Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-186

186. országos ülés 1911 június 26-án, hétfőn. 173 1908 deczember 10-én ezen ügyre vonatkozólag megállapította azt, hogy Szlcicsák Ferencz mentelmi joga felfüggesztendő. Az ügy annyira előrehaladt, hogy a vádirat beadása, illetve főtárgyalás előtt áll. Telántettel arra a körülményre, hogy büntetendő cselekmény jelenségei fenn forognak és zaklatás esete nem forog fenn, tisztelettel kérem a t. házat, hogy méltóztassék éz ügyben Szkicsák Ferencz ur mentelmi jogát felfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, hogy kíván-e valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni 1 (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Á kérdés az, hogy elfogadja-e a képviselőház Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentését, igen vagy nem ? (Igen !) A képviselőház a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és igy Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a menteim bizottság jelentése Rudnay Béla országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 230). Darvai Fülöp előadó : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Rudnay Béla országgyűlési kéjjviselő ur ellen Czobor Miklós ipolysági lakos becsületsértés, illetve rágalmazás miatt feljelentést tett az illetékes járásbíróság előtt. A beérkezett iratok között csak magának a feljelentőnek egyoldalú feljelentése foglaltatik és ez járásbirósági ügy lévén, a mentelmi bizottság által inaugurált és a képviselőház által elfogadott mentelmi gyakorlat jogi értelmében — tekintettel arra, hogy a bűnvádi perrendtartás 528 §-a értelmében járásbirósági ügyekben is helye van a nyomozásnak — a képviselőház nincs abban a helyzetben, hogy a vitatott bűncselekmény és az illető képviselő közötti összefüggést megállapítsa akkor, ha erre nézve a nyomozati tényadatok nem állanak rendelkezésére. A mentelmi bizottságnak és a háznak állandó gyakorlata az, hogy ilyen egyoldalú feljelentést tekintetbe nem. vehet, mert nem látja megállapíthatónak az összefüggést a képviselő személye és a vitatott bűncselekmény között. Ugyanilyen eset forog fenn itt Rudnay Béla országgyűlési képviselő esetében is és minthogy nem állapitható meg az összefüggés a képviselő személye és a büntetendő cselekmény közt, ennélfogva a mentelmi bizottság azt javasolja a t. háznak, hogy méltóztassék ebben az esetben a Rudnay Béla képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet elutasítani. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kérdés az : elfogadja-e a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát Rudnay Béla országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik Zboray Miklós és Szmrecsányi György országgyűlési képviselő urak mentelmi ügyében kelt mentelmi bizottsági jelentés (írom. 231). Darvai Fülöp előadó : T. ház ! Az »Alkotmány<< 1910. január 23-iki számában »Válasz Marczalinak« ezim alatt és egyéb lapokban is megjelent egy közlemény, melyben Beniczky Ödön, Zboray Miklós és Szmrecsányi György, kik mindhárman képviselők voltak, súlyos vádakkal illették Marczali Henrik egyetemi tanárt, azt mondván róla, hogy Singer Artúrnak filozófiai doktori vizsgálata előtt már egy héttel összebeszélt Marczali Henrik Singer Artúrral, hogy milyen kérdéseket fog neki feladni, Ezen czikk folytán a büntető törvénykönyv 270. §-ának 2. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége czimén a királyi ügyész feljelentést tett, és pedig az egyetemi rektor meghatalmazása alapján. Az illető képviselő urak. nevezetesen Szmrecsányi György és Zboray Miklós képviselő urak a sajtóügyi felelősséget ezen czikkért elvállalták. Ezen az alapon indult meg a nyomozás, illetőleg a vizsgálat s a budapesti sajtóügyi vizsgálóbíró ezen kérdésben tényleg vizsgálati végzést hozott. Mielőtt ezen vizsgálatot elrendelő végzés kikézbesittetett volna, Szmrecsányi György és Zboray Miklós újból képviselőkké választattak meg s ennek folytán mentelmi joguk felfüggesztése végett a szükséges lépéseket meg kellett tenni. Tekintettel arra a körülményre, hogy büntetendő cselekménynek ismérvei is fenforognak, tekintettel továbbá arra a körülményre, liogy a büntetendő cselekmény és az illető képviselők személye között az összefüggés megvan, a megkeresés is illetékes hatóságtól érkezett, zaklatás esete pedig nem forog fenn : a mentebni bízottság tisztelettel javasolja, hogy ezen ügyben méltóztassék Szmrecsányi György és Zboray Miklós képviselő uraknak mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök : Rakovszky István képviselő ur kivan szólni: Rakovszky István : T. ház ! Én ezen mentelmi bizottsági javaslatot olyan fontosnak tartom, hogy ezzel szemben állást akarok foglalni. Ezen mentelmi bizottsági javaslat fontossága azt követeli, hogy a ház ugy tanácskozás-, mint határozatképes legyen. Nem követeltem volna annak konstatál ásat, de, tekintettel a tárgy fontosságára, kérem annak konstatálását, vájjon 40 tag ielen van-e. Határozathozatal előtt pedig a ház határozatképességét is akarom konstatáltatni, tekintettel a tárgy felette nagy fontosságára. Kérem tehát az elnök urat, kegyeskedjék konstatáltatni, vájjon az a 40 tag, a ki a házszabályok 195. §-a értelmében szükséges, hogy jelen legyen, jelen van-e. Elnök : A képviselő ur kérelmére elrendelem a képviselők megszámlálását. Felkérem Vermes Zoltán és Hammersberg László jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlévő képviselő urakat megszámlálni. (Megtörténik.) Elnök (csenget): Jelentem a t. képviselőháznak, hogy a megszámlálás eredményeképen konstatálom, hogy a teremben 46 képviselő van,