Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-166

U Í66. országos ülés Í011 legszigorúbb értelemben vett egyéni vallási és áhitatbeli életnek szentélyébe tartozó intézmény kell, hogy minden megtámadáson felül álljon, kell hogy e képviselőház vitatkozásainak napirendjéről lekerüljön. (Helyeslés jobb- és balfelol.) Nagyon kérem is erre t. képviselőtársamat és mindazokat, a kiket illet, mert mi valóban nagy nemzeti feladatoknak megoldására vagyunk hivatva. (Ugy van! bal'dől.) Ezeket különböző módon fogjuk fel itt és ott, ezeket majd megvitathatjuk egymás között, de csak azzal a szándékkal, hogy a nemzet erejét, a nemzet nagyságát gyarapitsuk és távolitsunk el a nemzetből mindent a mi annak egységét, a mi annak kohézióját, a mi erkölcsi összetartozandóságának érzetét gyengíti. (Általános helyeslés és taps.) Erre t. képviselőtársam talán azt fogja mondani, hogy épen ebből a szempontból kelt ki a Mária-kongregácziók ellen, mert az ifjúság körében más egyesületet mint azt, melynek mindenki tagja lehet, bármi legyen az ő vallása, nem akar ismerni. Hát ez igen szépen hangzik és a kik két pereznyi időt sem vesznek maguknak, hogy gondolkozzanak róla, ezt meg is tapsolták. De ha ez állana, akkor el kellene törölni az összes egyházakat és összes felekezeteket, mert az a tény megvan, hogy vallási tekintetben az ifjúság meg van osztva, vallási tekintetben különböző egyházakhoz, különböző felekezetekhez tartozik. Ez históriai tény, melyet meg nem másithatunk, sem ugy nem, hogy megint egy vallást teszünk uralkodóvá, mert mint Tisza István barátom mondotta, a középkorba visszamenni nem lehet és senki sem akar, sem ugy nem, hogy valamennyi vallásból valami szintelen és vértelen kotyvalékot szűrve össze, képviselőházi többségi határozattal állapitsuk meg, hogy mi legyen minden magyar embernek közös vallása, (Ugy van! balfelol.) Ez a felekezeti megoszlás históriai tény, a mely nem szabad, hogy arra indítson minket, hogy az egyes egyházakban a nyílt benső hitélet mélyítését megakadályozzuk azzal az ürügygyei, hogy ezzel ellentéteket támasztunk, (Helyeslés balfelol.) mert ha ezt tennők, akkor mi a nemzet erkölcsi életerejének egyik rugóját bántanék meg, azoknak az ellenhatásoknak az egyikét, még pedig egy igen hatalmasat, a melyek a minden ember lelkében benlévő destruktív erőnek ellene működnek és a nemzetet megtámadó destruktív erő ellen is szolgálnak. (Ugy van ! balfelol.) Ellenkezőleg, arról kell gondoskodnunk, hogy ezek a különböző vallási meggyőződések a maguk teljes ethikai tartalmát érvényesítve egymást tiszteljék, egymás iránt türelemmel legyenek, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) egymásnak törvény által biztosított egyenjogúságát elismerjék es senkinek buzgósága a másiknak megtámadására ne vezessen. (Elénk helyeslés jobb- és balfelol.) Ha ebben az irányban akar haladni a t. kub iuszminíster ur, tökéletesen egyetértek vele és május 27-én, szombaton. ismételten kérem t. képviselőtársamat, hogy olyan nyilatkozatoktól a melyek, ha sajtóbeli hátterüket is tekintjük, egy valóságos tervszerű és indokolatlan hajsza megjelenéseként állanak előttem a vallási béke érdekében, tartózkodni méltóztassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Már most befejezésül csak egy igen rövid, általános megjegyzést kivánok még beszédemhez fűzni. (Halljuk ! Halljuk !) A t. vallás- és közoktatásügyi minister ur beszédében egy egész mennyiség helyes, egészséges gondolatot és figyelmeztetést tár a ház és visz a nemzet elé. Többek között azt, hogy ne tóduljon a mi ifjúságunk a lateiner pályák felé, hanem inkább a reális, a termelő pályákat karolja fel. Ez igen helyes, de keresztülvihető csak akkor lesz, hogyha a reális pályákon, ha az ipari és kereskedelmi pályán, nagy száma a magyar embereknek a boldogulását megtalálja. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) De olyan közgazdasági állapot mellett, a hol ipart csak mesterségesen, szubvencziókkal tudunk ugy a hogy fejleszteni, a hol ez a nemzet meg van fosztva attól, a mi nélkül egyetlenegy nagy nemzetnek az ipara nem fejlődött még, az előrehaladott nemzetektől való védelemtől, (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) szóval a közgazdasági önállóságnak hiányában ez a felhívás hogy menjetek ipari és kereskedelmi pályára, akármilyen jóindulattal legyen mondva, valóban csak ugy hangzik, mintegy keserű gúny a mi nemzeti állapotaink tehetetlensége felett. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) így vagyunk t. képviselőház az egész vonalon, a mint már az előbb czéloztam reá. Nemzetiségi politikát akarunk csinálni, a magyar állam fensége előtti meghajolást követelünk a nemzetiségektől és az a magyar áHam, a mely egyik intézményében egyéniségét érvényesíteni akarja, legyen bár a parlament többsége ezen gondolat mellett, kénytelen kapitulálni rég megrögzött előítéletek és hatalmi érdekek előtt. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbahldalon.) Nemzeti szeUemet akarunk iskolánkban fejleszteni és azután beleviszszük azt a fiút 20—21 esztendős korában a kaszárnyákba, a melyekben nincsen sem magyar czimer, sem magyar nyelv, sem magyar király, és a melyekben csak minden más van. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kultúrpolitikát tisztán csak a közoktatásügyi ministerium eszközeivel csinálni nem lehet. Azzal is, de csak akkor, hogyha a kulturális és az egészséges fejlődésnek, egy egységes és teljes nemzeti élet az alapfeltétele. (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Mindaddig, a mig ezek a feltételek nincsenek meg... (Közbeszólások jobbfelől: Frázis . . .) . . . Frázisnak mondják ezt az én t. képviselőtársaim, pedig, hogyha van realitás a világon, akkor az a realitás, a mit én mondottam. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Ha van realitás, akkor ez a realitás, mert hiába hivunk meg valakit