Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-186

Í86. országos ülés Í9Ü június Í6-án, hétfon. iíf zavarhatatlan tisztaságában megóvjuk. Ha pedig megóvjuk, akkor kötelességünk elvül felállítani azt, hogy a mentelmi jog nem privilégium, hanem a körülhatárolt jog, a melynek az általános igazságszolgáltatással összeütközésbe jönnie nem szabad. Polónyi Dezső: Tehát privilégium ! Darvai Fülöp előadó: Ezen elvek alapján szoktuk mi rendesen a mentelmi ügyeket a mentelmi bizottságban elbírálni. A fenforgó ügy tipikus esete annak, a midőn valaki sértett becsületét bíróság előtt keresi. •• Az inkriminált ezikk minden kétséget kizárólag oly tényállításokat tartalmaz, a melyeket objektív szemmel nézve feltétlenül a 258. §. alá szubszummálhatunk. Polónyi Dezső: Nem is azalatt van már! Darvai Fülöp előadó: A t. képviselő ur talán nem olvasta el a jelentést. . . Polónyi Dezső: Olvastam !' Darvai Fülöp előadó: Mert ha olvasta volna, akkor tudná, hogy erről van szó. A felszólalt képviselő urak nyugtalanságát az a kérdés okozza, vájjon az adott körülmények között élhetnek-e az illető képviselők az exeeptio veritatisnak jótéteményével. Szörény véleményem és jogi meggyőződésem szerint mindaz, a mi ennek az esetnek előzményeire vonatkozik, azok a bizonyos mindenféle fegyelmi mellékutak, a melyek ebben a kérdésben fenforognak és a melyek egy bizonyos ezélhoz vezettek, ebben a büntető.ügyben semmiféle szerepet játszani nem fognak. Mert a büntetőtörvénykönyv 264. §-a értelmében az állítás valódiságának bizonyítása, vagy a kifejezés valódiságának bizonyítása nincs helyén a harmadik pont értelmében akkor, ha az állított tényre nézve jogérvényes felmentő ítélet vagy megszüntetési határozat hozatott. T. képviselőház ! Jogászemberek tudják, hogy ezen paragrafushoz ugy az általános jogelmélet, mint a gyakorlat azt a megdönthetetlen tételt fűzte, hogy e paragrafus harmadik pontja nem zárja ki azt, hogy a fegyelmi ügyben hozott felmentő ítélet ellen a büntetendő cselekményre vonatkozó állítás valódisága bebizonyittassék. Polónyi Dezső : Miért nem indítottak ebben az esetben büntető pert ? (Felkiáltások a jobboldalon : Ugy van! Ez a helyes álláspont!) Darvai Fülöp előadó: Ez a jogelv, a melyet a judikatura a büntetőtörvénykönyv 264. §-ának harmadik pontjához füz. Mi következik ebből ? Az, hogy a fegyelmi eljárás tárgyát tulaj donképen egészen más tény képezte, mint az, a mely az inkriminált közleményben foglaltatik. Az inkriminált közlemény minden kétséget kizárólag megállapítja azt, hogy Marozali Henrikről az állíttatott, hogy ő összejátszva a jelölttel, előre megállapodott az illető kérdések feltételében. Rakovszky István igen t. képviselő urnak előadásából, annak kijelentése után, hogy a fegyelmi iratok a mentelmi iratokhoz csatolva nincsenek, ázt a tényt deriválom, hogy a fegyelmi vizsgálat tárgyát KÉPVH, NAPLÓ. 1910 1915. IX. KÖTET. és a fegyelmi vizsgálat során hozott határozatnak tulaj donképeni alkotó elemét és tulaj donképeni alapját az írásbeli rész képezte, holott itten, urbi et orbi, hirdettetett az, — és az igen t. képviselő urak is készeknek nyilatkoztak arra — hogy a sajtóbiróság előtt bebizonyítják azt a flagrans, kellemetlen és a szó szoros értelmében megbélyező tényt. . . Rakovszky István: Ugy van! Helyes! Darvai Fülöp előadó : . . . hogy Marczali Henrik tanár ur annak idején, néhány nappal a vizsga előtt közönséges konverzáczió, vagy előleges megbeszélés utján megállapította mindazokat a kérdéseket, a melyeket a szóbeli vizsga folyamán az illető jelölt úrhoz intézni fognak. Polónyi Dezső: Igen! Ugy van! Darvai Fülöp előadó: Ez a kérdés és ez a tényelem még Rakovszky István igen t. képviselő urnak előadása szerint sem képezte fegyelmi eljárás tárgyát. Az Írásbeli vizsga és annak körülményei szerepeltek ott. Mi következik ebből ? Az, hogy a btkv. 264. §-ának harmadik pontja értelmében, maga Marczali Henrik, súlyos vád alatt állva, a törvény rendelkezései alapján saját személyében és maga kéri a bizonyítást, mert nem élhet azzal a fegyverrel tisztességes ember, hogy elzárja a bizonyítás elől az utat akkor, a mikor a törvény megadja a jogot és a pouvoirt arra nézve, hogy mindenki, a ki sértve van, jogosan követelheti és maga kérheti, hogy a valóság bizonyítása megengedtessék. (Ugy van!) Polónyi Dezső: Ez bírói kogniczió tárgya ! (Zaj. Elnök csenget.) Darvai Fülöp előadó: De ettől eltekintve azon aggályról, a melynek Rakovszky képviselő ur olyan beszédes módon adott kifejezést, hogy azon veszély előtt állunk, hogy a képviselők funkczióikból kifolyólag -— mert hiszen ők a közérdeket minden vonalon megvédeni tartoznak — valakiről igazságot mondanak és azután nem bizonyíthatják, mint komoly jogászember határozottan állítom, hogy ennek a lehetősége egyenesen ki van zárva és csak a 264. §. 3. pontjának teljes félremagyarázása alapján adható meg a mód arra nézve, hogy ebben az esetben az illető képviselő urak a valódiság bizonyításának a jogától elüttessenek. (Helyeslés jobbfelól.) A mentelmi jog az ilyen dolgokban a legszigoruabban és legkomolyabban magyarázandó. Egy képviselő sem akadályozható meg abban, hogy a közjog, a közérdek és az országos érdek szempontjából megtegye mindazt, a mit az ő ellenőrzési hatalmából és hivatásából kifolyólag megtehet; de viszont ne játszunk a szavakkal! A mentelmi jog nem privilégium arra nézve, hogy úgynevezett flagrans, kézzelfogható, jogilag könnyen megállapítható esetekben a képviselő elvonassék birájától. Rakovszky István igen tisztelt képviselő ur pártjának egy igen tekintélyes tagja, SimonyiSemadam Sándor t. barátom múltkori budgetbeszédében épen a becsület oltalmának kérdésében 23