Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-186

178 186. országos ülés Í91Í jtrniüs 26-án, hétfőn. olyat mondót, a mit szó nélkül hagyni nem lehet. Azt mondotta, hogy a becsületet nagyon ritka ese­tekben keresik bizonyos miliőből való férfiak a bíróságnál, mert ez nekik nem tetszik és nem akar­ják magukat ott megfaggattatni. Ezzel szemben, t. képviselőház, azon magyarázat szerint, a melyet Rakovszky t. képviselő ur adott a dolognak, az volna a vége mindennek, hogy tulaj donképen irott malaszt maradna ugy az anyagi, mint az alaki tör­vény arra nézve, a ki becsületét a biróságnál akarja keresni. A törvén}diozásnak szerény nézetem szerint épen az volna a hivatása, a czélja, az inviáló ereje, hogy a párbajban rejlő bizonyos visszaéléseket akként igyekezzék orvosolni, hogy igenis, tekinté­lyének súlyával azt az elvet emelje érvényre, hogy : keresd igazságodat a bíróság előtt! Ott van, igen tisztelt képviselőház a valódiság bizonyításá­nak a joga ; (Ugy van !) és ha az igen t. képviselő uraknál, a kikre vonatkozólag ebben az esetben a mentelmi jog felfüggesztése megállapításának kritériumai végesvégig fenforognak, meg van a rágalmazó tényállítás, megvan az összefüggés a tényállítás és az illető személyek között, ha ezek maguk kívánják az inkriminált cikkben, hogy tessék majd a sajtóbiróság előtt a kérdést elintézni, akkor, ha a mentelmi jogot a maga természete szerint és a maga nagy jelentősége szerint mél­tatjuk, ugy, mint azt méltatni kell, épen a képviselői függetlenség érdekében ezen kriteriális feltételek fenforgása mellett arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy igenis azon tudós tanár esetében, a ki igazát keresi azon állítással szemben és azon tény ellenében, a mely őt egész életére megbecsteleniti, szerény nézetem szerint nem kell keresni kibúvót arra nézve, hogy a biró ezen kér­désben ne ítélhessen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Minthogy pedig meggyőződésem az, hogy egyrészt a panaszos félnek kifejezett akaratával állunk szemben, a valódiság bizonyításának meg­engedésére vonatkozólag, másrészt jogi meggyőző­désem oda tendál, hogy a büntetőtörvénykönyv 264. §-ának 3. pontja értelmében és az ahhoz fűzött jogmagyarázat és judikatura szerint ki van zárva annak a lehetősége, hogy a valódiság bizonyítása meg ne engedtessék, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) adjunk módot és lehetőséget arra. hogy ez a nagyfontosságú kérdés azon fórum előtt nyerjen elintézést, a mely erre nézve illetékes, és így tisztelettel kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István : T. ház ! Elnök : Milyen czimen kíván szólni a kép­viselő ur ? Rakovszky István : T. ház! A házszabályok215. §-ának<Z,J pontja értelmében kérek szót. (Halljuk!) A t. előadó ur félremagyarázta szavaimat, midőn azt méltóztatott mondani, hogy én 'azt állitottam, hogy a fegyelmi eljárásnak nem képezte alapját a szóbeli vizsgálat. Igenis, midőn az egye­temi tanács ítéletet hozott, akkor ennek alapján ítélték dorgálásra dr. Marczali Henriket, és e miatt függesztették fel a vizsgát. Midőn a felebbezés folytán ismét visszakerült az ügy a filozófiai fakultáshoz, ezen második esetben nem mondta ki a fegyelmi bizottság azt, hogy a szóbeli vizsgálat alapján, hanem azt mondották, — és ezt neveztem én kibúvónak — hogy az Írásbeli vizsga alapján semmisítették meg a vizsga eredményét. Még egy második esetben is tévesen magya­rázta a t. előadó ur az én szavaimat. Midőn ki­búvókról, egérutakról szóltam, akkor nem a men­telmi bizottságot, hanem ezt az egész eljárást értettem. Itt t. i. a jogérvényes ítéletet megfeleb­bezték a ministeriumhoz, a ministerium azt fel­oldotta és az ismét visszakerült a filozófiai fakul­tásra és hogy ott milyen stádiumban van az ügy, abban senki sem ismeri ki magát, mert senki sem jutott hozzá eddig az aktákhoz. Elnök: A házszabályok 221. §-a értelmében a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. A kérdést arra fogom feltenni: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság jelentését, igen vagy nem. Ha nem fogadja el a ház a mentelmi bizott­ság jelentését, akkor határozatképen ki fogom mondani, hogy az adott esetben a ház a nevezett két képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. (Helyeslés.) Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Kimondom, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és igy Zboray Miklós és Szmrecsányi György képviselők men­telmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 232) Serbán Miklós képviselő ur mentelmi ügyében. Darvai Fülöp előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Darvai Fülöp előadó : T. ház ! A marosvásár­helyi kir. ügyészség sajtórendőri vétség miatt kéri Serbán Miklós országgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felüfggesztését, mert az ő kiadá­sában megjelenő lapban, a mely nem politikai lap, politikai tartalmú czikkek jelentek meg. Az iratokból és az illető czikkekből kitetszőleg a kérdéses czikkek tényleg politikai tartalmúak s ennek folytán az előzetes feltételek fenforogván, a mentelmi bizottság nevében tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék ezen ügyből kifolyólag Serbán Miklós képviselő ur mentelmi jogát fel­függeszteni. Elnök: Kiván-e valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a képviselő­ház a mentelmi bizottság jelentését Serbán Miklós képviselő ur mentelmi ügyében ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 233) Serbán Miklós országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents