Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-167

167. országos ülés 1911 május 29-én, hétfőn. Bä kivánok és joggal kérem, hogy ne méltóztassanak most ebben zavarni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én a nemzeti munkapárt értekezletén, ha nem is épen ezen szókkal, mert nem tartom magamat olyan klasszikus Írónak és szónoknak, a kinek minden szavát meg kelljen tanulnia, de érdemben és lényegben körülbelül a következőket mondtam : Én az antimodernista eskü tekintetében, a melyet az egyház most jónak lát papjaitól kivétetni, nem kivánok most bővebben nyilatkozni, s a minister urat ezzel a kérdéssel foglalkoztatni. Ilyen pártértekezleten a párttag és a minister bizonyos félbizalmas jelleggel beszél egymással, de nem elzártan és titkosan, hanem mégis ugy, mint a hogy az a politikai ügyekben szükséges és helyes, azzal a bizalommal s őszinteséggel, a melylyel ilyen kényes és az ország jövőjére rendkivül fontos kérdéseket tárgyalni kell. Azt mondtam, t. ház, hogy azt, hogy a római katholikus egyház papjaitól az antimodernista esküt ki akarja vétetni, nem kívánom szó tárgyává tenni, különösen ott, a t. ministerelnök úrral, a t. minister úrral és a pártértekezlettel szemben ; megvan arról a véleményem, majd talán arra is ki fogok terjeszkedni, ha azt méltóztatnak kivánni, hogy ezen vitában érdemileg és dologilag részt vegyek. Azonban, mondám, hogy már az ellen fel kell szólalnom, hogy állítólag a növendékek is antimodern esküt vagy fogadalmat tesznek, mert ez igen komoly aggályokat kelt szivemben és mert e részben számos panasz érkezett hozzám illetékes helyekről, —- és ha valaki nem hinné, e részben magánúton szivesen felveszem a bizonyítást — mondom, a hozzám érkezett panaszok folytán és mert szivemben is komoly aggályok merültek fel az ellen, hogy a kongregácziós tanár urak a középiskolai növendékekről antimodernista esküt vagy fogadalmat vesznek ki, mert ez a felekezetek jövendő békéjének megbontására alkalmas és alkalmas arra, hogy a középiskolai növendékeket az ő lelkiismereti szabadságukban a jövőben megbéklyózza és alkalmas arra, hogy épen az ország legnagyobb hitfelekezetének jövendő nemzedékét a szellemi sorvadás útjára lökje.(Mozgása baloldalon.) Azért hozom szóba, — mondám ott, — ezt a kérdést, azért adok kifejezést aggályaimnak és a hozzám jutott panaszoknak, és kérem a t. minister urat, hogy ezzel szíveskedjék foglalkozni. A minister urnak erre vonatkozólag tett nyilatkozatait a munkapártban közmegelégedéssel fogadták (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és annál a tiszta bizalomnál fogva, a melylyel én a minister ur szabadelvűsége iránt viseltetem, saját megnyugvásomra is szolgáltak, s ez volt az oka annak, hogy én eddig ebben a vitában való részvételtől tartózkodtam, s ennek a kérdésnek további kiélesitését a magam részéről munkálni, elősegíteni nem akartam. Már most azt méltóztatik mondani t. képviselő ur, hogy én felületesen jártam el ebben a tekintetben. Visszautasítom ezt a kijelentését. Én elhiszem, hogy a t. képviselő ur azt szeretné, ha nemcsak felületesen, hanem egyáltalában nem foglalKÉPYH. NAPLÓ 1910 —1915. YIII. KÖTET. koznám ezekkel a kérdésekkel. (Mozgás balfelél.) Ezt azonban nem lehet elérni, a mig én élek és itt vagyok, mert ez a kérdés nemzetünk jövendőjének, s a jövő nemzedék nevelésének egyik legfontosabb kérdése, s a közeljövőben is az, hogy ez a kérdés okosan, bölcsen, közmegnyugvással oldassék meg, nemzeti társadalmunk összetartozóságának és a felekezetek békességének legelsőrangu érdeke. (Zaj a baloldalon.) Hogy pedig az a fogadalom, a melyről én beszéltem és beszélek, csakugyan nem olyan ártatlan dolog, arra nézve méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem .... Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy tulterjeszifedik azon jogon, a melyet számára a házszabályok 215. §-a biztosit. Várady Zsigmond: Elállók ettől is, — csak annyit mondok, hogy ezt Molnár János képviselő ur beszédének egyes idézetei által is bebizonyitottnak találom. A harmadik megjegyzése a t. képviselő urnak, a mely személyes jellegű — s a melyet egy napig sem hagyhatok nyilatkozat nélkül, — az a kijelentése és kérdése, hogy hogyan tudok ilyen körülmények közt a nemzeti munkapártban és gróf Tisza Istvánnal megférni. Erre kivánok felelni. (Halljuk ! Halljuk I) Igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy az a világnézlet, a mely bennem él, azokban a dolgokban, a melyek érdeklik a közoktatásügyi tárczát, — nem a vallásügyet, hanem a közoktatásügyet — az a világnézlet egy lényeges lépéssel messzebb megy a szabadelvűségben, mint az igen t. minister ur álláspontja. De mi ezt mindnyájan tudtuk akkor, mikor ebben az országban a nemzeti munkapárt szerveződött (Mozgás balfelől.) és mindnyájan tudjuk, hogy gyakorlati politikát olyan sokféle összetételű nemzetben, mint a magyar, máskép nem lehet folytatni, mint egy bizonyos középútnak, bizonyos egészséges, becsületes és igazságos középútnak elfoglalásával. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És mert a minister ur szakított azzal a szélsőséggel, a melyet az urak képviselnek (Élénk helyeslés és taps jobbjelól.) és mert egy nemes, elhatározott, magyar lépéssel közelebb lépett ahhoz az eredeti állásponthoz, a melyet nem csekélységem és hozzám hasonló lényegtelenségek, nem az az egészen lényegtelen és nem irányadó szervezet, a melyről a t. néppárti képviselő urak minderi szükség és haszon nélkül olyan sokat beszélnek, hanem a melyet Deák Ferencz és Deák Ferencznek nemes szelleme, Eötvös Józsefnek tradicziói és a magyar nemzet ezeresztendős karaktere . . . Rakovszky István : Keresztény is ! Várady Zsigmond: ...képviselnek: azért csatlakoztunk és azért vagyunk és az én igénytelen csekélységem, a nemzeti munkapártnak egyik leglényegtelenebb tagja, azért áll bizalommal és reménynyel a közoktatásügyi minister ur táborában és az ő háta megett. Már azt, hogy a nemzeti munkapárt és gróf Tisza István hogy 12