Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-184

Í8L országos ülés 1911 könyv rendszeresítését, bár nem helyettesíti egészen ezt az intézményt. En természetesen nem akarom ezt az eszmét ugy állítani oda, hogy elzárkózom az ellenvetésektől, ha azok súlyosak, de nem tudom elképzelni azt, hogy Magyarország is, épugy, mint más állam, meg ne erősítené államhitelét ennek az intézménynek meghonosítása által, a mint ez mindenütt megtörtént, természetesen más intézkedések hozzájárulásával, pl. adómentességgel, bírói végrehajtás alóli mentességgel. Ezek azok a tervek és javaslatok, melyeknek előbb vagy utóbb való keresztülvitele és meghonosítása az államháztartásnak nemcsak rendjét, hanem belső termékenységét is fokozná. Azonban természetesen az államháztartás helyzetének fejlődése más körülményektől is függ. Visszatérek arra a megjegyzésre, melyet az előadó tett, hogy az államháztartás egészséges. Én sem akarok ebben a tekintetben valami tul skrupulózus orvos lenni, és konstatálom az államháztartás pulzusára téve kezemet, hogy teljesen egészséges. Ábrahám Dezső: Egy év alatt gyógyult meg ? Földes Béla ." Vannak azonban, kik e tekintetben nagyon rigorózusak. Merem mondani nagyon erős ez a felfogás, hogy az államháztartás csak akkor egészséges, ha törleszt is. Egy államháztartást, melyben törlesztésről nincsen gondoskodva, mely csak adósságot csinál, melynek költségvetésében 156,800.000 korona, ha jól számítottam, az, a mit rendkívüli bevételekből kell fedezni, még sem mondhatunk teljesen megnyugtatónak. Ez végre relatív dolog, megnyugodtunk mi kedvezőtlen helyzetben is. De ha komolyan foglalkozunk pénzügyi politikával, azt hiszem itt is, mint minden más téren, előre keU törekedni és sohasem az a jó, a mit elértünk, hanem az, a mit elérni kell. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon,) Ezen a téren Magyarországon nagyon nagy a perspektíva, ez kétséget nem szenved. (Igaz ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) A pénzügyi eredmények és az államháztartás alakulása nagy részben függ attól, hogy a kormány milyen közgazdasági politikát követ, mert tulajdonkéj)3n nem azok a közvetlen, mechanikus behatások, hanem az organikus behatások azok, melyek a nemzet gazdaságára gyakoroltatnak, és ebben a tekintetben én nem tudok megnyugodni azokban az intézkedésekben, melyek eddig a kormány részéről történtek. Nem látjuk, hogy egy nagyterjedelmű, messzemenő perspektívával biró gazdasági politika készülne, nem látjuk ezt sem a pénzügyi tervezetekben, sem a gazdasági ministerek előadásaiban, ellenben a kiadások emelkedése folytonos, még pedig olyan improduktív kiadásoké, melyek Magyarországra nézve relatíve és abszolúte véve kétségtelenül sokkal terhesebbek, mint Ausztriára nézve. (Igaz! Ugy van! a balés a, szélsőbaloldalon.) Ily körülmények közt a költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és helyeslés a sz élsőbaloldahn. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra ki következik ? Hammersberg László jegyző: Ostffy Lajos! június 23-án, pénteken. íätf (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Ostffy Lajos: T. ház! A pénzügyi tárcza költségvetésével kapcsolatosan nem ezen tárcza egyes szakszerű tételeivel, hanem a pénzügyi adminisztráczió, a pénzügyigazgatás és a számve vés némely kérdésével akarok foglalkozni. A pénzügyi adminisztráczió épugy, mint az államigazgatásnak minden ága, a maga széles körben elterjedő gyökérszálait a községekben bírja. A perifériákra elterjedő ezen szálak fonják azután bele az egész országot a pénzügyi igazgatás rendszerébe és ezek a szálak táplálják is a rendszert, mely ezek nélkül természetszerűleg elsorvadna. Ezért rendkívül fontos, igen széleskörű és általános érdekeket érint az, hogy a pénzügyigazgatás ezen rendszere lehetőleg tökéletes legyen, a mennyiben ezen intézmény tökéletlenségei épen gyökérszálainak szétterjedő voltánál fogva, a községeknek ezreit és az állampolgárok millióit érintik és azok károsodnak a rendszer esetleges hibái miatt: Azt jól tudom, hogy tökéletes intézmények nincsenek a világon és bizonyosan a t. pénzügyminister ur maga sem tartja a mi pénzügyi adminisztrácziónk szövevényes rendszerét tökéletesnek. Azonban épen ezért meg vagyok győződve róla, hogy hazafias kötelességet teljesítünk különösen mi, a ház ezen oldalán, ha az észlelhető hibákra és bajokra rámutatunk, viszont meg vagyok győződve arról is, hogy az igen t. pénzügyminister úrtól a bajok orvoslását joggal várhatjuk. A pénzügyi adminisztráczió szélső köreire a községek, járások és a pénzügyigazgatóságok területére óhajtom a figyelmet ezúttal felhívni és az ottan észlelhető bajok egyikét-másikát felemhteni, mert hiszen, ugyebár, a gyökerén kell orvosolni a bajt. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) A mi pénzügyi adminisztrácziónk általánosságban czentralisztikus rendszerű, mégis ezen rendszer végső szálai az önkormányzattal biró községek kezében vannak. Mikor pedig a községi önkormányzat szervezetét a törvényhozás megállapította, akkor legnagyobbrészt csak a szűkebb értelemben vett közigazgatásnak, inkább — azt lehet mondani — a belügyi igazgatásnak szükségleteire volt tekintettel, a nélkül, hogy a pénzügyi adminisztrácziónak specziális követelményeit különös figyelemre méltatta volna. Ez a körülmény természetszerű magyarázatot ad annak, hogy az élet viszonyainak fejlődésével, a teendők komplikálódásával épen ezeken a pontokon merültek és merülnek fel ma is egyre a bajok. i A szélső perifériákon való pénzügyi adminisztrácziónak, vagyis az önkormányzati joggal bíró községek kezébe letett pénzügyi adminisztrácziónak hibáin és fogyatékosságain 1902-ben akart a törvényhozás javítani és az ottani bajokat némileg orvosolni, még pedig egy uj intézménynek, a járási számvevői intézménynek létesítésével, a melyet az 1902 : III. t.-cz. 2. §-a hozott létre. Annak idején a törvényhozás ehhez az intézmény-