Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-184

184. országos ülés 1911 június 23-án, pénteken. 117 oly bányászatunk, még pedig az aranybányászat, a mely nézetem szerint még jobb jövőnek nézbet elé. Példát mutatott a nagy erdélyi társulat Hunyad megyében, a brádi Tizenkét apostoltársulat, a mely külföldiek kezében van. Ez is egy egészen elhanyagolt bánya-complexus volt, a melynek üzeme nem fizetett, a kicsinyes termelésnél, a kicsi társulatok egymás közt folytatott versenynél fogva. A nagy társaság egyesitette az egész complexust, és ma már virágzó vállalat. Azt hiszem, Erdélyben, pl. Vöröspatakon, de másutt is vannak oly területek, a hol hivatva volna az állami kezelés, ott a kisbánya társulatokat valami szerződéses viszonyba kellene hozni, vagy ha szükséges, esetleg meg is lehetne vásárolni a bányákat, hogy ott nagyobb vállalatokat létesítsenek, és meg vagyok róla győződve, hogy akkor az erdélyi aranytermelés ép ugy emelkednék, mint a hogy a brádi példa ezt mutatja. A fémbányászatnál kénj^telen vagyok a t. pénzügyministerbez egy kéréssel fordulni. Tudom ugyanis és igen helyeslem, hogy a t. pénzügyminister ur a jövő 1912. évi költségvetés összeállítására kiadta a rendeletet és abban kijelentette, hogy a pénzügyi tisztviselők létszámviszonyainak rendezését befejezettnek tekinti, — én a magam részéről ezt szintén teljesen elismerem, — de hozzáteszi, hogy legfeljebb ott lehet kivétel, a hol kiváló aránytalanság megszüntetéséről van szó. Én egy ilyen aránytalanságot látok a fémbányászati bánya- és kohótisztviselőknél. Ezeket ugyanis kicsit mostohán kezelik a vaskőbányászat, a vasgyárak és az uj kőszénbányászati tisztviselőkkel szemben és ajánlom a t. pénzügyminister ur figyelmébe, hogy a bajon valami módon segitsen. Van nekünk Magyarországon egy specziálitásunk, ez az opálbányászat. Ilyen egész Magyarországon csak egy van Dubnikon, Sárosmegyében. Éveken át bérletben volt — a kincstár tulajdonát képezte — és a bérlők ott igen szép eredménynyel dolgoztak. Hiszen tudjuk, hogy az opál, mert ez a magyar nemes opál, a mely nálunk létezik, hires volt az egész világon. A bérlet beszüntetésével véletlenül a piaczon a drágakövek tekintetében különféle változások történtek s igynem akadt bérlő a bányára, úgyhogy a kincstár kénytelen volt saját kezelésében fentartani és a termelést folytatni. Jelenleg körülbelül 44.000 karát opálkészlettel is bir. Természetesen egy kincstár nagyon nehézkes arra, hogy értékesítsen drágaköveket. Azt tartom, hogy ily üzemet csak privát társaság űzhet és azért ajánlom, hogy e bányát vagy adják újból bérbe vagy pedig, ha lehetséges, adják el. Ugy tudom, hogy e tekintetben folynak is tárgyalások. A petróleum, földgáz és kálisó tekintetében rövid akarok lenni, t. ház, hiszen e kérdés részleteit épen a legutóbbi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával bőven kifejtették. E czélra a mostani költségvetésben 150.000 korona van felvéve. Őszintén bevallom, hogy ezt az összeget kissé csekélynek tartom, mert nézetem szerint a furatásokat, a kutatásokat a legnagyobb erélylyel tovább kell folytatnunk. Tudomásom van róla, hogy történtek már intézkedések és hogy most is fúrás alatt van Marosugrán egy furlyuk, mely 220 méter mélységben volt május végén, tudom, hogy itt már három réteg gázát fúrtak meg és hogy közöttük van, mint a lapokban legutóbb olvastam, egy gázkitörés 20 atmoszféra nyomással, a mi igen szép eredmény ; tudomásom van róla, hogy Szászrégenben 414 méter mélységre van már a furlyuk, a mely szintén két réteg gázát ért el, és arról is tudomásom van, hogy a többi furatásokat szintén megkezdték, vagy részben meg fogják kezdeni, a mint a szükséges gépek a helyszinére érkeznek és be lesznek rendezve. Nézetem szerint azonban azért csekély a költségvetésben felvett összeg, mert nem lehet abból a tervbe vett alapos geológiai tanulmányok alapján szétosztott mély furlyukak mélyítését elvégezni, hiszen tudjuk, hogy mindig antiklináris irányba kell a földgázát és a petróleumot keresni, az antiklináris irány pedig a mélység felé változik és megtörténik, hogy a helyesen telepitett irányban nem találjuk meg a földgázát. Szükségesnek tartom, hogy a mély és a nagyobb furlyukak körül kisebb furatásokat is eszközöljenek, mert igy sokkal könnyebben lehet eredményhez jutni, mindenek fölött azonban szükségesnek tartom, hogy megtörténjenek a szükséges lépések a földgáz értékesítése tekintetében. Tudjuk, hogy most is állandóan ömlik a levegőbe a kissármási furlyukon az értékes földgáz ; nézetem szerint legalább a közelfekvő vidékeken lehetne ezt értékesíteni, mert ez által a helyi viszonyokon is segítenénk. Ott van a közelben a marosujvári gyár, a mely a kiömlő gázt felhasználhatná, tudomásom szerint Tordán is létesül egy uj gyár, de azon a vidéken egész Kolozsvárig el lehetne a földgázát vezetni. Nézetem szerint nem kell addig várnunk, a mig privát vállalkozás fog belefogni e nehéz feladat megoldásába, de az első kisebbszerű vezetékeket magának a kincstárnak kellene felépíteni, hogy igy a közönség meggyőződést szerezzen a földgáz jóságáról és olcsóságáról, mert azután sokkal könnyebb lesz magánvállalkozást találni, mely a vezetékeket távolabbra is el fogja vinni. Azl'előttünkffekvő jelentésből kitűnik, hogy az állami fvasgyárakba 82,616.000 korona tőke van befektetve és ugyancsak ez a jelentés mutatja —• az 1909. évről beszélek —• hogy az üzleti eredmény 5,571.000 korona fölösleget mutat, tehát a tőke 6'74%-ot kamatozott. A beruházási és a forgótőke 153,408.000 korona és ha a fölösleget veszszük, 3'63% kamat mutatkozik. 1 Uj befektetésekre az állami vasgyáraknál az 1911. évre 4,203.500 korona van felvéve. Állami vasgyárainkra mindnyájan büszkék lehetünk, mert ezek tényleg a mai kor magaslatán állanak. Én helyesnek tartom, hogy az állami vasgyárak szolgáltassák főkép az államvasutak szükségletét,