Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-184

ÍM* országos ülés 1911 június 23-án, pénteken. 125 nálva, leszögezni akartam azt, hogy az államadósságok igénybevétele leginkább olyan czélokra jogosult, melyek önmagukban biztosítják a kölcsön visszafizetését. {Helyeslés balfelól.) Ábrahám Dezső: A Drea'dnought-ok bajosan fognak törleszteni ! Földes Béla: Az államadósságok körül fontos kérdés Magyarországra vonatkozólag az, hogy — bár természetesen nem számitok arra, hogy maholnap ilyen radikális változtatásokat és reformokat léptessünk életbe — az államkölesönök elhelyezést találjanak lehetőleg magában az országban. (Helyeslés balfelól.) Ebből a szempontból kissé átfutottam a nagyobb pénzintézetek évi jelentéseit. Ezt sem tettem más okból, mint csak azért, hogy tájékozást keressek. Ha tehát egyes intézeteket, bár legtöbbnél igen előnyös viszonyokat találunk, említek, senki se magyarázza ezt ugy, hogyha jót mondok róla, jót akartam mondani, vagy ellenkezőleg, kedvezőtlent akarnék mondani egyikről vagy másikról. En telj esen objektíve állok e kérdéssel szemben, mert engem csakis a tárgyilagos tájékozás érdeke vezetett. (Helyeslés balfelól.) És itt nem is annyira az intézetekrä, mint inkább az államra vonatkozólag igen érdekes eredményekhez fogunk jutni. En azt néztem, a mennyiben egyes intézetek közlik évi jelentéseikben, hogy az ő értékpapirtárczájuk milyen papírokba van befektetve ? mert ennek a kérdésnek igen nagy fontossága van, a mennyiben Francziaország és Anglia két nagyon gazdag ország, mégis sem Francziaország, sem Anglia nem tudta volna ilyen kedvezően kifejteni, elhelyezni és rendezni a maga államhitelét, ha nem a takarékpénztárak jöttek volna segítségére. Persze most nem a magyar takarékpénztárakról szólok, mert feltételezem, hogy eléggé ismeretes, hogy ugy a franczia, mint az angol takarékpénztárak egészen máskép vannak szervezve, mint a magyar takarékpénztárak. A magyar takarékpénztárak egyébaránt tulaj donképen nem is takarékpénztárak, csak bitorolják ezt a nevet —• de visszavonom ezt a szót, hogy bitorolják, mert talán félremagyaráznák, hanem használják ezt a jóhangzásu szót, holott tulaj donképen a magyar takarékpénztárak nem egyebek, mint betéti bankok. (Igaz! Ugy van! balfelól.) Lem hasonhtom én össze a két intézményt és nem mondom, hogy a mit a franczia és angol takarékpénztáraknál találok, hogy az ugyanígy legyen a magyar takarékpénztáraknál is, csak arra hivatkoztam, hogy még abban a gazdag Angliában és abban a gazdag Francziaországban, a hol több mint száz milliárd van magában ingó tőkében, illetve értékpapírokban elhelyezve, a hol évenként pl. Francziaországnak 5 milliárd jövedelme van csak értékpapírokból, sem tudtak volna boldogulni az ott létező takarékpénztárak nélkül. Francziaországban körülbelül egy hatod, Angliában pláne egy harmad része az államhitelnek ezekben a takarékpénztárakban van elhelyezve. En tehát nem teszek ebben az irányban összehasonlítást, csak konstatálom magát a tényt. Már most a mi hazai intézeteinket illeti, itt csak véletlenségből kiragadtam egy és más intézetet, mint a hogy az adatok nincsenek közölve semmiféle publikáczióban, minélfogva csak egynéhány intézetet, a melyre vonatkozólag meg tudtam kapni a kimutatásokat, néztem meg. Itt van az Első Hazai Takarékpénztár. (Halljuk ! Halljuk! balfelól.) Nem fogom a részletes adatokat felsorolni, de ha valaki kontroll kedvéért kívánja, szívesen bocsátom rendelkezésére. Az Első Hazai Takarékpénztárnál igen kedvező az arány, mennyiben saját értékpapir-tárczájában, a mely részint záloglevelek biztosítására szolgál, 52.81% van magyar állampapírban. Ez mindenesetre nagyon kedvező arány, az egész értékpapír-készlete kitesz 92,700.000 K-t és ebből 48,900.0000 K-t tesz ki a magyar állampapír. Kevésbé kedvező az arány a Magyar Jelzálog-Banknál, a hol legalább az én számitásom szerint — természetesen salvo errore —• az arány 27.02%. A kereskedelmi Banknál különbséget kell tenni, mert az általános értékjDapir-tárczánál össze van foglalva minden állandó kamatozású papír, a melyben van zálogpapir is. De ha mindezeket veszszük, és ugy tekintjük, mintha mind állampapír volna —• de nem az, mert van közte záloglevél is — akkor az arány 23.25%. Ez — mondom — az általános értékpapirtárczára vonatkozik. i« jjMfc-. I>(

., Sokkal jobb, sőt rendkívül jó az arány a községi kötvények biztosítási alapjánál, a mennyiben ha összefoglaljuk ezt az alapot a záloglevelek és községi kötvények biztosítására szolgáló alappal, akkor az arány emelkedik 79'61%-ra. Ezen két alapnak értékpapírjai között tehát az állampapírok 79'61%-kal szerepelnek az 1911. évi jelentés szerint. Ez mindenesetre nagyon kedvező arány. A Hitelbanknál az arány nem ilyen kedvező. Az okokat nem tudom megmondani. Ott az általános arány csak 4'08%. A nyugdijalapnál ott az összes papírokból, a melyek 4,600.000 koronát tesznek ki, 100.000 névértékű 4%-os korona járadék van. Az Országos Központi Takarékpénztárnál az arány 33'1%. Ez is kedvező arány, a mennyiben Németországban egy törvény kimondta bizonyos intézetekre vonatkozólag, hogy állampapírokat 25% arányában kell tartamok, itt pedig 33l az arány. Az Egyesült fővárosi takarékpénztárnál az arány 30'2%. A vidéki intézeteket nem igen tudtam megnézni, egyeseket találtam, a hol bizony alig szerepel állampapír, leginkább részvények szerepelnek, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) vagy esetleg záloglevelek. Az egyik intézet jelentését kiemelem, mert igen érdekes, a nagyszebeni földhitelintézetet értem, a hol az állampapirak aránya 5r4%„ (Mozgás.) mindenesetre igen magas arány. A hitelintézetektől áttérek most más intézetekre, legalább példaként egyet-egyet említek, áttérek a biztosító-intézetekre, (Nagy mozgás a szélsőbaloldctlon.) a melyek tekintetében szintén