Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-167

167. országos ütés 19ÍÍ május 29-én, hétfőn. 87 nyúlt bele avatatlan, tapintatlan kézzel a mi legszentebb érzelmeinkbe. Állottam én is itt harczokban és a harczok viharából kivettem részemet 15 éves parlamenti multamban, de nem fog a t. képviselő ur egyetlenegy szót sem mutatni, egyetlenegy mondást sem, a hol én az ő vallását érintettem volna. Tisztelem, szeretem az én vallásomat; értem, beesülöm, hogy ha ugyanazt teszi más is saját hitével szemben. És ha a t. képviselő ur azt hiszi, hogy ő szolgálatot tett az ügynek, nagyon csalatkozott; félő, hogy ő ártott önmagának, azoknak, a kiket én általánosságban nem akarok vele együt egy kalap alá venni. Nem kellene egyebet tenni, t. képviselőház, ebben a felpuskaporozott időben, mint kimenni népgyülésekre és minden kommentár nélkül felolvasni ezt a beszédet szórói-szóra . . . (ügy van! hdfdöl.) Kovácsi Kálmán : Ezt egy katholikus pap máris megcsinálta ! (Zaj balfelől.) Ne sértegessenek kérem ! (Zaj baljelöl.) Rakovszky István: ... és a végén csak ezt az egyet hozzátenni . . . (Nagy zaj.) Kovácsi Kálmán : Tessék rendreutasítani, mert sérteget! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Huszár Károly (sárvári) : Nem sértettem ! Kovácsi Kálmán: Sértegeti itt az embert suba alatt! (Zaj.) Huszár Károly (sárvári): Nem sértettem, egy szót sem szóltam ! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások jobbjelől: Mi lesz a pogrommal ?) Rakovszky István : Ismétlem, nem kell egyéb, t. képviselőház, mint felolvasni ezt a beszédet, minden kommentár nélkül, ugy a hogy tartatott és odailleszteni a végére ezt a pár szót: »és ezt mondotta Kelemen Samu képviselő ur.« (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) En ezt, t. képviselőház, nem teszem és mi ezt nem fogjuk tenni. Hanem ha a t. képviselő ur oly elragadtatással beszélt azokról az úttörőkről, a kik a vadonban, a mocsaras vidékeken kultúrát terjesztenek, a kik életük koczkáztatásával előbbre akarják vinni az emberiség ügyét azzal, hogy uj, nagy felfedezésekkel nehéz betegségek csiráit keresik fel ott, a hol azok keletkeznek; akkor ne feledkezzék meg egyről, ne feledkezzék meg arról, hogy ez a modern kutató, útjában egy darab fára fog akadni, a mely jele annak, hogy ott századokkal azelőtt járt már egy más úttörő, egy más kultúrának, a keresztény kultúrának és a keresztény hitnek úttörője, (Igaz! ügy van! a baloldalon.) a ki talán annak a keresztfának tövébe el van hantolva, mert vértanúságot szenvedett hitéért. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Tisztelem, becsülöm a modern kutatókat, de nem engedem, hogy azt a másik úttörőt, a ki sokkal nehezebb előfeltételek mellett, s csakis kötelességérzetből, hitéhez való ragaszkodásából, azon keresztfa által képviselt czélból olyan kultúrát teremtett, mely mögött minden egyéb kultúra elhomályosodik, — mondom, nem engedem, hogy azt a kultúrát, amely az első volt, a mely azt mondotta, hogy ember és ember között szűnjek meg minden különbség, a mely nemcsak azt mondotta, hogy . .. (Zaj a jobboldalon.) Sándor Pál : Miért nem tartják meg ? Rakovszky István : Kérem, a képviselő ur ne fészkelődjék mindig ilyenekben ! (Derültség és zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Tartozom a képviselő urat e sértő kifejezésért rendreutasítani. (Zaj.) Sándor Pál : Mi köze magának ahhoz ? (Zaj.) Tanítsa az öregapját! (Nagy zaj és derültség.) Kit akar leezkéztetni ? Engem nem fog leczkéztetni soha ebben az életben ! (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István : Ne tessék azt hinni, hogy itt, ebben az országban még azt sem szabad kimondani, hogy igen, én keresztény vagyok és szeretem keresztény hitemet. (Zaj és mozgás.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy minden, de minden csak a mélyen t. zsidóság számára van lefoglalva. (Zaj és mozgás.) Ismétlem, hogy a keresztény kultúránál nagyobb kultúra nem volt. Ez a kultúra pedig azt tanítja, hogy ember és ember között nincsen különbség. (Folytonos zaj.) Annál nagyobb és szebb elvet sohsem mondtak ki, hogy minél szerencsétlenebb, minél szegényebb, elmaradottabb, és elnyomattabb valaki, annál közelebb áll a Megváltó szivéhez, aki ezt be is bizonyította azzal, hogy azért, a mit mondott, s a mit érzett, a keresztfán életét tudta adni. Hát, t. képviselőház és t. Sándor Pál képviselő ur, értsék meg, hogy felháborodik az ember, ha azt látja, hogy ilyen ildomtalan módon. .. (Felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Rendre! Elnök csenget.) nyúlnak bele az emberek legérzékenyebb és legelrejtettebb érzületeibe, a melyek épen ezért nem a legultolsók, s nem a legrosszabbak. (Helyeslés a baloldalon.) A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon. Zaj és mozgás jobb felől.) Elnök : Kérdem, hogy a képviselő ur Kelemen Samu képviselő úrral szemben használta ezt a szót: ildomtalan ? Rakovszky István: Nem értem a t. elnök urat. Elnök : Kelemen Samu képviselő úrral szemben használta a t. képviselő ur ezt a szót, hogy »ildomtalan« ? Rakovszky István : Kérem, én azt mondottam, hogy ne csodálkozzék senki a felett, hogy ha ildomtalan kezekkel valaki hozzányúl a mi legszentebb érzelmeinkhez, e felett fel vagyunk háborodva. Zboray Miklós: Tessék megnézni a gyorsírói jegyzeteket! Elnök : A képviselő ur nyilatkozata nem vonatkozott Kelemen Samu képviselő úrra. Kovácsi Kálmán : Személyes kérdésben kérek szót.