Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-186

186. országos ülés 1911 június 26-án, hétfőn, 175 tésben részesült dr. Singer Artúr a megtartandó doktorrá avatás előestéjén, az nem tartozik ide, az inkább egy bohózatba való. Sokkal komolyabb ez a dolog, semhogy ezen valóban komikus részleteket itt felhozzam, csak arra akarom figyelmeztetni a t. házat, hogy ez a három képviselő képviselői kötelességükből kifolyólag ugyanaznap reggel, mielőtt a doktorrá avatás megtörtént volna, elment a rector magnificushoz és bejelentették, hogy visszaélés történt a vizsgánál, melyet ők készek okmányilag bizonyítani. Ezen közbelépés folytán a doktorrá avatás elmaradt. Ugyanakkor megjelent egy támadó ezikk az »Alkotmány«-ban, melytől e két képviselő teljesen távol állott. Ezen czikk teljes névvel, Görcsöni nevével volt aláírva. Dr. Marczali Henrik egy intervjuban a következőket mondotta : »Ma reggel egy ismerősöm keresett fel, a ki megmutatta az Alkotmány czikkét. Elmosolyogtam magam felette. Hogy magával a tendenoziával, a mely az orvtámadás mögött áll« —= akkor még dr. Marczalinak nem volt tudomása arról, hogy közjegyzői okiratok léteznek, akkor tehát ez még orvtámadás volt — »leszámoljak, elmentem Sághy Gyula rektorhoz és kértem magam ellen fegyelmi vizsgálatot.« Az ügy további folyamán nagyon fontos lesz, hogy ő a rector magnificustól kérte a fegyelmi eljárást, mert mikor az nem sült el jól, akkor át lett játszva a fakultásra a fegyelmi eljárás. »Egyidejüleg pedig lépéseket tettem a sajtóper megindítása iránt. Most tudtam meg, hogy a három képviselő, a néppárt tagja : Zboray Miklós, Szmrecsányi György és Beniczky Ödön. En nem szeretem a szereplést, he ha ezek az urak politikai elfogultságukban nekem rontottak, ugy a sajtóperben alkalmam lesz velük leszámolni.* Méltóztassanak becses figyelmüket különösen kiterjeszteni arra, hogy »akkor majd a sajtóperben lesz alkalmam velük leszámolni.* Akkor az urak még nem is azonosították magukat a tényállással. Akkor az urak még nem is tettek közzé nyilatkozatokat a hírlapokban. Mily jogczimen vélte tehát dr. Marczali Henrik ur ellenük, kik a sajtó utján egy lépést sem tettek, a sajtópert megindítani ? Akkor még mindig az a vélelme volt dr. Marczali Henrik urnak, hogy ezek a közjegyzői okiratok nem léteznek és még nem tudta, mily erős bizonyitékokkal rendelkeztek a képviselő urak hat nappal a vizsgálat előtt, hogy mit fog kérdezni dr. Marczali Henrik Singer Artúrtól. Ekkor a három képviselő nyilatkozatot tett közzé, a melyben kijelentették, hogy a tényállással, vagyis azzal, hogy dr. Marczali Henrik kötelességét megszegve, előre megmondotta dr. Singer Artúrnak,'hogy miből fogja kérdezni és valóban ugyanezekből a dolgokból kérdezte is, ők is azonosítják magukat. Dr. Marczali Henrik ellen megindították a fegyelmi vizsgálatot és ennek alapján a tanács megsemmisítette dr. Singer Artúr' urnak szigorlatát és dr. Marczalit elég enyhén dorgálásra Ítélte. • fa- Ekkor, mint Deus ex. machina a filozófiai fakultás beleavatkozott az ügybe és a határozatot, a mely a szigorlat megsemmisítésére nézve hozatott, megfelebbezte a ministeriumhoz abban a részében, a mely dorgálásra ítélte Marczalit. A minister helyt adott a felebbezésnek és az hatok lekerültek a filozófiai fakultáshoz. Ez az első lépés, a mely arra enged következtetni, hogy dr. Marczali Henrik ur ki akarja kerülni azt, hogy a törvényszék előtt valóban bizonyítani is lehessen azt a tényt, a melyet elkövetett ós a dolgot el akarja vonni az esküdtbiróságtól és a rendes bíróság elé akarja, utaltatni, a hol a büntetőtörvénykönyv 264. §-ának 3. bekezdése értelmében kétes, vájjon elrendeltetik-e a bizonyítás, a melyet teljesíteni kívánnak a képviselő urak. Hisz a filozófiai fakultás csak per delegationem avat fel 'valakit doktorrá, mert doktorrá az egyetem összessége, azaz mind a négy fakultás együtt avat. Miután azonban annyi jelentkező van, és ez egyszerűbb, tehát az egyik fakultás felhatalmazza a másikat, hogy per delegationem az egyetem nevében avasson valakit doktorrá. Farkas Pál: Nálunk nem a fakultás, hanem az egyetem avat fel. Rakovszky István : Én is így értem, csak azt mondom, hogy itt a filozófiai fakultás vette ki a szigorlatot, mig az avatás tényleg az egyetem nevében történik, mert nem a fakultás, hanem az egyetem összessége, az univerzitás önmagában avat fel valakit doktorrá. Itt megindult ismét a vizsgálat és most egy homályba jutunk, a melyet utánjárás révén sem tudtam szétoszlatni. Én azt hallom, hogy a dorgálást Marczali Henrikkel szemben . . . (Zaj jobb felől.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István : .... a filozófiai fakultás is fentartotta. Kijelentem, hogy ezt bizonyosan nem tudom, mert nem tudtam utána járni. De a vizsgálatot megsemmisítették és egy különös indokolással, nem a szóbeli vizsga alapján . , . (Zaj balfdól.) Elnök: Csendet kérek. Rakovszky István : ... mivel odáig nem is jutottak a vizsgálattal, hanem az Írásbeli alapján, a mennyiben azt mondották, hogy azt az embert, a ki ilyen irsábelit adott be, a ki plagizált az írásbelin, már nem is lett volna szabad a szóbelire engedni. E szerint tehát megsemmisítették a vizsgálat eredményét, de nem a szóbeli alapján, a hol azt kérdezték, honnan jöttek a szászok és a hol Mária-Terézia korból adták fel második kérdést, hanem az írásbeli alapján. Mit akartak ezzel elérni ? Azt, hogy ne legyen marasztaló ítélet, hanem legyen valami felmentő határozatféle és igy az egérút megadathassák a 264. §. 3. pontjának alkalmazására, a mely ekként szól (olvassa) : »Ha az állított tényre nézve jogérvényes felmentő ítélet vagy megszüntetési határozat hozatott, akkor a bizonyítás ki van zárva.« Lojalitással el kell ismernem, t, képviselőház, hogy én beszéltem a t. előadó úrral is e tárgyban. Kitűnő kriininalistáktól tájékozást akartam arra