Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-184

184-. országos ülés 1911 határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa): »Utasítja a képviselőház a m. kir. pénzügyminister urat, hogy az 1902: III. t.-oz. 2. §-áhan létesített járási számvevői intézmény működésére nézve a pénzügyigazgatóságok és törvényhatóságok véleményét szerezze be és azok alapján tegye megfontolás tárgyává ezen intézmény reformját, esetleg az 1902: III. t.-cz. 2, §-ának megváltoztatását.« (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra felírva senki sincs. Kivan még valaki szólni? (Nem.) Miután szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólni. (Haljuk ! Halljuk !) Lukács László pénzügyminister: T. képviselőház ! Ezen aránylag rövid vita alatt oly sok nagyfontosságú és érdekes téma vettetett fel, hogy szívesen hajlandó volnék az elhangzott kérdések mindegyikével behatóan foglalkozni. Ha ennek daczára mégis igyekszem korlátozni és szűkre szabni előadásomat, ezt méltóztassék tisztán és kizárólag annak a körülménynek tulajdonítani, hogy tekintetbe kell vennem a t. ház kifáradt türelmét és tekintetbe kell vennem azt az óhajtást, a mely, azt hiszem, mindnyájunkban él, hogy egyszer végre-valahára a költségvetést tető alá hozzuk. (Elénk helyeslés jobbfelöl) Azonban igyekezni fogok mégis lehetőleg minden fontosabb témával foglalkozni, és mindenekelőtt, hogy a t. ellenzék jóakaratát csekély személyem iránt biztosítsam, kijelentem, hogy az utóbb felszólalt Ostffy t. képviselőtársam által beadott határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés bálfelöl). Engedje meg ezután a t. képviselőház, hogy áttérjek az előtte felszólalt Eöldes Béla t. képviselőtársam beszédére, (Halljuk! Halljuk!) a kitől igen nagy örömmel hallottam már többször is, mai nap pedig különösen hangsúlyozva azt az axiómát, hogy fődolog az államháztartás rendjének biztosítása. 0 ezt kétségkívül elsősorban materiális irányban értette — és ebben is egyetértek vele — de értette abban az irányban is, hogy fődolog és nagyon kívánatos, hogy az államháztartás rendes kezelésének előfeltétele, t. i. a költségvetési törvény minden esztendőben kellő időben jöjjön létre. (Helyeslés.) Én ezzel teljesen egyetértek ós azt hiszem, hogy ezen pártnak minden tagja is egyetért (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) azzal a felfogással, hogy igen nagy fontosságú érdeke volna az országnak, hogy ezt a czólt elérhesse. Képviselőtársam azonban abban a véleményben van, — és e fölött nem vagyunk egy nézeten — hogy ezt a czélt el lehet érni azzal az egyszerű intézkedéssel, hogy a létező törvény megváltoztatásával kimondatnék az, hogy a költségvetési év ne január 1-én, hanem Julius 1-én vegye kezdetét. Én nem akarom kétségbe vonni, hogy a parlament ökonómiájának és mimkarendjének június 23-án, pénteken. 133 más beosztása, a mely ilyen intézkedés következtében beállana, bizonyos hatást' gyakorolhat a költségvetési törvénynek kellő időben való megalkotása szempontjából. De abban a meggyőződósben vagyok, hogy ez az intézkedés egymagában véve nem elégséges, mert hiszen ha nincsen meg a kellő jóakarat, óiragy meg lehet hiúsítani azt, hogy Julius 1-ére ne legyen meg a költségvetés, (Ugy van! jobbról.) mint a hogy meg lehet hiúsítani most, hogy az január 1-én ne léphessen életbe. (Igaz! Ugy van! jobboldalon.) Itt tehát okvetetlenül szükséges, hogy ezen intézkedésen kivül még a ház tanácskozási rendjének és a bizottsági tanácskozások rendjének bizonyos megváltoztatása eszközöltessék, a mi, azt hiszem, a szólásszabadság minden sérelme, minden csorbítása nélkül megtörténhetik. (Helyeslés jobbról.) A kormány, a mint ezt a bizottságban is szerencsém volt kijelenteni, foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, de miután ezt iniciálni, se keresztülvinni nem áll az ő jogkörében, a kormány nem tehet egyebet, mint hogy a t. házat kéri, miszerint ezzel a kérdéssel annak idején foglalkozni és ezt a kérdést az ország jóléte érdekében mielőbb megoldani méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Földes Béla t. képviselőtársam azután felemlített néhány témát, a melyek nem tartoznak szorosan a pénzügyi tárcza részletes tárgyalásának körébe, hanem általános j)énzügyi-politikai természetűek, mindazonáltal elég fontosak arra, hogy azokkal egy pár szóval foglalkozzam. (Halljuk !) T. képviselőtársam felhozta azt az intézkedést, a mely némely helyen ujabb időben a tulkiadások megakadályozása czéljából alkalmazásba vétetik, az állami számvevőszék előzetes kontrolját. Én, t. képviselőház, vele ebben a kérdésben nem vagyok egy véleményen. Én a ministeri felelősséggel nem tudom összeegyeztetni azt, hogy egy más önálló és független hatóság intézkedhessek olyan kérdésekben, a melyeket helyesen elintézni csak a ministeri felelősség teljes szabadsága mellett és teljes tudatában lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) És épen ezért azt az intézkedést, hogy az állami számvevőszék láttamozása nélkül a kormány által kiállított utalványok ne legyenek effektuálhatók, a mi viszonyaink között, a hol a társadalom jelentékeny részének élet, mondhatni, tulajdonképen kormányintézkedésektől függ és rögtönös intézkedések szükségesek, igen sokszor olyanok is, a melyek nincsenek előre látva a költségvetési törvényben, a melyek nélkül megakadnának igen sok esetben igen fontos ügyek — ilyen körülmények között, a mi viszonyaink között az állami számvevőszék előzetes kontrolját én semmi körülmények között nem pártolhatnám. (Helyeslés a jobboldalon.) A kormánynak e tekintetben a keze meg van kötve azon intézkedések által, a melyek az