezikkelyezendőnek véljük. Miért is kérjük a mélyen tisztelt házat jelen törvényjavaslatot indokainál fogva egészében és részeiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása, érdekében tartott brüsszeli nemzetközi értekezlet főokmányához tartozó és az 1892-ik évi IX. t.-czikkbe iktatott nyilatkozat 5. bekezdését módosító nyilatkozatnak beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, először a czim. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Észrevétel nem lévén, a czimet elfogadottnak jelentem ki. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a nyilatkozat szövegét). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Észrevétel nem lévén, a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak jelentem ki és annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitiizetni. Következik az utlevélügyről szóló 1903 : VI. t.-czikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján Szerbiával szemben fentartott útlevél-kötelezettségnek megszüntetéséről szóló ministereínökí jelentés a közigazgatási bizottság jelentése kapcsán, (írom. 141, 164). Az első szó a bizottsági előadó urat illeti. 27