Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országos ülés 1911 június W-án, kedden. 15 bővebb terem a holnapi interpelláezió keretében. A tiszta, rideg tényt voltam bátor előadni s kérem az igen t. elnök urat, hogy a 188. §. értelmében bejelentésemet méltóztassék tudomásul venni, hogy preczizirozzam : dr. Kurovszky Géza lublói szolgabíró által Beszkid Antal mentelmi jogán elkövetett sérelem tárgyában van szerencsém megtenni a bejelentést és egyúttal kérem az igen t. elnök urat, mivel a házszabály erre jogot ad, hogy a mentelmi bizottsághoz méltóztassék utasítani az esetet és záros határidőt kegyeskedjék kitűzni annak elintézésére. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ilyen bejelentés esetében a házszabályok 188. §-a értelmében az eset jelentéstétel végett a mentelmi bizottsághoz utasítandó. A háznak joga van határidőt tűzni ki. A képviselő tűkén, hogy határidő tűzessék ki. Nem tudom, kívánj a-e a ház ? (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon : Igen !) Talán három napi határidőt tűzzön ki a ház. (Általános lielyeslés.) A t. ház utasítja tehát a mentelmi bizottságot, hogy három nap alatt ezen ügyben járjon el. (Helyeslés.) Most következik napirend szerint az igazságügyi tárcza költségvetésének (írom. 208) részletes tárgyalása. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Központi igazgatás. Rendes kiadások XXII. fejezet, 1. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások XI. fejezet, 1. ezim. Rendes bevételek X. fejezet, 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 846.812 K. Elnök: Első szó illeti a bizottsági előadót. (Halljuk! Halljuk I) Nagy Ferencz előadó: T. ház ! En mindenekelőtt némi elnézést kérek a t. háztól, mivel csak az utolsó pillanatban vettem át az előadói tisztet, ennek következtében lehet, hogy a t. ház követelményeinek nem fogok tudni megfelelni, a mint ezeket jogosan formálhatja. (Halljuk

I Halljuk/) Általánosságban bátor vagyok utalni arra, hogy az igazságszolgáltatás igényei oly nagyok és olyan fontosak, hogy a legnagyobb áldozatra is érdemes annak támogatása és előmozdítása és ha az nem történik abban a mértékben, a mint épen az igazságszolgáltatásnak igényei követelhetnék, ez csakis nehéz pénzügyi helyzetünknek tulaj donitható. Mindazonáltal bizonyos mérsékelt haladás az igazságszolgáltatás igényeinek ellátásában a jelen költségvetésben kétségtelenül mutatkozik. Az öszszes kiadások 1911-re 62,786.642 koronában vannak praeliminálva, szemben az 1909-iki költségvetéssel, a mely 57,266.774 koronát tett ki, ugy, hogy a többkiadás 5,519.868 K-át tesz ki. Már most ezt a többkiadást két évre kell felosztani, mivel egy évi költségvetési hiátus van, ugy hogy az évi emelkedés átlagban 2,759.934 koronát tesz : oly emelkedés, a mely az általános költségvetési aránynak megfelel. A mi a bevételeket illeti, méltóztatnak tudni, hogy az igazságügyi táreza nem tartozik a 'közvetlen produktív tárczák közé, hiszen a bevételeknek két nagyobb tétele van tulaj donképen : az egyik a büntetéspénzek, a másik pedig azok a bevételek, a melyek a fegyintézetek által történnek. Hanem az is igaz, hogy ha közvetlenül nem produktív is az igazságügyi tárcza, közvetve lehet mondani, hogy igen nagy része van az állami bevételekben. Hiszen ha tekintetbe veszszük azt, hogy nálunk csak a bélyegek jövedelme 47% milliót tesz ki és a jogilletékek ezenkívül 86-4 millió koronával vannak prehminálva, a mely jövedelemben igen nagy rész az igazságszolgáltatás által éretik el, akkor mégis azt kell mondani, hogy bizony az igazságszolgáltatás igen lényegesen járul hozzá az állami bevételek emelkedéséhez, és épen azért bizony nem lehet azt mondani, hogy mikor a törvényhozás nagy összegeket szavaz meg az igazságszolgáltatás számára, hogy ez tisztán más ágak rovására történnék, illetőleg más ágak jövedelméből fedeztetnék. Az összes bevételek különben ebben az esztendőben sokkal nagyobb összeget mutatnak, mint a megelőző években, nevezetesen 5,454.612 K-t, a melyben azonban 2,383.316 K olyan összeg szerepel, a mely mint rendkívüli bevétel van beállitva az igazságszolgáltatás czéljaira s azokból a kötvényekből származik, a melyeket a pénzügyminister fog értékesíteni. Ez a rendkívüli bevétel fordíttatni fog különböző járásbirósági, törvényszéki és letartóztatási intézeti építkezésekre, a melyekre nézve a t. ház el fogja ismerni, hogy azokra igen nagy szükség is van, sőt azt lehet mondani, hogy még nagyon is messze marad azon szükség mögött, a mely ezen a téren mutatkozik. A beruházási összeg közelebbi hovaforditására nézve ki akarom emelni azt, hogy törvényszékekre és járásbíróságokra 2,033.316 K, letartóztatási intézetekre 350.000 K irányozta tik elő. A mi a kiadási többletet, a mely 5,519.000 K-t tesz ki, közelebbről illeti, hogy ez miképen oszlik meg a különböző tételek és rovatok között, ugy a főbb kiadási többletek különösen a következők : • törvényszékekre és járásbíróságokra 1,025.250 K, kir. ügyészségekre esik 1,285.431 K, fegyintézetekre 276.195 K, a büntetéspénzek országos alapjára 650.129 K, nyugdijakra 500.000 K, a büntetéspénzek országos alapjába külön dotáczió gyanánt, a mely az indokolás szerint előleg jellegével bir, 480.515 K, törvényszéki, járásbirósági beruházásokra 979.200 K. Ezek a feltételek, és ezek között, a mint méltóztatott látni, különösen a büntetéspénzek országos alapjába igen tekintélyes összeg utaltatik, a minek felvilágosítására szolgál az, hogy a mint méltóztatnak tudni, a büntetéspénzek országos alapjából tartatnak fenn nálunk a javítóintézetek, a melyek sokkal nagyobb igényekkel léptek fel az utóbbi időben, mint azelőtt, nevezetesen az 1908: XXXVI. t.-cz., a büntető-novella következtében, a mely a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése tekintetében igen üdvös rendelkezéseket tartalmaz és sokkal nagyobb terhet hárit természetesen az igazságügyi kormányzatra. Ennélfogva az igazságügyminister kénytelen volt nagyobb